Cruyff: Alvest el kell adni és pont

„A Barcelona egy szenzációs csapat, Alves-szel vagy nélküle. Jobb, ha ott van a csapatban? Egészen biztosan. És igaz a Manchester City fizetési ajánlata? Amennyiben igen, meg sem kell próbálni marasztalni. Semmiképp nem kell megvárni, hogy jövőre lejárjon a szerződése, majd ingyen távozzon. El kell adni és pont!” – tanácsolta a Barcelona vezetőinek az egykori Aranylabdás-játékos.
Cruyff szerint a hasonló esetekben nem csak azt kell figyelembe venni, hogy a játékos milyen minőséget képvisel, hanem azt is, hogy megmaradjon az egyensúly a klubon belül. „Alves értékében senki nem kételkedik, mi több, éppen a tudása miatt ajánlanak neki annyit, amennyit. A legjobb barcelonai ajánlatra még további kétmillió euró? Ha ez így van, kevés tárgyalás lehet ennél világosabb. Köszönjük, viszlát és sok szerencsét! A létező legjobbakat. Az átigazolással nem szabad várni, és ugyanúgy kell tenni, mint Touré esetében is. Guardiola azt akarja, hogy Alves maradjon, de ha nem lehet, hát nem lehet” – mutatott rá.
„Amikor jön egy ilyen klub, mint a Manchester City, és mintha mi sem történt volna, megtöri a bevett fizetési struktúrádat, már nincs lehetőséged arra, hogy beszállj a meccsbe. Megnézheted ugyan, hogy meddig tudsz elmenni, de majd a másik is azonnal nyit egy kicsit a pénzcsapon. Igazságos vagy sem, ez ilyen egyszerű. A játékos nem lesz egy film negatív főszereplője csak azért, mert ott van az asztalán az ajánlat, mint ahogy a klub sem lesz rossz attól, ha nem tartja azt az ajánlatot, amennyit egy másik klub megadna.”
A holland legenda végül afféle sorrendet állított fel a Barcelona játékosai között, amivel finoman utalt arra, hogy Alves tán túlzott elvárásokat támaszt klubja felé: „A Barcelona fizetési lépcsőjén Messi a numero uno. Második szint: Xavi, Iniesta és Villa. Harmadik szint: Piqué, Puyol, Valdés és hamarosan Busquets. A klub a harmadik szinten képzel el, szerintem ez korrekt. Akarod a kettes szintet? Jogodban áll. (…) Ebben a formában nem vitatom Alves értékét, mint ahogy Bojanét sem, mert egy csatár esetében a minősítés olyan, amilyen; mindig a gólokon alapszik.”
Tóthpál Zoltán
(El Periodico)