Amikor Gerd Müller egy délutánra a Barçáé volt

Ezekben a napokban is azon fáradozik Lionel Messi, a Barcelona argentin gólgépe, hogy megjavítsa Gerd Müller negyvenéves abszolút rekordját. A német „Nemzet Bombázója” az 1972-es naptári évben 85-ször talált az ellenfelek hálójába, s Messi ez idő szerint 83 vagy 84 gólnál tart attól függően, hogy Amorebieta vasárnapi öngólját annak számolják-e, vagy Messinek adják a Bilbaónak lőtt gólt.
Nos, egy ma előkerült, pontosabban a Sport című barcelonai napilap által ma publikált dokumentum arról tanúskodik, hogy a rekord tulajdonosát, Gerd Müllert 1973 nyarán már leszerződtette a Barça, akkoriban csillagászatinak számító összegért, 30 millió pesetáért.
A kontraktust már alá is írták – minden érintett fél, tehát a két klub, s maga Gerd Müller is -, mégpedig a katalán klub részéről Armand Carabén ügyvezető igazgató, a bajor klubtól Robert Schwan sportigazgató.
A Barcelona azok után vetette ki a hálóját Müllerre, hogy a csatár 1972-ben 85 gólt szerzett 60 mérkőzésen – 72-t a Bayern színeiben, tizenhármat pedig a nyugatnémet válogatottban, ebből kettőt az 1972-es Európa-bajnokság döntőjében.
A szenzációs dokumentumot Lluís Vilaseca, a Barça egyik akkori alelnöke juttatta el a Sport szerkesztőségébe. Vilaseca volt felelős a szerződés archiválásáért, s miután a tranzakció meghiúsult, s a papír értéktelenné vált, eltette magának, s megőrizte a mai napig.
„Délben mindenki aláírta a szerződést, Gerd Müller, a világ legjobb, leggólerősebb csatára a miénk volt. Hittük mi. Csakhogy a német kormány, amikor tudomást szerzett az aktusról, közbelépett. Mivel közelgett az 1974-es, hazai rendezésű világbajnokság, nem akarták külföldre engedni Müllert, a legjobb csatárukat. A szerződést semmisnek nyilvánították, és délutánra az egész akció meghiúsult. Így történt, hogy Gerd Müller a Barcelona igazolt játékosa volt – de csak néhány órára…”, elevenítette fel a sporttörténeti értékű eseményt az idős sportvezető.
A többi már tényleg történelem. Az NSZK Gerd Müller góljainak köszönhetően megnyerte az 1974-es világbajnokságot, a Barcelona vezetőinek figyelme pedig 1973 nyarán egy nyurga, vékony holland csatár felé irányult, aki 14-es számmal a hátán futballozott.
A neve ma sem cseng ismeretlenül.
Johan Cruyffnak hívják.