Saját stadion nélkül is jól elvannak a zürichi Szöcskék, akik messze kerültek a harmincöt évvel ezelőtti európai kupasikerek megismétlésétől, és jól érzik magukat a legnagyobb riválisukkal közös otthonukban is.
Egy angol diák, Tom E. Griffith alapította a zürichi klubot 1886. szeptember 1-jén – az angol név nem feltétlenül innen ered, de a pontos okot homály fedi, állítólag a csapat energikus játékstílusa és a gólörömükben ugrabugráló játékosok adták ehhez az ötletet.
A klubszíneket az egyesületet húsz svájci frankkal megtámogató Griffith a Blackburn Rovers után javasolta, így aztán kék-fehérben vittek végbe egy sor történelmi tettet a Szöcskék: első svájciként játszottak Németországban (illetve Strassburgban…), ők lettek az első svájci bajnokok 1898-ban, de a ligarendszer első aranyérme is az övék lett 1900-ban. Pályájuk használhatatlansága miatt 1909-ben hét évre kiszálltak a svájci futball vérkeringéséből, így inaktívan izgulhatták végig az I. világháborút, de 1916-ban visszatértek, és egyetlen megszakítással azóta is az élvonal tagjai.
Az 1924-ben Svájccal olimpiai ezüstérmes Kürschner Izidor virágoztatta fel a Grasshopperst, a bajnoki címek mellett 1927-ben és 1928-ban a Svájci Kupa első két kiírását is megnyerte a klub. Kürschnert a neves osztrák tréner, Karl Rappan váltotta, aki az idő tájt a válogatott élén is állt, a harmincas és negyvenes évek sikereire ő volt a garancia. A semleges Svájcban háborítatlanul zajlott a futballélet a második világégés alatt is, Rappan 1948-ban sokszorosan megkoronázva távozott, és a csapat egy évvel később ki is zuhant az első osztályból.
Két évvel később visszatért, 1952-ben és 1956-ban odahaza duplázott, majd szomorú évtizedek következtek, hiszen bajnokságot 15, kupát 27 évig nem sikerült nyernie. A hetvenes években visszatért az aranykor, mi több, 1978-ban az UEFA-kupában elő-, egy évvel később a BEK-ben negyeddöntőzött a csapat. Ez utóbbit 1981-ben az UEFA-kupában, 1990-ben pedig a KEK-ben is megismételte, és első svájci klubként 1995-ben a Bajnokok Ligája főtáblájára is feljutott – erről részletesebben az első csoportmeccsen a Hardturm-stadionban duplázó Vincze Ottó tudna mesélni.
Tudatosan épített leendő vagy korábbi edzőzsenik munkájára, a teljesség igénye nélkül dolgozott a Grasshoppersnél Sven-Göran Eriksson, Hennes Weisweiler, Miroslav Blazevic, Ottmar Hitzfeld és Leo Beenhakker is.
A pályán nem hemzsegtek a világklasszisok, de hosszabb-rövidebb időre GCZ-mezbe bújt Ciriaco Sforza, Stéphane Chapuisat, Kubilay Türkyilmaz és a két Yakin-fivér is. Nem is beszélve Giovane Élberről, aki bundesligás tündöklése előtt három idényen át erősítette a zürichieket, és 1976-ban itt vezetett le a zseniális Günter Netzer is.
A klub hívei között ellenben előfordultak náluk ismertebbek, hiszen például az Oscar-díjas színész, Maximilian Schell és a ragyogó drámaíró, Friedrich Dürrenmatt is nagy Grasshoppers-szurkoló volt.
A GCZ többször költözött a mögöttünk lévő évszázadban, 1909-től majdnem száz évig a Hardsturmstrassén állt a stadionja (a Fradi is itt nyert 1995-ben), tizennégy éve viszont a legnagyobb rivális FC Zürichhel társbérletben a 25 ezres Letzigrundon lelt ideiglenes otthonra – saját aréna építéséről egyelőre nincs szó…
Izidortól Krisztiánig
Kilenc idényen át, 1925-től edzette a Grasshopperst Kürschner Izidor, aki addigra már Svájccal olimpiai ezüstérmes lett 1924-ben, és a zürichiekkel is három bajnoki és négy kupaaranyat nyert. 1973-tól pedig három éven át a mai klubalelnök Erich Vogellel tandemban Szabó István ült a Szöcskék kispadján.
A Grasshoppers első Bajnokok Ligája-főtáblás hónapjait a Ferencváros keserítette meg 1995 őszén, amikor Zürichben 3–0-ra megverte a svájci bajnokot, majd Budapesten 3–3-as döntetlent ért el ellene.
Immár harmadik éve, 2012 áprilisától a Kovászna megyei Uzonból származó másodedző, Kádár Zoltán is megbecsült tagja az edzői stábnak, első idénye mindjárt Svájci Kupa-győzelemmel zárult 2013 májusában.
2015 januárjában pedig megérkezett a magyar futball egyik jelenkori világvándora, Vadócz Krisztián is, akinek légiósként a zürichi már a hetedik klubja (azóta már 13-nál tart – a szerk.), és az indiai Pune City után költözött Svájcba.
CÍMEREZÉS
Ha már Grasshoppers, azaz Szöcskék, az első klubcímerben a hamar kialakuló betűszó (GFZ) felett ott figyelt egy remek szöcske is, de ezt az élet lekoptatta a folyamatos egyszerűsítésen áteső jelképről. A Grasshopper Club Zürich felirat sokáig maradt, de ma már csak a körbefutó G és C betű, továbbá a Zürich városára utaló nagy Z alkotja a logót. És természetesen a klub kék alapszíne.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. májusi számában.)
