Szöveg Bodnár Zalán
Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
Mindig rá kell csodálkozni, hogy a futballnak – miként az életnek is – milyen sok keresztmetszete lehetséges. Még eleve szűkre vett keretek között is. Írtak már futballkönyvet egyetlen mérkőzésről vagy egy futballista egyetlen nagy napjáról is, Szentesi Zöldi László viszont ennél is kisebbet fog, hogy aztán annál nagyobbat markoljon: egy mérkőzés két percének szentelt egy 140 oldalas kötetet. De tudván, hogy ez a két perc az 1985. április 24-én játszott Zseljeznicsar–Videoton UEFA-kupa-elődöntő visszavágójának utolsó két perce, máris be lehet látni, hogy elsőrangú ötlet! Ha valaki nem tudná, miről van szó: a székesfehárváriak akkori nagy európai menetelésének ötödik állomásán idehaza 3–1-re győzött a legendás Kovács Ferenc vezetőedző által irányított csapat, ám a pokoli hangulatú szarajevói visszavágón úgy vezetett 2–0-ra és állt továbbjutásra a jugoszláv együttes, hogy a Vidinek azon a meccsen szinte momentuma sem volt – ám a 88. percben előretört a hátvéd, Csuhay József, és góljával a magyar csapat kivívta a továbbjutást, így a Real Madrid ellen játszhatott európai kupadöntőt. Volt már egy híres-hírhedt lövés Szarajevóban az emberiség történetében, nevezetesen 1914-ben, amikor Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd életét kioltó golyója kirobbantotta az első világháborút. A helyiek ekkor úgy érezhették, ez a Csuhay-lövés talán még annál is borzasztóbb. Nem csoda, hogy a könyv még a címében is rájátszik erre a kiváló áthallási és poénlehetőségre.
A szerző alapélménye és részben ihletforrása is az volt, hogy 1994-ben, egy stockholmi kocsma mélyén bosnyák származású svédekkel összehaverkodva tapasztalhatta, hogy milyen mély lelki sebe azóta is minden bosnyáknak az az eltékozolt lehetőség, és ez még bevallottan Fradi-drukkerként is arra sarkallta, hogy könyvet szenteljen ennek a sztorinak, a számára is meghatározó gyerekkori élménynek. „Miénk volt a világ, de két perccel a vége előtt mindent elveszítettünk” – kesergett a bosnyák fiú kilenc év távlatából. A szarajevói játékosok is pontosan éreztek, hogy ilyen lehetőség jó, ha százévente adódik, vagy inkább soha többé, egyikük úgy is nyilatkozott a lefújás után: „Itt ma futballtragédia történt”. Épp mi, magyarok ne értenénk meg a fájdalmukat? Mi, akik anynyi, de annyi fontos és nagy meccset buktunk el a hajrában…? Ezúttal viszont mi voltunk a győztes oldalon, és a magyar hősökről szól a rege. Csuhay Józseffel hosszabb beszélgetés is található a könyvben, de megszólal a csapat szinte valamennyi játékosa, még az ellenfél több kulcsjátékosa is, amiként elmondják a szerzőnek élményeiket a Szarajevóból akkor tudósító magyar újságírók, tv- és rádióriporterek, sőt szurkolók is, akik kalandos körülmények között, busszal vállalkoztak a nagy útra, hogy lássák a történelmi mérkőzést. És a csodát.
Mert csoda volt a javából, tudjuk. Még a maga idejében is, hiszen a nyolcvanas évek közepén azért már közel sem volt olyan erős a magyar futball, hogy ne lett volna óriási meglepetés, hogy az NB I bronzérmese kiejti a nemzetközi porondon a csehszlovák Dukla Prahát, a francia Paris Saint-Germaint, a jugoszláv Partizan Beogradot és a Manchester Unitedot, majd a Zseljeznicsar legyőzésével döntőt játszhat a Real Madriddal, a világ leghíresebb csapatával. Önmagában is nagy történet ez, de annyi elképesztő sztori kíséri még, hogy ezzel teljesen új dimenziói nyílnak, és Szentesi Zöldi László becsülettel elő is bányássza ezeket a történeteket. Így lesz ebből amilyen gyorsan olvasható, olyan mély nyomott hagyó, felejthetetlen hangulatú riportkönyv, amely révén azok átérezhetik a nyolcvanas évek sajátos futballvilágát, akik fiatalkoruk miatt nem élhették meg ezt a sokáig vélhetően megismételhetetlen magyar menetelést, és annak ezernyi csodás momentumát.
A LEGJOBB SZÖVEGEK:
„Szarajevóban, a Grbavicából kiszökött a csend. Az a csend, amely Csuhay gólja után fészkelte be magát a szívekbe, majd beleköltözött a kopott fatribünbe, a gyeptéglákba. Hallgatott Szarajevó, a legyőzött város. A magányos fák, a göröngyök és a szélfútta plakátok beledermedtek a hideg áprilisi éjszakába. És akkor feltűntek az első hópihék. Posch Endre székesfehérvári újságíró másnap, felkelés után kinézett az ablakon, és azt látta, hogy tízcentis hó borítja a virágzó fákat. »Szarajevó úgy gyászolt, ahogy a déli emberhez illik, ha nagy veszteség éri: a bánat színébe, fehérbe öltözött.«”
„A szarajevói találkozó 35. évfordulóján a Zseljeznicsar saját Facebook-oldalára feltette a teljes mérkőzés felvételét. […] A legtréfásabb hozzászóló kétségkívül az volt, aki megkérdezte a Zeljo-moderátortól: »Biztosan azt akarjátok, hogy meghaljunk ma?«.”
„A városi rivális FK Sarajevo folklórjába úgyszintén beszivárgott a magyar góllövő emlékezete. A mérkőzés után hosszú-hosszú éveken át éltették a Videoton játékosát a másik szarajevói csapat szurkolói, skandálták a nevét, állítólag még balladát is írtak róla (nem sikerült felkutatni). Néhány évvel ezelőtt az FK Sarajevo egyik internetes fórumán online szavazást indítottak minden idők tíz legjobb játékosáról. Ezen a listán Csuhay József a nyolcadik helyet érdemelte ki Pelé, Cruyff, Puskás és mások társaságában.”
Lövés Szarajevóban. Csuhay József és a Videoton utolsó két perce
Kiadó: Valera Kiadó, Budapest, 2021
Formátum: fűzött, keményfedeles, 146 oldal
Ára: 3490 forint
Osztályzat: *****
SZENTESI ZÖLDI LÁSZLÓ (Szentes, 1970-) újságíró, szerkesztő-riporter. Dolgozott a Magyar Televízióban, a Duna Tv-ben, a Magyar Nemzetnél és a Magyar Hírlapnál. Jelenleg a Magyar Demokrata főmunkatársa. Néprajzi, történelmi, külpolitikai tárgyú könyvei jelentek meg 1999 óta. Fontosabb korábbi könyvei: Rózsa Sándor (1999); Véres vasárnapok. Polgárháború Észak-Írországban (2003); Nagy magyar betyárkönyv (2009); Hídavatás (2011); Vörösterror Szolnokon (2011); Székelyföldi vendégség (2012); A mindenség visszaperlése (2020).
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. novemberi számában.)
