Már régen ott tartunk, hogy még kollégák is képesek rendszeresen arab számmal írni az NB I-et, annyira befolyásol mindenkit az internet, ahol még a Wikipédián is NB 1-ként szerepel az első osztályú futballbajnokság neve. Azután egyre kevesebben vannak, akik tudják, hogy minek is a rövidítése ez a két betű, amely valamikor a minőség általánosan használt szinonimája volt: „embéegyes”, mondták, ha dicsérni akartak valamit vagy valakit. De mára a „maszek” jelzővel együtt ez a kifejezés is eltűnt a nyelvből, csakúgy, mint a futball a pályákról.
Az első futballbajnokságot 110 esztendeje írták ki Magyarországon, 75 éve nevezték el NB I-nek, és elvileg azóta is úgy hívják. De csak elvileg, mert közben nevezték Professzionális Nemzeti Bajnokságnak (a szomorú emlékű Kovács Attila MLSZelnök találta ki, hogy a szójátékkal megszabaduljon az NB I-es közvetítési jogokkal kapcsolatos jogi kötelezettségektől), Borsodi Ligának, Arany Ászok Ligának és Soproni Ligának is. Nem tudjuk, hogy ettől eladott-e több sört egyik vagy másik cég, de azt igen, hogy lapzártakor a soproniliga.hu-n az aktuális állás – 1. Debrecen, 2. Újpest, 3. Haladás – igencsak idejétmúlt, de még mindig frissebb állapotot tükröz, mint a világelső eredményközlő honlap, a livescore.com, amelyen a három évig érvényben lévő, s azóta már le is járt sopronis szerződés ellenére Borsodi Liga az NB I neve. Ez sok mindent elmond a Soproniról is, az NB I fontosságáról is, meg hogy még mi mindenről, abba most ne menjünk bele.
E sorok írásakor nem lehet tudni, hogy lesz-e a bajnokságnak új névszponzora (hova kapkodni, végül is még csak pár napja kezdődött el az idény?), s ha igen, akkor ki. Addig is marad a klasszikus elnevezés, az NB I, amelyet újra tartalommal megtölteni az új magyar futballkurzus egyik legnehezebb feladata lesz. Az új klubtulajdonosok sokat tehetnek a bajnokság rangjának visszaszerzéséért, ezért a három legsikeresebb csapat főnökével, Szima Gáborral (Debrecen), Garancsi Istvánnal (Videoton) és Tarsoly Csabával (Győr) beszélgettünk, már csak azért is, hogy megtudjuk, az ország leggazdagabb emberei miért vesződnek a nézők nélküli, gyanús eredményektől hemzsegő, s jobbára valóban nézhetetlen magyar bajnoksággal.
Elmentünk Paksra is, ahol elsőként mondták ki: nem hajlandóak drága, de kétséges értékű külföldieket szerződtetni, mert számukra a siker záloga a környékbeli, saját nevelésű fiatalok szerepeltetése. No, és húsz oldalon mutatjuk be az új bajnokság főszereplőit, mert minden viszolygásunk ellenére természetesen mi is azok közé tartozunk, akik ott toporognak majd a roskadozó lelátókon, és szombat esténként izgatottan várják, hogy mit játszott a Fradi, a Szolnok, a Kecskemét. Majd meglátjuk, hoz-e megújulást a sokadik nagy nekirugaszkodás, az viszont biztos, hogy a FourFourTwo külalakja megújul: a következő számtól újfajta arculati elemek jellemzik majd a világ kedvenc futballmagazinját világszerte, így idehaza is.
(A FourFourTwo magazin 006. lapszámának (2010. szeptemberi) főszerkesztői jegyzete.
