Szöveg Caio Carrieri
Cruzeiro–Sao Paulo 1–3 1995. november 8., Brazil Serie A
„Néhány nappal korábban mutatkoztam be a Sao Paulóban a Paraná ellen, de ez a mérkőzés más miatt maradt emlékezetes a Mineirao Stadionban. A második félidő elején csereként álltam be Toninho Cerezo helyére. Ő volt az egyik nagy példaképem, akire felnéztem, amikor elkezdődött a pályafutásom szülővárosomban, Taquaritingában, ami Sao Paulo államban található. Cerezo két világbajnokságon is képviselte Brazíliát, és számos elismerést szerzett otthon, illetve Olaszországban. Amikor beálltam, éreztem, hogy ez életem nagy lehetősége, és nyertünk is.”
Lyon–Monaco 2–1 2001. május 5., Francia Kupa-döntő
„Ez volt nagyon hosszú idő után a Lyon első trófeája, eddig a pillanatig 1973 óta nem nyert semmit a csapat! Szintén ez volt az első elismerése egy nagyon tehetséges generációnak, amelyik újabb szintre léptette a klubot. Végül én is ott lehettem, amikor egymást követő három idényben nyertük meg a bajnokságot 2001 és 2004 között. Szerencsésnek érzem magam. A Lyon utána még négyszer lett bajnok, de akkor én már a Barcelona játékosa voltam. Ez az este gyönyörű volt a Stade de France-ban, Patrick Müllernek a rendes játékidő után esett góljával vertük meg a Monacót. Itt kezdődtek a megérdemelt sikeres esztendők.”
Brazília–Törökország 1–0 2002. június 26., világbajnoki elődöntő
„Választhattam volna a Németország elleni mérkőzést is, de be kell vallanom, hogy sokkal több érzelem lett rajtam úrrá, amikor megtudtam, hogy világbajnoki döntőben léphetek pályára, mint magán a mérkőzésen. Ez a siker azt jelentette, hogy beírtam magam a labdarúgás történelmébe. A törökök elleni elődöntő elég kemény mérkőzés volt, de szerencsére nyertünk Ronaldo egyik nagy pillanatának köszönhetően. Amikor elérkezett a nagy nap, már tudtam, hogy mi fogunk nyerni, mert hittünk magunkban, és tele voltunk bizalommal. Ronaldóval a soraink közt erre minden okunk meg is volt.”
Barcelona–Arsenal 2–1 2006. május 17., Bajnokok Ligája-döntő
„Másodszor hódítottuk meg Európát, tizennégy évet várt erre a Barcelona. A Bajnokok Ligája trófeája a generáció minden tagjának nagy vágya volt, örülök, hogy el is érte a sikert az a tehetséges csapat. Hiába állították ki már húsz perc után Lehmann kapust az angoloktól, nagyon megnehezítették a dolgunkat, végül azonban szerencsére kétszer is betaláltunk a meccs hajrájában. Sok mindent fel kellett adnom az életben, hogy eljussak idáig, de azt kell mondanom, bárhova is mentem a pályám során, ott maradt utánam nyom. Óriási siker, hogy szerepelek egy ekkora klub történelmében.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. májusi számában.)