XI
A LEGJOBB: Tóth Zoltán – Noskó Ernő, Urbán Flórián, Szlezák Zoltán – Kardos József, Törőcsik András – Fazekas László, Göröcs János, Bene Ferenc, Dunai Antal, Zámbó Sándor. De megmondom, a feladat nagyon nehéz volt, hiszen ott van még Eszenyi Dénes, Horváth Józsi, Bácsi Sanyi, Véber Gyuri, Fekete Laci, Dunai Ede, Kovács Zoli, Fehér Csabi – és akkor Szusza Ferencékig még nem is mentem vissza.
A LEGROSSZABB: A legnagyobb sajnálatomra azt kell mondanom, a jelenlegi, de erről nem kizárólag a játékosok tehetnek, ez annál összetettebb jelenség sajnos…
JÁTÉKOS
A LEGJOBB: A legnagyobb kedvenc, Törőcsik András! A legjobb futballista, akit valaha is láttam játszani.
A LEGROSSZABB: A román Ion Rosu, aki a kilencvenes évek elején szomorított minket. Teljesen használhatatlan volt.
PILLANAT
A LEGJOBB: Nem ragadnék ki egyetlen konkrét pillanatot, mindig az a legnagyszerűbb, amikor beverünk egyet a zöldeknek. Újpest-szurkolónak nincs ennél felemelőbb pillanat.
A LEGROSSZABB: Minden pillanat borzalmas, amit a belga itt tölt a klubnál… (Roderick Duchatelet tulajdonos – a szerk.) Már így egy örökkévalóságnak tűnik ez a rémálom.
MÉRKŐZÉS
A LEGJOBB: Mondanék régebbi, klasszikus, nagy meccseket, de azt hiszem, a Fradi elleni hat nullnál nem kell messzebb mennem, arra már a fiatalabb szurkolóink is élesen emlékeznek.
A LEGROSSZABB: Ide is egy hat nullt mondanék, vagyis hát egy null hatot 2013-ban a Szuszában kaptunk nagy verést a Pakstól bajnoki meccsen, nem volt szép. Lázok János négyet rúgott.
IDÉNY
A LEGJOBB: A hetvenes években idehaza egyeduralkodó újpesti aranycsapat minden idénye csodálatos volt. Rengeteg örömet szereztek Fazekasék a lila-fehér drukkereknek határainkon innen és túl is.
A LEGROSSZABB: Sajnos azt kell mondjam, hogy a jelenlegi. Ez a szereplés teljességgel méltatlan egy ilyen nagy múltú, tradicionális együtteshez. Sajnos még az is benne van a pakliban, hogy kiesünk az NB I-ből, ilyet azért nem szeretnék sohasem megélni.
IGAZOLÁS
A LEGJOBB: Bár a felnőtt pályafutását már nálunk kezdte Törőcsik András, de a BVSC-nél nevelkedett sokáig, remek ötlet volt elhozni Zuglóból, nálunk ki tudta bontakoztatni istenáldotta tehetségét.
A LEGROSSZABB: Mint már mondtam, a román Rosu minden várakozást alulmúlt, lényegében nem volt jó megmozdulása. Nem tudom, ki „szúrta ki”, de nem lehetett valami éles szemű.
KULTIKUS HŐS
A LEGJOBB: Mindenképpen Szlezák Zoli. Az ő alázata a klubhoz, a szurkolókhoz, magához a futballhoz példamutató a mai napig.
A LEGROSSZABB: Szűcs Lajos. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom. Újpest nagy kedvencéből gyűlölt és megvetett ember lett, de hát ő akarta így…
VEZETŐEDZŐ
A LEGJOBB: Más szóba sem jöhet rajta kívül: Baróti Lajos mesteredző. Emberileg és szakmailag is a legkiválóbb!
A LEGROSSZABB: A belga Marc Leliévre. Nálunk kezdte edzői „pályafutását”, húsz meccs jutott neki, jellemző, hogy azóta csak Örményországban kapott munkát.
RIGMUS
A LEGJOBB: Sokak szívét megdobogtatja határainkon innen és túl: „Mindig Újpest, örök Újpest, a szívünk másé soha nem lesz…”
A LEGROSSZABB: Gyenge rigmusokat csak ellenfelek szurkolói tudnak…
KEMÉNYFIÚ
A LEGJOBB: Noskó Ernő és Urbán Flóri nem ismert tréfát a tizenhatoson belül. De nagyapáink legendákat meséltek anno a Fogl-gátról is.
A LEGROSSZABB: Puhányokat általában a nagyon technikás játékosok között szokás keresni, de én nem ismerek olyan Újpest-játékost, aki nagyon puhány lett volna. Technikást ellenben annál többet.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. júniusi lapszámában.)
