A kétezres évek fordulóján csak az nem kapott sajtóakkreditációt a Barcelona-Real Madrid (vagy Real Madrid-Barcelona) mérkőzésre, aki nem akart, elég volt egy e-mailt küldeni a szerkesztőségből, és már érkezett is a válasz: Aprobado! (Elfogadva!)
Manapság? Fort Knoxba vagy a Pentagonba könnyebb bejutni, mint a Nou Campba vagy a Santiago Bernabéu Stadionba, főleg ha a két óriás játszik.
Horváth Ferencnek, a Sport TV kommentátorának ez sikerült a hétvégén, egyetlen magyar sportújságíróként.
De nem egyetlen magyarként, gondolom…
Nem, tele volt a szombat reggeli fapados járat a meccsre Barcelonába utazó honfitársaimmal. Én ugyan nem vettem észre, de a srácok mondták, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő is ott volt a gépen, a családjával.
Ő például kinek szurkolt?
Nem kérdeztem, de azt tudom, hogy egyetlen Madrid-szimpatizánst sem láttam a gépen… Felteszem, ha a Bernabéuban lett volna a meccs, akkor viszont csak magyar madridistákkal utaztam volna együtt.
Csak azért kérdezlek meg, nehogy utólag szemrehányást tegyek magamnak, amiért elmulasztottam: és te kinek szurkolsz?
Attól a csapattól, amelyiknek korábban a szurkolója voltam, annyira eltávolodtam, hogy már-már a sokkal szebben futballozó ellenfelének drukkolok.
Ezzel az erővel akár néven is nevezhetted volna a…
Ki ne mondd! Egy riporternek pártatlannak kell lennie.
Évtizedes tapasztalatom: ha egy olimpiát itthonról kísér figyelemmel az ember, a televízión, akkor sokkal többet lát belőle, mintha odakint lenne Pekingben vagy Londonban.
Azért az el Clásicóval nem egészen ez a helyzet, bár tény, hogy például az interjúkra kitalált vegyes zónába vagy a sajtóértekezletekre nem juthattam be, oda csak a kiváltságosoknak van bejárásuk. De a rangadó hangulata magába szippantja az embert, ha végigsétál a Diagonalon.
Te végigsétáltál?
Igen, metrósztrájk volt, sőt, jó néhány üzlet is bezárt. Szóval, kénytelen voltam sétálni, maximum taxizni. De a most következő hétvégén meg a taxisok sztrájkolnak. A megszorítások ellen tiltakoztak a barcelonaiak, egyszersmind Katalónia függetlensége mellett tüntettek. Viszont mindezt nagyon kulturáltan teszik, úgy, hogy közben nem pocskondiázzák a spanyolokat és a madridi központi kormányt. És az is tanulságos volt, hogy senki sem próbálta belekeverni a politikát az el Clásicóba.
Mi a rend odakint?
Egy órával a kezdés előtt lejutottam a pálya szélére, amikor is egy úgynevezett unilaterális vonalon volt egy másfél perces bejelentkezésen az oldalvonal mellől, minden jogtulajdonos tévétársaság kap egy lehetőséget, engem az al-Jazeera és egy japán társaság riportere közé szorítottak be. Ennyi az egész, na és persze maga a meccsközvetítés, de az már fölülről. Amúgy nagyon kedves, előzékeny a katalán technikai személyzet, de a közvetítési jogokkal rendelkező cég, a MediaPro mindent a lehető legszigorúbban szabályoz.
Hányan látták a mérkőzést?
Tudomásom szerint 400 millió tévénéző látta világszerte, 32 tévétársaság sugárzott a helyszínről, 280 médiumtól voltak – voltunk – ott a Nou Campban.
Csak nekünk tűnt úgy, hogy minden résztvevő – játékosok, edzők, nézők – kínosan ügyelt a fair play-re? Szinte nem is történt durvaság.
Nekem ez volt minden idők legsportszerűbb el Clásicója.
Ch. G. A.
