Interjú S. Tóth János
Veszprémiként egyenes útja volt a kézilabdapályára?
Budapesten születtem, de nem itt éltünk, mivel édesapám a Veszprémi Egyetem oktatója, egyetemi docens. Nagyjából húsz éve költöztem a fővárosba. Veszprémben nem az a kérdés, hogy egy gyerek kézilabdázik-e, hanem az, melyik sportot próbálja ki mellette. Én tizenkét éven át kézilabdáztam, és talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy jól is ment a játék.
Milyen szerepkörben?
Több poszton megfordultam, de kapusként voltam a leginkább hasznára a csapatnak. Ez persze némi őrültséget feltételez, hiszen nem mindenki mer odaállni egy ágyúgolyóként száguldó labda elé. Vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem a mezőnyben leggyengébbet küldik a gólvonalra, jó kapus abból lesz, aki „élete és vére” árán is igyekszik megóvni a hálóját.
Mi mindennel próbálkozott még?
Nem nagyon emlékszem olyan szakaszára az életemnek, amikor nem sportoltam. A csapatsportokat szeretem, kosárlabdáztam és persze futballoztam is. Országos szinten sikereim mégis akrobatikus rock-and-roll táncosként voltak.
A futballpályán is vállalta a védést, vagy csak a mezőnyben volt hajlandó szerepelni?
Kipróbáltam magam a gólvonalon, de rögtön hozzáteszem: noha a feladat hasonló, a kapus szemszögéből teljesen eltér a két sportág logikája, technikája, edzésmódszere. Akkora a különbség, mint mondjuk a zongorázás és a gitározás között. Zenélés mindkettő, ám egészen más képességeket feltételez.
Melyik sportágban vihette volna többre kapusként, ha a sportkarrier mellett dönt?
Jó kérdés… Mindkét játékban kulcsfontosságú az intuíció, szükség van az ellenfél testbeszédének kiismerésére. Az évek során egy kapusban kialakul a matematikai valószínűség-számítás rutinja, képes felmérni, hogy egy adott szituációban jellemzően mi történik. Bizonyos helyzetekben a mozdulatok éppúgy automatikussá válnak, mint mondjuk autóvezetés közben. Valószínűleg abban a sportágban lettem volna jobb, amelyikre több energiát fordítok.
Énekesként maradt-e aktív kapcsolata a sporttal?
Futballistaként vélhetően sosem kaphattam volna szerepet egy Fradi–Újpest rangadón, és nem lehettem volna ott a Vasas százéves születésnapi gálameccsén sem a Puskás-stadionban, amelyen az AS Roma volt a vendég. Viszont a zenének hála az a megtiszteltetés ért, hogy e mérkőzések előtt elénekelhettem a Himnuszt. Ami egyébként a legkevésbé sem rutinfeladat.
Miért is?
A Himnuszt mindenki ismeri, és mindenkinek megvan az elképzelése arról, miként kell méltósággal előadni. Ráadásul akkora térben, mint amilyen egy stadion, teljesen más az akusztika. Ha beleszólok a mikrofonba, két másodperc múlva hallom vissza a saját hangomat, nem úgy, mint a koncertjeim hangosításánál. Hozzáteszem, mire a Himnusz végére értem, az Albert-stadionban a pirotechnikától már lángolt az újpestiek szektora.
Az Üllői úti helyszín a klubkötődésére is utal?
Természetesen, már csak azért is, mert másfél évtizeden át én is a kilencedik kerületben laktam. Ugyanakkor érdekelnek azok a csapatok is, amelyek általában nincsenek reflektorfényben. Az őszszel például elutaztam a keleti rangadóra Kisvárdára. A szünetben még a Debrecen vezetett, a folytatásban viszont fordítottak a hazaiak, és a meccset követően már vezették az NB I-es tabellát. A lelátón, sajnos, hajlamos vagyok hangosan drukkolni, és volt már rá példa, hogy utána a koncerten óvnom kellett a hangomat.
Lehet a VIP-ben is kiabálni?
Megtisztelő, ha meghívnak valamelyik páholyba, de a legjobban akkor érzem magam, ha a tömegben, elöl állva, a hangomat kiengedve szurkolhatok. Hasonló közösségi élmény ez számomra, mint amit a koncerteken átélhetek. Van klubkötődésem, mégis elsősorban a jó futballnak, a jó sportnak drukkolok. A játék öröme vonz a lelátóra és ültet le a tévé elé.
VILLÁMKÉRDÉSEK:
1 – A három Vastag fivér közül ki a legsportosabb?
Tamás ritkábban sportolt, Balázs viszont remekül pingpongozott, de a legtöbb sportágat én próbáltam ki.
2 – Mi volt ez ideig a legmeghatározóbb sportélménye?
Hat éve a Fradi-pályán játszott telt házas magyar–román Eb-selejtező. Hátborzongató volt érezni azt az erőt, amellyel a tábor Bernd Storck együttesét támogatta.
3 – Mit választana: sorsdöntő tizenegyes hárítása a vb-döntőben vagy Grammy-díj?
Bár az efféle nagy védések beíródnak a történelembe, énekesként a Grammyre szavazok.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2022. januári számában.)
