Szöveg Amit Katwala
ANDY COLE – KEITH GILLESPIE+6 MILLIÓ FONT
Manchester United és Newcastle United
Abban az időben úgy nézett ki, Alex Ferguson markából kicsúszhat a gyeplő, ugyanis az 1994/1995-ös szezon előtt elengedte a klubtól azokat a játékosokat, akik segítettek a kiharcolni a United első angol bajnoki címét 1967, a legendás Sir Matt Busby edzősködése óta.
De nem tört meg semmi azután sem, Andy Cole-lal minden remekül működött a Manchester Unitednél, bár ő maga nem volt mindig megelégedve magával és a kapu előtti hatékonyságával. Rátérve a cserére, míg Cole mindent megnyert az Old Traffordon, Gillespie és a Newcastle sosem tudta igazán felvenni a versenyt a Uniteddel, és bár ő is kulcsfigura volt a csapatában, 1998-ban eligazolt a Szarkáktól.
GYŐZTES: MANCHESTER UNITED
ZLATAN IBRAHIMOVIC – SAMUEL ETO’O+35 MILLIÓ FONT
Barcelona és Internazionale
Josep Guardiola a jelenkor futballjának egyik legjobb edzője, de a tárgyalóasztalnál nem mindig olyan sikeres, mint a kispadon. Mindenki felvonta a szemöldökét, mikor a Barcelona edzőjeként szétszedte azt a csapatot, amely 2009-ben mindent megnyert, és belement egy olyan Eto’o-Ibrahimovic cserébe, amelynek még lett is volna értelme, de semmiképpen sem úgy, hogy még rádob 35 millió fontot.
Az üzlettel a José Mourinho vezette Inter járt jól, amely Samuel Eto’o-val megerősödve megnyerte a Bajnokok Ligáját a következő szezonban, éppen a Barcelonát kiütve az elődöntőben. Ráadásul Ibra és Guardiola látványosan nem jöttek ki egymással.
„Guardiola csak bámult rám, én pedig elvesztettem a fejem – írta a egyik meccs utáni pillanatról Zlatan Ibrahimovic az önéletrajzában. – Arra gondoltam, ott ül velem szemben az ellenségem, és vakargatja a kopasz fejét. Ráüvöltöttem, hogy töketlen és valószínűleg még csúnyább dolgokat is mondtam.”
GYŐZTES: INTERNAZIONALE
HENRIH MHITARJAN – ALEXIS SÁNCHEZ
Manchester United és Arsenal
Volt idő, amikor szinte hihetetlen lett volna egy relatív alacsony összegért megszerezni Alexis Sánchezt, és bár a szóban forgó esetben így történt, ma már a Premier League történelmének egyik legrosszabb igazolásaként tartják számon. És ez nem túlzás: a chilei teljesítménye gyalázatos volt a Unitedben, a szerződése (vagy inkább annak felbontása) pedig óriás probléma volt az Old Traffordon.
Ez nem meglepő, hiszen a kiszivárgott információk információk szerint a játékos 391 ezer fontot keresett hetente, és 75 ezer fontot kapott minden meccsen, amelyen kezdőjátékos, ezen felül évente 1.1 millió fontot átigazolási díj is ütötte a markát. Annyira gyalázatosan futballozott, hogy erre nem került sor, de plusz kétmillió fonttal lett volna gazdagabb, ha negyven gólt és gólpasszt ért volna el, egymillió fontot, ha a csapat megnyerte volna vele a Bajnokok Ligáját (!!!), és ötszázezret, ha az angol bajnokságot (!!!). De Sánchezzel mindkettőnek kereken nulla volt a valószínűsége. Ráadásul ezekkel az adatokkal a játékostársai is tisztában voltak, mint ahogy az új igazolások is ennek megfelelően kértek pénzt a klubtól. Katasztrófa.
GYŐZTES: ARSENAL
FABIO CANNAVARO – FABIAN CARINI
Internazionale és Juventus
2004-ben az Inter elcserélte a későbbi világbajnok olasz válogatott csapatkapitányát az uruguayi kapusra, Fabian Carinire. Fabio Cannavaro gyorsan a Juve védelmének oszlopa lett Gianluigi Buffon előtt, valamint Lilian Turam és Gianluca Zambrotta között, a megvesztegetési botrány miatt azonban 2006-ban a Real Madridhoz szerződött.
Carini közben próbálta az Inter első csapatába beküzdeni magát, kevés sikerrel, három év alatt csak négy meccsen lépett pályára, igaz, ez idő alatt jórészt kölcsönben játszott valahol. 2016-ban visszavonult krónikus ágyéki fájdalom miatt, Cannavaro pedig jelenleg a kínai válogatott szövetségi kapitánya és a Kuangcsou Evergrande edzője.
GYŐZTES: JUVENTUS
ROBERTO CARLOS+1 MILLIÓ FONT – IVAN ZAMORANO
Internazionale és Real Madrid
A chilei Ivan Zamorano 1995-ben az egyik legjobban keresett csatár volt Európában, a szezon során a Real Madridban 38 meccsen 28 gólt szerzett, ezzel sokat segített a klubnak a spanyol bajnoki cím megszerzésében. Raúl érkezése után azonban egyre többször találta magát a cserepadon, ezért a klub elcserélte a Roy Hodgson vezette Inter balhátvédjére, a brazil Roberto Carlosra.
Aki hamarosan a világ egyik legjobbja lett a posztján, és bár Zamorano milánói pályafutása sem tekinthető kudarcnak, azért sokat elmond, hogy egyik legemlékezetesebb tette mégis az, hogy 9-es mez helyett 18-asban, azaz 1+8-asban játszott, mert tett a két szám közé egy pluszjelet…
GYŐZTES: REAL MADRID
FRANCESCO COCO – CLARENCE SEEDORF
AC Milan és Internazionale
Az Internazionale történetében a jól sikerült Ibrahimovic-Eto’o cserét számos átigazolási katasztrófa előzött meg. 2002-ben például elengedték a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes Clarence Seedorfot a városi riválishoz, cserébe megkapták a védő Cocót, akit korábban már-már a következő Paolo Maldiniként emlegettek, de inkább a pályán kívüli ügyeiről lett ismert, és harminc évesen visszavonult, hogy meghódítsa Hollywoodot.
Seedorf két BL-t és két olasz bajnoki címet nyert a Milannal, Coco pedig a pletykák szerint ingatlanügynökként dolgozik.
GYŐZTES: AC MILAN
ASHLEY COLE – WILLIAM GALLAS+5 MILLIÓ FONT
Arsenal és Chelsea
A fent említett játékosok egyike sem barátságban vált előző klubjától, különösen érvényes ez William Gallasra, aki állítólag azzal fenyegette meg a csapatát, hogy öngólokat szerez, ha nem engedik el, bár ezt a híresztelést ő maga határozottan cáfolta az FFT-nek adott nagyinterjújában. Viszont amikor 2006-ban az Arsenalhoz érkezett, máris összerúgta a port új csapattársaival, és híres lett, ahogy egy Birmingham elleni döntetlen után duzzogva leült a kezdőkör mellett.
Mindeközben Ashley Cole bajnokságot, négy FA-kupát és Bajnokok Ligáját nyert a Chelsea-vel, ahol kirobbanthatatlan volt a balhátvéd posztról. Igaz, botrányai is szép számmal voltak, egyszer például légpuskával meglőtt egy gyakornokot a londoni klub edzőpályáján.
GYŐZTES: CHELSEA
JERMAIN DEFOE – BOBBY ZAMORA+7 MILLIÓ FONT
Tottenham Hotspur és West Ham United
A listán szereplő csereüzletek egyike, ami tulajdonképpen mindkét fél számára jól sült el. Jermain Defoe tagja volt annak a roppant tehetséges West Hamnek, amely a Premier League történetében a legtöbb pontot szerezve esett ki, így nem csoda, hogy 2004-ben hívta a Spurs. Első szezonjában 22 gólt szerzett a White Hart Lane-en, és később sem adta sokkal alább.
Bobby Zamora ugyan nem volt ilyen gólerős a West Hamnél, de ő szerezte a győztes gólt a rájátszás döntőjében, aminek köszönhetően a gárda visszatérhetett az angol élvonalba. Egyébként ugyanezt megismételte később a QPR csapatánál is.
GYŐZTES: TOTTENHAM HOTSPUR
RICARDO QUARESMA+13.2 MILLIÓ FONT – DECO
Barcelona és FC Porto
A kreatív Deco 2004 nyarán nagyon keresett középpályásnak számított, miután a Porto együttesét Bajnokok Ligája-győzelemhez segítette, és a portugál válogatottal bejutott az az évi Európa-bajnokság döntőjébe. Végül a Barcelona mellett döntött, ahova honfitársa, Ricardo Quaresma helyére érkezett, aki egyébként egy évvel azelőtt volt ugyanilyen népszerű átigazolási célpont.
Quaresma azonban csak egy évet töltött Katalóniában, ahol összetűzésbe került Frank Rijkaard vezetőedzővel, és a Portóban sem tudott régi fényében tündökölni. Decónak nem voltak ilyen problémái, ő kétszer megnyerte a Barcával a spanyol bajnokságot, kétszer a kupát és egyszer a Bajnokok Ligáját.
GYŐZTES: BARCELONA
NEMANJA MATICS+20 MILLIÓ FONT – DAVID LUIZ
Benfica és Chelsea
Számos érdekes átigazoláshoz vezetett a Chelsea-nek az a játékospolitikája, hogy minden ígéretes fiatal játékost összevásárolt. A londoni Kékek 2011-ben elcserélték a jó képességű szerb középpályást, Nemanja Maticsot a középhátvéd Daid Luizra, aki a Benfica klucsjátékosa volt, ami Maticsról akkor még nem volt elmondható a Chelsea-nél.
Viszont a szerb egy remek szezont töltött a portugál bajnokságban, majd visszatért a Chelsea-hez, ahol a közben Párizsban is megforduló Luizzal együtt nyerték meg a Premier League-et 2017-ben. Matics most már a Manchester Unitedben ér el jóval kevesebb sikert, Luiz pedig sokkal kisebb szerepet játszott a Chelsea-nél.
GYŐZTES: CHELSEA
Forrás: FourFourTwo.com
