A Szovjetunió egykori emblematikus klubja volt az első, amelyet nyugati túrára engedtek, a Dinamo adta a keleti blokk első aranylabdását Lev Jasin személyében, első szovjet csapatként játszott európai kupadöntőt, és még az Újpest is neki köszönheti a Dózsa nevet.
A jogelőd Morozovci Orehovo-Zujevo Moszkva kis gyári munkáscsapatként látott napvilágot még a cári Oroszoszágban 1887-ben, 1906-tól OKSZ Moszkvaként működött, és lett zsinórban ötször is a moszkvai liga bajnoka, mígnem a dicsőséges 1917-es forradalmat követően 1923-ban Dinamo Moszkvaként éledt újjá, és vált az ifjú Szovjetunió egyik szuperklubjává.
Az alapító a XX. század egyik legnagyobb gazembere, a rossz emlékű Feliksz Dzerzsinszkij, a szovjet titkosrendőrség, a hírhedt Cseka első embere, nem véletlen, hogy a riválisok szurkolói a mai napig Zsaruknak gúnyolják a dinamósokat. Az egyesület tagja és nagy rajongója volt az író Makszim Gorkij, neki tulajdonítják a Dinamo jelmondatát: Mozgásban az erő.
Egyedüli klubként tagja a kezdetektől a szovjet, majd orosz első ligának, a ’30-as években nyerte meg az első két szovjet bajnoki aranyat, de első lett 1940-ben, mi több, 1945-ben is, összesen 11-szer (ezzel az öröklistán harmadik a Dinamo Kijev és a moszkvai Szpartak mögött), legutóbb 36 éve, 1976-ban. Hat Szovjet Kupa-győzelme után pedig az ismét független Oroszországban egy 1995-ös kupasikert tud felmutatni. (A nagy honvédő háborút követően természetesen megbízhatónak találtatott, és első szovjet klubként utazhatott Nyugatra, ezen a túrán Angliában nem kis meglepetésre 4:3-ra megverte Stanley Matthews Arsenalját.)
Európában az 1972-es KEK-döntő jelezte a Dinamo erejét, a barcelonai fináléban azonban 3–2-re győzött a skót Rangers, később kétszer elő-, kétszer pedig negyeddöntőt játszott a KEK-ben, háromszor is osztrák csapat, az Austria és két ízben a Rapid Wien búcsúztatta. Az 1991–92-es UEFA-kupa-sorozatban nem vitte sokra, de az első fordulóban azért kiejtette a Csank János vezette Vácot.
A kék-fehér klub legnevesebb labdarúgója vitán felül a hatvanas évek legendája, a kapus Lev Jasin. A Feketepóknak becézett zsenit nem véletlenül választották posztján a XX. század legjobbjának, 1953-tól 1970-ig állt a Dinamo gólvonalán. Közben levezetésként néhány évig a klub jégkorongcsapatának kapuját is védte, a hokisokkal is nyert Szovjet Kupát, és mindmáig egyetlen kapusként kapott 1963-ban Aranylabdát. (Továbbá a vb-történelemben egyedüliként szögletből érintés nélküli gólt: 1962-ben Kolumbia ellen.) De Dinamo-futballista volt a hőskor két nagysága, Igor Csiszlenko és Szergej Szalnyikov is, a közelmúltban pedig brazil Derlei és a portugál Danny. A klub modern szuperstadionja, a VTB Arena a 2018-as világbajnokságra készült el.
L. Pap István
Címerezés
A híres-hírhedt „D” betű – ugye, ismerős? Előbb a szovjet tagköztársaságokban, majd a II. világháború után a kommunista blokk valamennyi országában létrehozták a belügyi egyesületeket, ezek például Kijevben, Minszkben, Berlinben, Bukarestben, sőt Zágrábban is a Dinamo nevet kapták, Magyarország a címer betűjével megúszta az átkeresztelést, és a parasztvezér Dózsa lett a névadója – az Újpestnek.
Hűbele Balázs
Dzsudzsák Balázs 2012-ben tette át a székhelyét Mahacskalából Moszkvába, noha az Anzsiban jórészt nyári kulcscsonttöréséből való lábadozással eltöltött félév aligha győzhetett meg senkit az eggyel korábbi átigazolásáról.
Dzsudzsák kis túlzással úgy emelt ötmillió eurót 2011-es magyar rekordtranszferén, hogy labdába sem rúgott, a Dinamo persze lényegesen patinásabb név, mint az Anzsi, veretes múlttal. További magyar vonatkozás: Dinamo Moszkva-játékos volt a német válogatottból 2008 őszén száműzött Kevin Kurányi apai nagyapja ugyanis elszármazott magyar, aki német lányt vett feleségül, fiuk pedig Brazíliában egy panamai hölgyet – az ő házasságuk gyümölcse Kevin. És ne feledjük: 1972-es visszavonulása előtt a 40-szeres szovjet válogatott kárpátaljai Szabó József is itt játszotta pályafutása utolsó aktív idényét.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. márciusi számában, ahol szükséges volt, frissítettük!)
