Interjú Chris Flanagan
„ÉN LETTEM AZ ELSŐ SZÍNES BŐRŰ ANGOL CSAPATKAPITÁNY, ÉS SZÁMOS LEVELET KAPTAM KEMÉNY VIDÉKEKRŐL”
West Ham United–Southampton 3–1
1986. december 6., First Division
„Két kulcsfontosságú mérkőzést játszottam a West Hamben. A Ligakupában a Liverpool ellen szerzett két gólomnak köszönhetően szerződhettem a Manchester Unitedba, de a bemutatkozó mérkőzésem változtatta meg az életem. Hatalmas gólt szereztem csukafejesből odahaza a Southampton ellen, és onnantól kezdve minden héten pályára léphettem.”
Manchester United–Barcelona 2–1
1991. május 15., KEK-döntő
„A Barcelona volt Európa legjobb csapata akkoriban, úgyhogy amikor megvertük őket Rotterdamban, elhittük, hogy bárkit legyőzhetünk. Megváltozott a hozzáállásunk. Ha ezen a meccsen nem nyerünk, akkor két évvel később sem nyertük volna meg a Premier League-et.”
Egyesült Államok–Anglia 2–0
1993. június 9., barátságos meccs
„Graham Taylor először 1992-ben hívott meg a válogatottba, pedig akkor úgy gondoltam, hogy már sokkal előbb ott lett volna a helyem. Ha ez nincs, egy évvel később nem lettem volna a válogatott csapatkapitánya. Én lettem az első színes bőrű, aki viselhette a karszalagot, és számos levelet kaptam kemény vidékekről, hogy nagy hatással vagyok arrafelé a gyerekekre.”
Olaszország–Anglia 0–0
1997. október 11., vb-selejtező
„Gyakran emlegetik nekem azt a mérkőzést. Már-már úgy éreztem, sosem jutok ki világbajnokságra, így a római találkozó kemény volt. Demetrio Albertini könyökének köszönhetően felnyílt a fejem, az öltöző a pálya másik oldalán volt. Odamentünk, de zárva volt, így elvesztettem tíz percet. Glenn Hoddle-nak olyan nagy szüksége volt rám, hogy inkább megvárt, nem cserélt le.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. februári számában.)