Nagyinterjú: Djibril Cissé

Extravagáns. Csilivili. Alsónemű. Ezek a szavak nem sűrűn bukkannak fel a FourFourTwo olvasóinak kérdéseiben, de eddig nem is Djibril Cissével beszélgettünk.

A divatdiktátor és egykori – talán nem is annyira egykori, a végén majd kiderül – csatár szép pályafutást tudhat maga mögött, amellyel hírnevet szerzett magának Franciaországban, Görögországban és Angliában. Sikerei közt ott van az a bizonyos BL-győzelem 2005-ben a Milan ellen.

A szurkolók valószínűleg inkább emlékeznek majd a színes frizurákra, a divatos megoldásokra, a drága autókra, a tetoválásokra és a nem mindennapi arcszőrzetre vele kapcsolatban. Pedig nyugodtan emlékezhetnek a gólokra is, amelyekből 280 született húsz év leforgása alatt. Hiába minden külcsín, Cissé nagyon komolyan vette a labdarúgást. Alig töltünk el egy órát a társaságában, de már látjuk, mennyire szenvedélyes, elkötelezett és összeszedett futballista. Akármerre indult, akármerre járt, mindig az foglalkoztatta, hogy szép legyen a játék, és jöjjenek a gólok.

Most pedig csak olvasóink kérdéseire koncentrál.

Édesapád, Mangue Cissé, megfordult az elefántcsontparti válogatottban. Nagy hatással volt a pályafutásodra?
Morgan Barrett, Birmingham
Igen, az apámnak nagy neve volt Afrikában. Gyerekkoromban elhagyott bennünket, de mindig tudtam, mit csinál éppen, és nagyon büszke voltam a teljesítményére. Egyértelműen hatott rám és arra, hogy profi labdarúgó legyek. Senki sem kényszerített erre, másfelől nézve viszont nem volt más választásom. Nem volt más az életemben, csak a futball. Azt hiszem, ez nagyban köszönhető az apámnak.

Ki volt a példaképed?
ruslanaiman, Instagram
Jean-Pierre Papin! Marseille-szurkoló vagyok, ő volt a nagy példaképem. Tetszik benne, hogy nehezen indult a pályafutása, nem találta a formáját, de mindig is keményen dolgozott, és lassan összeállt a kép. Mindenkinek megmutatta, ki is ő valójában, és mire képes. Micsoda futballista! Emlékeztek még a góljaira?

Mekkora hatással volt rád a legendás Guy Roux az Auxerre-ben? Szerinted miért nem kapott valami igazán jelentős megbízást?
Jonathan Fhager Karlsson, Facebook
Azt talán nem mondanám, hogy a teljes pályafutásomat neki köszönhetem – volt bennem ambíció, munkamorál és tehetség is –, azt azonban kijelenthetem, hogy ő jelentett nekem mindent a pályám kezdetén. Csodálatos edző volt, megtanított, hogyan kell futballistaként élni. Nagyon szigorú volt velünk. Felhívta a szórakozóhelyeket, és esténként benézett. Ha ott talált, odasétált, és udvariasan megkért, hogy álljunk fel, és távozzunk. Velem csak egyszer fordult elő ilyen. Lehet, hogy hihetetlen, de nem voltam nagy partiarc, a labdarúgás volt a mindenem. Néha elmentem szórakozni, de nem én voltam a legrosszabb. Nagyon szerettem ezt az időszakot az Auxerre-ben vele. Hogy miért nem kapott nagyobb megbízatást, azt nem tudom. Több mint kétezer Auxerre-meccs után 2007-ben a Lens vezetőedzője lett, de ez hiba volt. Vannak trénerek, akik mindig egy klubhoz fognak tartozni. Gyönyörűen bánt a fiatalokkal, ő terelte őket a helyes útra. Maga volt az Auxerre. Az ő klubja volt.

Nehéz volt a dolgod a nagy francia aranygeneráció után? Milyen állapotban volt a válogatott, amikor 2002 májusában a keret tagja lettél?
@spursdab, Twitter
Egyáltalán nem volt nehéz, mi voltunk az aktuális világ- és Európa-bajnokok, a csapat tele volt világklasszisokkal, akik bármikor segíthettek. Pontosan tudtam, hogy nem én vagyok az elsődleges választás, hiszen nem egy óriási csatár volt még ott. Maradt időm, hogy szépen csendben figyeljek és tanuljak. Nem nehezedett a vállamra teher, és mindenki nagyon jól bánt velem. Izgalmas időszak volt, amire bejáratódtam.

A 2002-es világbajnokság előtti idényben több helyen is francia válogatott játékos volt a gólkirály. Angliában Thierry Henry, Olaszországban David Trezeguet, Franciaországban pedig te. Ennek ellenére a csoport utolsó helyén végeztetek, még csak gólt sem szereztetek. Ez hogyan fordulhatott elő?
brightonleccytv, Instagram
A becsületes válasz az, hogy nem tudom. Igaz, valóban klasszis játékosaink voltak, nemcsak elöl, hanem az egész csapatban. Ha egyetlen okot kellene megneveznem, az az volna, hogy Zidane az első Szenegál elleni meccs előtti héten sérüléssel bajlódott. Ettől persze még mehetett volna jobban, de nem tudtuk elképzelni nélküle a válogatottat. Ő minden idők legjobb francia játékosa, bármelyik csapatból hiányozna.

Milyen érzés volt, hogy Rafa Benítez idején kezdted liverpooli korszakodat, pedig Gérard Houllier igazolt le téged?
David Diack, Facebook
Azzal kezdeném, hogy nagyon büszke voltam, amiért a Liverpool játékosa lehetek, és izgatottan vártam az edzéseket, meccseket Houllier-vel, akit már jól ismertem Franciaországból. Amikor a válogatottal voltunk valahol, Zidane bejött a hotelszobámba, és megkért, hogy legyek a Real Madrid játékosa, de addigra már tudtam, hogy a Liverpool is szeretne, és előrehaladott tárgyalásaink voltak. A Tottenham, a Milan és néhány másik nagy klub is érdeklődött, de engem csak a Liverpool érdekelt. Végül azonban az érkezésem előtt kirúgták Houllier-t, ilyen a futball. Nagyra tartottam őt, de csak rajtam múlt, mit mutatok a pályán, aki jó, az jó. Kedveltem Benítezt. A Valenciában játszó barátaim nagyon jókat mondtak róla, úgyhogy izgatottan vártam. Beszélt franciául, ami nagy segítséget jelentett.

„MIUTÁN MEGVERTÜK A MILANT, LEDOBTAM A MEZEM, A NADRÁGOM, A CIPŐM, A ZOKNIM. AZ ARANYÉREM PERSZE MARADT”

Milyen érzés volt, hogy Frodsham lordja lettél?
@mattrichards91, Twitter
Jaj, az a cím! Mindenki erről akar beszélni velem. Azzal a házzal járt, amelyet megvettem. Ettől még nem kezdtem el cilindert viselni, és nem kértem a csapattársaimat, hogy szólítanak őlordságának. Nem is nagyon hiszem, hogy az olyanok, mint például Jamie Carragher, megtették volna.

Hogyan emlékszel vissza a lábtörésedre 2004-ben? Hamarabb visszatértél, mint sokan várták volna.
@NickGriffett, Twitter
Borzalmas volt. Akkoriban fel sem fogtam, mennyire komoly. Nagyon fájt, de csak néhány hónappal később mondták el az orvosok, milyen súlyos sérülés volt. Akár el is veszíthettem volna a lábam. Komplikációk léptek fel a vérkeringésemben, de az orvosok csodás dolgokat műveltek rögtön a sérülést követően. Valóban gyorsan visszatértem, és ez a kemény rehabilitációnak köszönhető, illetve az orvosok briliáns hozzáállásának. Azért nem voltam ostoba, és nem siettettem semmit. Arra koncentráltam, hogy jobban legyek, nem arra, hogy gyorsan legyek jobban. Azért jól ment, és annak az őrületes idénynek a hihetetlen végén ott lehettem.

Milyen volt a hangulat az Anfielden a 2004–05-ös, Chelsea elleni BL-elődöntő alkalmával?
Tom Baker, Liverpool
A Juventus elleni meccsre térhettem vissza, az elődöntő pedig hihetetlenül alakult. Nagy rivalizálás ment a Chelsea-vel, és ilyen jó hangulattal még nem találkoztam, mint akkor. A stadion szó szerint rázkódott a végére. Fantasztikus volt a pályán a lefújás pillanatában, mintha kisebb földrengés lett volna. Óriási pillanatot éltünk át. Ne felejtsük el, hogy a Chelsea-ben ott volt John Terry és Didier Drogba, a menedzser pedig José Mourinho volt, aki nagyon szerette az ilyen kiélezett helyzeteket. Nem tudom, akkor is ilyen nagy lett volna-e a lárma, ha a visszavágót a Stamford Bridge-en játsszuk.

Vegyük végig a 2005-ös BL-döntőt a te nézőpontból! Ez volt életed legjobb meccse?
Ross Hauser, Facebook
Felfoghatatlan volt. A kispadon ültem, és az első félidő után mindannyian azt hittük, hogy vége van. A Milanban csodálatos játékosok léptek pályára, hogyan lehetne ilyen körülmények között visszajönni három nullról? Ezt követően azonban Steven Gerrard megtartotta híres beszédét, majd belőtte első gólját. Országos barátom, Harry Kewell ült mellettem, egymásra néztünk, és úgy voltunk vele, hogy rendben, akkor nézzük. Megragadtam a kezét, és nem is engedtem el. Utána következett Smícer. Hú, nagyon boldogok voltunk. Amikor Xabi Alonso is betalált, a kispad megvadult. Én csak akkor állhattam be, amikor öt perc maradt hátra a rendes játékidőből. Egyáltalán nem izgultam ezen, a sérülésem miatt nekem már minden jutalom volt. Négy hónappal korábban még alig tudtam járni. Benítez arra kért, hogy mutassak erőt, úgyhogy a pályán egy percre sem hagytam abba a futást.

Mit éreztél a tizenegyespárbaj során? Változtattál valamin, miután láttad, hogy Andrea Pirlo és Serginho kihagyta?
shaun1ohara, Instagram
Mindig ott akartam lenni az ilyen párbajokban. Az, hogy esetleg kihagyom, fel sem vetődött. Jeleztem az edzőnek, hogy vállalom. Nagyon szerettem az ilyen kiélezett helyzeteket, a sétát a felezővonaltól, a hatalmas nyomást, és egy percig sem éreztem azt, hogy esetleg hibázok. Micsoda este volt!

Miért lettél kegyvesztett a Liverpoolnál a 2005–06-os idényben? Még az is előfordult, hogy a jobb szélen kellett szerepelned.
Joe Moss, Bootle
Nehéz idők voltak. Még 2003-ban kerültem a csapathoz, és hamar csúnyán megsérültem, alig vártam, hogy teljen az idő. Nagyon hosszan kellett várakoznom. Közben meg kellett szoknom a környezetet, és megismerkednem az emberekkel. A Benítez irányítása alatti első mérkőzésemen gólt szereztem a Tottenham otthonában, de aztán minden lelassult, nehéz volt megszoknom. Ötéves szerződést írtam alá, amit szerettem volna kitölteni, de Benítez másként gondolta, és 2007-ben megvásárolta Fernando Torrest. Ilyen a futball, azért persze jobban örültem volna, ha kicsivel több lehetőséget kapok.

Mit érzel, amikor a 2006-os FA-kupa-döntőt egyszerűen csak Gerrard-finálénak hívják? Azért jó lehetett, amikor a kapuba találtál azon a meccsen a West Ham ellen.
f1np6, Instagram
Gerrard fantasztikus volt. Semmi bajom az egésszel, addig, ameddig a csapatot és a közös munkát is megemlítik. Két csodálatos gólt szerzett, az enyémhez pedig ő adta a gólpasszt, úgyhogy tényleg különleges teljesítményt nyújtott. Nagy élményt jelent az életemben, hogy gólt értem el egy angol kupadöntőben. Nem egy fináléban találtam be, de itt húsz perccel a kezdés után már kettő nullra vezetett a West Ham. A bal oldalon játszottam, és ez nem volt túlzottan ideális, de ez is csak egy őrült Liverpool-meccs volt.

Peter Crouch azt állítja a könyvében, hogy gyakran jelentél meg az edzéseken olyan extravagáns szemüvegekben, amelyekben nem volt lencse, illetve, hogy volt egy húszas évekbeli antik telefonod, amelyet rácsatlakoztattál a mobilodra, és úgy telefonáltál az öltözőben. Kérlek, erősítsd meg, hogy így volt!
Olivia Shaw, Chester
Igen, természetesen mindkét történet igaz, Peter Crouch nem hazudik! Akkoriban különösen kifinomult ízlésem volt, és szerettem meglepni a csapattársaimat. Egy régi Pontiac Trans Ammal jártam, amelynek a szélén lángnyelv matricák voltak, és mindenféle őrült cuccot viseltem. Valóban volt egy régi telefonom is, amit be lehetett dugni a mobilba. Leültem az öltözőben, elővettem, és telefonálni kezdtem. Nagyon sokat nevettünk a Liverpoolnál, jó figurák voltak ott. Crouch is nagyon vagány srác.

Ismét eltört a lábad 2006 júniusában, amikor a francia válogatott Kína ellen játszott. Emiatt nem lehettél ott a világbajnokságon. Mi járt a fejedben?
Patrick Jones, Chelmsford
Nagyon bosszantó volt, de a 2004-ben szerzett tapasztalataim miatt nyugodt maradtam. Tudtam, mit kell tennem. Hogy kemény munka vár rám, és utána visszatérhetek. Az a filozófiám, hogy minden okkal történik. Ha túl sokat rágódsz a dolgokon, nem tudsz továbblépni.

Miképpen távoztál a Liverpoolból?
Danny Chandler, Facebook
Vegyes érzelmek voltak bennem. Nagy Marseille-szurkoló voltam fiatakoromban, ezért természetesen nagyon vártam, hogy ott folytathassam, ugyanakkor nem akartam otthagyni az angol csapatot. Ekkorra már volt a családom, és a gyerekeim beilleszkedtek. Mint már említettem, sokat vártam, hogy lehetőséget kapjak, és bebizonyítsam, ki vagyok. Viszont nem ülhetek a kispadon. Gólszerző játékos voltam, kilences, nem maradhatok tétlen. Emlékszem az első gólomra a Marseille-ben, miután decemberre felépültem a sérülésből. Csodálatos volt azon a pályán futballozni, amelyikről kiskoromban álmodoztam.

Nagyon kemény volt a második felépülés? Igaz, hogy kérted, hogy visszakerülhess Angliába a Marseille-ből?
Jamie Collins, Manchester
Mondtam már, hogy volt tapasztalatom a lábtöréssel kapcsolatban, úgyhogy nem volt nehéz. Nagyon szerettem a Marseille-t és a szurkolóit. Ennek ellenére szóba került a visszatérés, a Manchester City érdeklődött. Sven-Göran Eriksson volt a menedzser, és felvették velem a kapcsolatot. Mivel azonban a Marseille-nek szüksége volt rám, úgy döntöttem, hogy maradok.

„VOLT EGY RÉGI TELEFONOM IS, AMIT BE LEHETETT DUGNI A MOBILBA. AZ ÖLTÖZŐBEN, ELŐVETTEM, ÉS TELEFONÁLNI KEZDTEM”

A Sunderland játékosa lettél kölcsönben 2008-ban. Milyen volt Roy Keane menedzserként, és miért alakult olyan rosszul az utolsó idénye a klubnál?
Louis Marsh, Washington
Nagyon szerettem őt. A Marseille elköltött egykis pénzt új labdarúgókra, ezért amikor az ügynököm megkeresett, hogy Keane érdeklődik irántam, fontolóra vettem a dolgot. Nem kaptam elég játéklehetőséget a francia csapatnál, ezért úgy voltam vele, miért ne? Keane csodálatos volt. Sosem idegeskedtem körülötte. Sok bennünk a közös, mindketten nagyon komolyan vesszük a futballt. Mindig nagyon őszinte volt velem, és a legtöbbet hozta ki belőlem. Emlékszem, egyszer lejöttünk félidőben, és nem fociztam valami jól. Rosszul sem, de nem voltam önmagam. Üvöltözött velem az öltözőben, tizenöt évvel vetett vissza a fejlődésben. Korábban csak Guy Roux kiabált velem gyerekkoromban. Rájöttem, mit akar: ugyanazt, mint Guy, hogy előbbre jussak. Ezért felemeltem a fejem, és csak mosolyogtam. Azért tettem, mert tudtam, mit csinál. Ettől csak idegesebb lett. „Mégis, mi a f…ért vigyorogsz?!” – üvöltötte. Tíz perccel később gólt szereztem, odarohantam hozzá, és megköszöntem, mondván, pontosan tudom, hogy mit miért tett velem. Teljesen hülyének nézett. Nagyon szerettem őt. Tudtam, hogy ő is és a klubvezetőség is nagyon boldog, amiért ott vagyok. Végleg akart szerződtetni. A szurkolók is megszerettek, és a mai napig üzennek, milyen jó lett volna, ha maradok, de a Marseille túl sokat kért értem. Az viszont meglepett, hogy a Sunderland még többet fizetett abban az idényben Darren Bentért, mint amennyibe én kerültem volna, nem is igazán értem, mi volt ez az egész.

Tényleg annyira szereted a dizájnos alsóneműdet, ahogyan azt a Sunderland szurkolói egy dalban is meg énekelték?
83_marrin, Instagram
Igen. Manapság már egy kicsit csöndesebb vagyok, ha az alsóneműmre terelődik a szó. Ha edzőterembe megyek, általában egyszerű feketét veszek fel. Nagyon tetszik, hogy a szurkolók az alsóneműimről emlékeznek rám, igazán mókás. Ez az egész alsógatyás dolog Isztambulban kezdődött, de az még unalmas szürke volt. A Liverpool mindenkinek ugyanazt adta. Amikor a híres BL-döntő után együtt ünnepeltünk a drukkerekkel, ledobtam a mezem, a nadrágom, a cipőm, a zoknim, tényleg mindent, kivéve az alsónadrágot. Az már mégiscsak sok lett volna! Ja, és persze a nyakamban maradt az aranyérem is.

Együtt játszottál El Hadji Diouffal a Liverpoolban és a Sunderlandben is. Milyennek találtad?
George Smith, Preston
Nagyon kedvelem őt. Egyenes ember. Lehet, hogy többen nem értenének ezzel egyet, de laza is. Ha nem szeret, meg fogja mondani. Én erre képtelen vagyok. Ha nem csípek valakit, inkább kerülöm. Ő viszont egyenesen odamegy ahhoz az emberhez, és azt mondja neki: „Ne haragudj, de nem kedvellek”. Mindent éppen úgy mond, ahogyan gondolja, így mindenki tudja, mi a helyzet. Van, aki szerint arrogáns, de tudom, hogy jó ember. Könnyű lenne azt gondolni, hogy közte és Roy Keane közt állandó volt a feszültség, pedig sohasem történt semmi.

Mi a kedvenc hajviseleted?
@ATPJacob, Twitter
Az a szőkített, ami korábban volt. Az egyik legkorábbi, és a kedvencem. Nemrég ismét volt tarajom, de csak fekete. Mondtam már, lehiggadtam.

Milyen volt a Panathinaikoszban töltött két idényed? Igaz, hogy az egyik tetoválásod annak tiszteletére készült, hogy több mint ötven gólt szereztél?
Alex Halk, Facebook
Csodálatos volt. Az a csapat tele van szeretettel és szenvedéllyel. Valóban magamra tetováltattam a klub címerét. Az egyetlen másik labdarúgással kapcsolatos tetoválásom az öt BL-csillag Isztambul tiszteletére. Sajnos egyszer egy kicsit összekaptam az Olympiakosz elnökével, Evangelosz Marinakisszal, de biztonságos távolságban voltunk egymástól, hogy ne üssem meg. Görögországban problémáim akadtak a játékvezetőkkel. Jó régen volt már, de még ma is ideges leszek, ha rágondolok. Borzalmasan rossz döntéseket hoztak, egyszer egy kulcsfontosságú meccset is elveszítettünk emiatt. Tökéletesen szép és szabályos gólt szereztem, mégis veszekedés lett belőle. Azon vitatkoztunk, ki a játékvezető, mert szerinte sem volt les, de a partjelzője beintette. Nevetséges volt. Egy kicsit már sok is.

Mi történt a francia válogatottban a 2010-es világbajnokságon? Egyetértettél azzal, ahogyan a társaid viselkedtek?
Alex Davidson, Bradford
Nem volt valami jó ez az egész, nem is voltunk jó passzban. Szerencsésebb lett volna, ha meg sem történik. Nem követtem az első pillanattól kezdve Raymond Domenech és Nicolas Anelka konfliktusát, ezért nem is tudom pontosan, mi történt közöttük, de így visszanézve nem volt helyes, amit csináltak.

Milyen élményeket szereztél a Lazióban? Csupán egy fél idényt töltöttél ott 2011-ben. Számos különböző országban léptél pályára, milyen volt az olasz stadionok hangulata?
garghentinomarco, Instagram
Nagyon szerettem. Kedvelem az ottani embereket, szeretettel fogadtak. Az egyetlen problémám az volt, hogy az edzőnk, Edoardo Reja a jobb szélen akart játszatni. Minden jó volt, de nem szereztem gólokat. A szél nem nagyon feküdt nekem. Jól éreztem magam, de valami nem stimmelt. Mindig is szerettem szenvedélyes közönség előtt játszani, ilyen volt a Liverpoolnál, a Marseille-nél, a Panathinaikosznál, a Laziónál, a Sunderlandnél és a QPR-nál. A csatár kapura tör, és mindenki tombol. Ha hiányzik ez az intenzitás, minden nagyon más.

Beszélj arról a furcsa sormintáról, ami a QPR-nál következett a 2012. januári igazolásod után: vagy gólt szereztél egy meccsen, vagy kiállítottak. Micsoda móka!
Matthew Horton, Facebook
Nem kaptam elég játéklehetőséget a Laziónál, és az ügynököm jelezte, hogy Mark Hughes számítana rám a Loftus Roadon. A QPR-t a kiesés fenyegette, de volt még hat hónapom, hogy segítsek bent maradni. Szükség volt a gólokra, én pedig azt mondtam magamban, rendben van, pontosan ehhez értek, tudom, mit kell tennem. Alapvetően jó csapat volt, elvállaltam. Bemutatkozásomkor gólt szereztem az Aston Villa ellen, és ennek nagyon örültem. Boldog voltam, hogy ismét Londonban élhetek, és ott vannak a barátaim és a családom is. A következő mérkőzésen azonban piros lapot kaptam a Wolverhampton otthonában. Egy veszélyes szerelést két lábtörés után nem nagyon díjaztam. Úgyhogy a torkánál fogva megragadtam Roger Johnsont, és már mehettem is le. Utána betaláltam a Bolton ellen, majd a Liverpool otthonában is, ami rendkívül fontos győzelem volt. A Sunderland ellen azonban volt egy nagyon rossz megoldásom, és ismét kiállítottak. A legnagyobb összecsapás az idény utolsó fordulója volt a Stoke ellen. Nagy szükségünk volt a győzelemre, végül én lőttem gólt az utolsó percekben. Tudom, hogy a csapat szurkolói a mai napig emlékeznek arra a mérkőzésre. Hihetetlen hangulat uralkodott.

Mit éreztél, amikor betaláltál a Man. City ellen a 2011–12-es bajnokság híressé vált utolsó meccsén? Miért ünnepeltél olyan látványosan Samir Nasrival, miután lefújták?
admusgrove1, Instagram
Az is egy nagyon fontos gól volt. Már csak egy pont kellett, és úgy tűnt, meg is szereztük, amikor jött Sergio Agüero híres gólja. Igen, valóban együtt ünnepeltem Nasrival, miután kikaptunk három kettőre, de ő nem csupán a barátom, ő a testvérem, az öcsém. Sokkal több nekem egy barátnál, és ezt sokan nem értik. Azt mondogatták, hogy City-drukker vagyok. Most mit kell úgy odalenni, örülök a testvérem sikerének. Együtt nőttünk fel. Ha nem lett volna ott, nyilván megyek zuhanyozni, de így, hogy láttam, mekkora sikert ért el, természetesen vele tartottam. Mi is bent maradtunk. Legalábbis még egy idényre. Nem nagyon tudok rájönni, mit rontott el a QPR, talán azt, hogy ezek a nagyon jó futballisták mind a pályafutásuk végére érkeztek a csapathoz. De: nagy klub nagyszerű emberekkel, büszke vagyok rá, hogy viselhettem a mezét.

Honnan jön a dj-zés iránti érdeklődésed, és mikor határoztad el, hogy komolyabban fogod művelni?
Callie Harper, Cambridge
A pályafutásom egy kis katari, oroszországi és svájci kitérő után ért véget, és mindig is nagyon tetszett a lemezlovasok munkája, ezért elkezdtem komolyabban venni. Amíg aktív játékos voltam, nem tudtam, melyik csapattársam milyen zenét szeret. Különbözött az ízlésünk. Mostanában zenéket írok és veszek fel. Nemrég rögzítettük a Kiti című számot DJ Peettel. Manapság sokkal inkább ebből élek.

Igaz, hogy szeretnél visszatérni a profi labdarúgásba, azért, hogy meglegyen a száz Ligue 1-gólod? Mi a terved?
kellylorcan, Instagram
Igen, így van. Egy kicsit bánt, hogy kilencvenkilenc góllal fejeztem be, úgyhogy igen, tárgyalok klubokkal. Fittnek érzem magam, miért is ne?

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. szeptemberi lapszámában.)