Szöveg Vincze Szabolcs Fotó Reuters
1991. október 19.
Videoton 3
Diósgyőr 0
„Mindössze tizennyolc évesen én voltam a magyar bajnokság legfiatalabb játékosa. A Diósgyőr ellen már negyedszer játszottam a Vidiben, akkor szerepeltem először kezdőjátékosként. Ráadásul gólt is szereztem Sallói István passzából. Alig akartam elhinni, mert ez volt az első gólom a hazai élvonalban.”
1996. október 15.
Ferencváros 3
Newcastle United 2
„Akkoriban a Newcastle United szinte mini-világválogatott volt, olyan nagy nevekkel, mint Alan Shearer, David Ginola vagy Les Ferdinand. Én értem el az első gólt a meccs elején, a második előtt a tizenkét méteres csukafejesem után a labda a kapufán csattant, Lisztes Krisztián pedig a kipattanót a hálóba pofozta. Óriási büszkeséggel töltött el, amikor Kevin Keegan, az ellenfél menedzsere a meccs után azt mondta erről a mozdulatomról, hogy még Angliában is megállná a helyét.”
1998. március 25.
Ausztria 2
Magyarország 3
„Itt szereztem az első gólomat a válogatottban. Bicskei Berci bácsi második szakaszát kezdte a nemzeti csapat kispadján, és az új érában ez volt az első meccse szövetségi kapitányként. Megfiatalított csapatot küldött a pályára a bécsi Ernst Happel Stadionban, ahol már a negyedik percben a kapuba találtam. A mérkőzés után számos ajánlatot kaptam külföldről. Az idény végén el is hagytam az NB I-et, és Belgiumba szerződtem, a Genkhez.”
1999. augusztus 29.
Genk 4
Standard Liége 0
„Ez volt a Genk új arénájának, a Fenixstadionnak a nyitó meccse, én pedig mesterhármast szereztem a rivális Standard ellen, amivel, azt hiszem, beírtam a nevem a klub történetébe. Természetesen teltház volt, huszonegyezer ember szurkolt nekünk, mi pedig a szezon végére rátettünk egy lapáttal az előző évi bajnoki győzelemre, és kupagyőztesek lettünk. Ez volt a második, egyben utolsó évem Belgiumban, mert az évad végén az Energie Cottbushoz igazoltam.”
2000. szeptember 3.
Magyarország 2
Olaszország 2
„A legtöbb szurkoló a mai napig is erről a meccsről emlékszik rám a legélesebben, azóta is odajönnek hozzám szurkolók, hogy írjam alá a tizennégy évvel ezelőtti világbajnoki selejtező már megsárgult belépőjegyét, amit annyi időn át is megőriztek. Én pedig büszke vagyok arra, hogy ezzel a meccsel azonosítanak. Inzaghi mindkét góljára válaszoltam, és a döntetlen azért is volt nagy szó, mert fantasztikus játékosok voltak abban az olasz csapatban: Del Piero, Totti, Maldini, Cannavaro, Nesta. Az volt egyébként az utolsó telt házas válogatott meccs a Népstadionban, mert utána lezárták a felső karéjt.”
2013. április 23.
Kecskemét 5
Győr 2
„Játékos-pályafutásom mellett az edzői is meghatározó számomra, annak pedig ez volt az egyik legemlékezetesebb összecsapása. A Kecskemét kispadján ültem, vagyis a volt csapatom játszott a mostani ellen. Új taktikát próbáltunk ki, amire a játékosok is abszolút vevők voltak, ráadásul tökéletesen bevált. Edzőként ez a meccs volt talán az egyetlen, amin olyan érzésem volt, mintha én is játszottam volna.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. júliusi számában.)
