Az egész egy e-maillel kezdődött. Na jó, több száz e-maillel, miután a 34 éves lisszaboni Lourenco Cunha Ferreira segítséget kért, hogy elkezdhesse vadonatúj Kampion kártyaprojektjét, persze ingyen. S amit kapott, arra egyáltalán nem számított.
De a futballra jellemző, hogy meglepetéseket tartogat, ahogy azt a Sporting-szurkoló esete is tanúsítja. Kezdetben csak egy elgondolkodtató kis projektnek indult a csapat háza táján, de a Kampion hamar szárnyra kapott, amint a világ művészei morajlani kezdtek az attrakció körül. A játék maga egyáltalán nem újdonság, a Top Trumps kártyákat mindenki jól ismeri, a lenyűgöző külcsín viszont felkeltette az FFT érdeklődését is.
A kubista Vincent Kompanytól kezdve az Oliver Kahn ihlette Dragon Ball Z-en keresztül az apokaliptikus zombi Vinnie Jonesig minden egyes kártyát más rajzoló készítette, és mindegyik kiugróan zseniális.
„Gyerekkoromban autós kártyáim voltak, tudod, amin az autó képe és paraméterei vannak – magyarázza ötletének megszületését Lourenco. – Néhány éve a szobámat takarítottam, és megtaláltam őket. Jót nosztalgiáztam. Tudom, hogy azóta készültek ilyen kártyák futballistákról is, de annál klasszikusabbat akartam készíteni.”
Szerencsére Lourenco kreatív kezdeményezésére mások is felfigyeltek. Néhány hónap alatt ötvennél is több grafika készült, most pedig 59 országban kétszáznál is több elérhető. Sok munkatárs még csak nem is szereti a labdarúgást. Fura alakok lehetnek.
„Lenyűgözött, mennyien csatlakoztak” – mondja.
Stanley Chow és Gonza Rodríguez is azok közé tartozik, akiknek sokat köszönhet a kezdeményezés. „Az illusztrátorok vagy szeretik a focit, és tisztelegni akarnak a kedvenc játékosuk előtt, vagy egyszerűen csak a bandánkhoz akarnak tartozni. A legjobb kártyáink készítői közül többen nem is szeretik a futballt. Ilyenkor próbálok a stílusukhoz illő játékost keresni nekik.”
A képeken az is látszik, hogy a játékosok igazi nevét nem is használják. Ezzel el lehet kerülni a botrányokat, ráadásul maga a névadás is jó mulatság.
„Nem akarjuk kockáztatni, hogy valaki megsértődjön. Lehetetlen lenne ennyi futballistával felvenni a kapcsolatot – magyarázza Lourenco. – De az elnevezések mögött van rendszer: a labdarúgók a nemzetük híres történelmi alakjai után kapják a nevüket: például a portugál Moniz, legeslegelső kártyám főszereplője az agysebészet egyik múlt századi Nobel-díjas reprezentánsa.”
Ez az egész nem is rossz üzlet részmunkaidős kalandként. „Amikor az időm engedi, többet tudok foglalkozni a kártyákkal – mondja az elfoglalt ibériai. – Mostanában csak néhány paklival adok el hetente, de nem panaszkodhatom. Hetente írnak nekem olyanok, akik csatlakozni akarnak hozzám.”
Nem véletlenül.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. októberi számában.)
