Szöveg Bodnár Zalán, Szöllősi György
Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
A két BEK-győzelmével a tíz legsikeresebb európai klubcsapat közé sorolható portugál Benfica stadionjánál, az Estádio da Luznál három futballistának áll szobra. Egyikük Afrikában született, kettő Magyarországon. A márciusi portugál–magyar előtti napon koszorúzott ott az MLSZ és a válogatott, ezért sokan elzarándokoltak a stadionhoz a magyar szurkolók közül, jóllehet a biztonságiak nem engedték be őket az üvegajtón belülre. Oda, ahol a magyar vonatkozású szobrok állnak… Előbb azonban időzzünk el annál az alkotásnál (mert a FourFourTwo persze kint is, bent is alaposan körülnézett), amelyik a stadion előtt áll. Érdemes.
A szobor ihletője a portugál futball ikonja, aki Cristiano Ronaldo és Luís Figo előtt a dél-európai ország futballtörténetének legdicsőbb alakja volt: Eusébio. A mozambiki származású csatár, aki a Benficát 1962-ben BEK-győzelemre, a portugál válogatottat pedig 1966-ban vb-bronzéremig vezette, azon kevés futballista közé tartozik, akik már életükben szobrot kaptak. A Grosics Gyulához vagy Lev Jasinhoz hasonlóan „Fekete Párducnak” becézett gólvágó egészalakos bronzszobrát 1992. január 25-én leplezték le, és helyezték el az akkor még Katedrálisnak nevezett stadion General Norton de Matos sugárút felőli oldalán. Az Eusébiót bronzba öntő művész, Duker Bower nevén nem érződik éppen a latinos dallamosság. Nem véletlenül: egy amerikai, bostoni művészről van szó. A szoborállítás kezdeményezője ugyanis a Portugáliához tartozó Azori-szigetekről az Újvilágba „kitántorgó” bostoni nagyvállalkozó, Vítor Baptista volt, aki Benfica-szurkoló lévén kérte fel Bowert a munkára, majd a szobrot a klubnak ajándékozta.
Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a szobrot nem egyszerűen Eusébio „ihlette”, hanem a szobor őt „ábrázolja”. Aki ugyanis végignézte a nagyvilágban és idehaza is egyre szaporodó rémséges focistaszobrokat, az tudja, milyen nagy szám, amikor valóban ráismerünk a bronzba öntött alanyra, mi több, az egyéniségére, a mozdulatára. Eusébio szobra olyan dinamikus, úgy lendíti lövésre a lábát, úgy tapad a megfeszülő combizmára a korabeli igénytelen focistanadrág, hogy a földbe gyökerezik a lábunk. Éppen annyival nagyobb az életnagyságnál (ezt is, hej, de sokszor elrontják), hogy felmagasztosul, de mindenben arányosnak, valódinak érezzük, ideértve az arcát, az arckifejezését is. Mellette állva elhisszük, hogy mégis lehet jó labdarúgószobrot készíteni, és ha megnézzük a büszke Eusébiót a régi képeken önnön szobra mellett, akkor hisszük el végképp.
A két „magyar” szobor (amelyek az üvegajtón belépve fogadnak bennünket jobb és bal felől, egymással szemben elhelyezve) közül az egyik – jobbra – Guttmann Bélát, a másik Fehér Miklóst ábrázolja. Az egyébként Eusébiót is felfedező Guttmann bronzszobra 220 centiméter magas, a magyar-zsidó származású, a vészkorszakot túlélő, igazi világpolgárként több kontinensen futballozó és edzősködő legendát mindkét karjában egy-egy, a csapattal általa megnyert BEK-serleggel ábrázolja. A szatmárnémeti születésű, az anyaországba 1971-ben átköltöző, Szekszárdon élő, a napokban a 70. életévét betöltő Szatmári Juhos László alkotása. Szatmári eredeti végzettsége díszkovács és grafikus, Kolozsváron és Budapesten tanult képzőművészetet, pályáját a Dunaújvárosi Vasmű dekorációs műhelyében kezdte. A szoborállítás ötlete Konkoly Norbert lisszaboni nagykövettől származik, Luís Filipe Vieira klubelnök pedig lelkesen támogatta az elképzelést. A lisszaboni felkérést úgy nyerte el a magyar szobrászművész, hogy egyik fia Lisszabonban tanul pszichológiát, miközben édesapja menedzsereként is tevékenykedik. A Guttmann-szobrot a Benfica alapításának 110. évfordulóján (kevesebb, mint két hónappal Eusébio januári halála után), 2014. február 28-án leplezték le. Az ünnepélyes avatáson Németh Zsolt külügyi államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét. Elhangzott, hogy a szobor révén Guttmann Béla végleg hazatért Lisszabonba, így talán véget ér a Guttmann-átok. (A legenda szerint az edző, aki az 1962-es BEK-győzelem után, miután az anyagiakról nem tudott megegyezni a klubvezetőkkel, távozott, megátkozta a csapatot, azt jósolván, hogy száz évig – más visszaemlékezések szerint soha – nem nyer újabb európai kupát a Benfica, amely azóta valóban mind a nyolc európai döntőjét elbukta, az 1990-es bécsi BEK-döntőt annak ellenére is, hogy Eusébio személyesen ment el imádkozni Guttmann sírjához a helyi temetőbe.)
Guttmann szobrát is a vezeklés újabb állomásaként állította a Benfica, mindhiába: azóta egy újabb Európa-liga-döntőt, majd egy BL-negyeddöntőt bukott el a klub…
Béla bácsival, a hajdani budapesti tánc- és illemtanárral szemben a győri Fehér Miklós szobra áll. A 2004. január 25-én, huszonnégy évesen a Guimaraes elleni idegenbeli bajnokin tragikus hirtelenséggel elhunyt csatár bronz mellszobrát majdnem napra pontosan egy évvel a halála után, 2005. január 22-én leplezték le. A kezdeményező a Benfica elnöke, Luís Filipe Vieira volt, aki a portugál szobrászművészt, Domingos Soares Brancót bízta meg a munkával. Az 1925-ben Lisszabonban született Branco nevéhez fűződik a Benfica stadionjánál található fa sasszobor megalkotása is. 2013. december 4-én hunyt el. Fehér Miklós szobrát Vieira klubelnök, illetve a néhai futballista szülei és testvére közösen avatták fel. Az eseményen Eusébio is tiszteletét tette.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2017. júliusi lapszámában.)
