„Ez a futball művészete. Olyan, mintha találnál egy új Leonardót!” – így lelkendezett Simon Evans, a Reuters hírügynökség amerikai tudósítója, amikor Floridából lájkolta a 6:3 taktikai vázlatát tartalmazó Sebes-füzet előkerülését hírül adó posztomat a Facebookon november 25-én, az 59. évfordulón. Hogy magyar kollégái – tisztelet a kivételnek – nem voltak hasonlóan lelkesek, az sajnos nem lepett meg. Általában kétféle módon közelítünk az Aranycsapat emlékéhez, ám szerintem egyik sem helyénvaló.
Sem a negédes, pátoszos nosztalgiázás, amely mesebeli hősként kezeli ugyan a 6:3 főszereplőit, de érdemben sohasem érdeklődött a magyar futball tündöklésének és bukásának drámai története iránt; sem pedig a cinikus közöny: ugyan, hagyjuk már ezt, régen volt, és nincs is ma már semmi jelentősége.
A fásultság vagy az ostoba lelkendezés helyett jó volna, ha végre, hatvan év távlatából érdemben feldolgozná a magyar futballszakma azt a mérkőzést, amely gyökeres fordulatot hozott a sportág fejlődésében, ha más nem, becsületből, hiszen mégiscsak van némi közünk hozzá. Az angolok bevallják, hogy akkor gondoltak újra mindent, és építették fel újra magukat, hogy 13 év múltán vb-t nyerjenek az 1953-ban még vesztes Alf Ramsey vezetésével. Rinus Michels, a holland edzőfejedelem számos alkalommal kifejtette, hogy szerinte először a magyarok játszottak totális futballt, azt a stílust másolta ő később a Cruyff-féle Ajaxszal. Guttmann Béla a 6:3 alkalmával megcsodált magyar 4–2–4-et vitte magával Brazíliába, hogy aztán Peléék ebben a formációban kápráztassák el a világot. Franz Beckenbauer azt mesélte, hogy gyerekkorában számtalanszor látta a tévében a 6:3 összefoglalóját, amely maga volt a csoda.
Mindez annak tükrében döbbenetes, hogy Magyarországon gyakorlatilag tabutéma lett az a meccs 1956 után, az emigráns játékosok miatt. A film teljes felvételét sem a meccs idején (csak rádió volt akkor), sem az azt követő évtizedekben (!) nem láthatta itthon sem szurkoló, sem újságíró, sem edző. Eközben képzési rendszereket építettek arra a kilencven percre. A felvételt 1996-ban mutatta be először itthon a televízió, a BBC jóvoltából, mert itthon nem volt meg, és 2008-tól hozzáférhető DVD-n. Immár a szövetségi kapitány 14 oldalnyi jegyzete is olvasható, kutatható. A legjobb tudomásom szerint 59 év alatt nem volt még olyan edzői tanfolyam vagy kurzus Magyarországon, ahol ezt a meccset, az angolok által „Évszázad mérkőzésének” titulált találkozót vetítették, elemezték volna.
Lehet, hogy most már tényleg késő…
Szöllősi György
A FourFourTwo magazin 034. lapszámának (2013. január) főszerkesztői jegyzete.
