A magyar foci egyelőre csak a múltjára lehet büszke, de nincs a sportágnak múzeuma, archívuma, könyvtára. Pontosabban: eddig nem volt. Mert Felcsúton elkezdődött a leendő Puskás Intézet gyűjteményének feldolgozása, bővítése, rendszerezése. A kollekció alapját a Spanyolországból 2011-ben hazakerült hatalmas Puskás-örökség adja, de az akadémián gyűjtenek minden tárgyat, fotót, trófeát, dokumentumot, ami a magyar foci régmúlt dicsőségét hirdeti. Az FFT hónapról hónapra előkotor valamit, és megmutatja olvasóinak. A valaha élt egyik legnagyobb labdarúgó és futballinnovátor, Johan Cruyff halála kapcsán felvillantjuk, hogy nemcsak a magyar, de a nemzetközi labdarúgás néhány különleges relikviája is megtalálható az Intézet gyűjteményében. No, persze nem minden magyar vonatkozás nélkül…
1970. október 30-án az Ajax PSV elleni rangadója előtt Gerrie Mühren nem találta a megszokott 7-es számú mezét a szereléses kosárban. ekkor Cruyff, aki addig centerként a 9-esben játszott, kölcsönadta neki a sajátját, és találomra benyúlt a kosárba, hogy válasszon helyette egy másikat. A 14-es akadt a kezébe, és a többi már történelem… Aznap ugyanis nyert az Ajax, Mührennek és Cruyffnak is jól ment a játék, bár a holland szövetség nem nézte jó szemmel a különcködést (1-től 11-ig voltak akkoriban számozva a kezdőcsapat játékosai), a zseniális csatár kabalából megtartotta a 14-est, attól kezdve abban játszott az Ajaxban és a válogatottban is.
A Puskás Intézet kapott is kölcsönbe egy eredeti ajaxos Cruyff-mezt a két évvel ezelőtt az athéni városházán rendezett Puskás-kiállításához. Az egyik Panathinaikosz-játékos ajánlotta fel a szépen, bekeretezve őrzött ereklyét: ezt viselte a holland a máig legsikeresebb görög klubcsapat, a Puskás Ferenc edzette Pana ellen a BEK 1971-es döntőjében a Wembleyben, 1971. június 2-án (vagyis amikor még egy éve sem volt, hogy Cruyff véletlenül kiválasztotta magának a 14-es mezszámot), amikor a hollandok 2–0-ra nyertek. Érdekes viszont, hogy az UEFA engedélyezte a döntőben a 14-es mezszámot, amiből arra következtethetünk, hogy Cruyff később, a Barcelona játékosaként is viselhette azt nemzetközi meccseken. A spanyol bajnokságban ugyanis aligha. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a katalánoknál visszatért a 9-es mezszámhoz. Nem is találni az interneten eredeti, 14-es számú barcelonai Cruyff-mezt, legfeljebb utólag gyártott ajándéktárgyként. A Puskás Intézet mégis őriz egy 14-es Barca-mezt, amelyről korábbi gazdája és más szemtanúk is állítják: Cruyff viselte a Vasas elleni 1975. novemberi vagy decemberi mérkőzésen. Az UEFA-kupa 3. fordulójában (a Linz és a lisszaboni Sporting búcsúztatása után), a legjobb nyolc közé jutásért ugyanis a piros-kék csapat a Barcelonával találkozott. A kinti mérkőzésen 3–1-re nyertek a hazaiak, itthon pedig 1–0-ra kapott ki tőlük a magyar együttes. A visszaemlékezések szerint ez után a mérkőzés után kapta meg Cruyff mezét Müller Sándor.
A holland zsenit egyébként Komjáti Andrásnak kellett (volna) fognia, ám önkritikus visszaemlékezése szerint ez a legkevésbé sem sikerült neki, olyannyira nem, hogy a vele ilyesmit ritkán cselekvő Illovszky Rudolf vezetőedző lecserélte őt a szünetben. Szerinte ezért nem ő volt az, aki aztán Cruyff mezét csere folytán megszerezte (egy másik Barca-játékossal azonban ő is cserélt, azt a gránátvörös-kék dresszt a fia hordta el később a játszótéren). Igaz az is, hogy Müller szerezte a Vasas egyetlen gólját a párharc során, még a barcelonai mérkőzésen, így bárki másnál eggyel több jogos oka volt arra, hogy magának akarja az akkor már igazi világsztár, vb-ezüstérmes dresszét (tőle kapta meg adományként a Puskás-intézet a különleges relikviát).
Az általunk fellelt egyetlen, mezszámokat is tartalmazó jegyzőkönyv, azaz az UEFA hivatalos honlapja szerint Cruyff a Vasas elleni mindkét meccsen 9-esben játszott, igaz, egyetlen másik Barca-játékos sem viselt 14-es mezt. A rejtélyt tehát nem teljesen sikerült megoldani: mégis viselt a nemzetközi meccseken 14-est is barcelonai korszakában Johan Cryuff (ha már a spanyol szövetség nem engedte ezt a hazai bajnokikon), vagy valaki másé volt a Felcsúton őrzött dressz? De akkor meg ki a csudáé? Aki tudja a pontos választ, jelentkezzék!
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2016. májusi számában.)
