Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
Szöveg Bodnár Zalán
Szeptember 24-én, 21 órai kezdettel vetítette a National Geographic csatorna új, hatrészes dokumentumfilm-sorozatának, a Megastadionoknak az első részét, amelyben a 2020-as – de mint tudjuk, a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott – Európa-bajnokság tizenkét helyszínét mutatja be kettesével, az első részben a bukaresti Arena Nationalát és a budapesti Puskás Arénát.
Ön is lemaradt róla? Nem csodáljuk. Szeptember 24-én, este 9 órakor ugyanis, aki kíváncsi volt a Puskás Arénára, biztos, hogy nem ismerkedni akart vele egy ismeretterjesztő-csatornán, hanem azt nézni, ahogy a világ jelenlegi legjobb csapata, a Bayern München mint a Bajnokok Ligája címvédője megmérkőzik benne az Európa-liga-győztes Sevillával az európai Szuperkupáért. A történelmi első, Magyarországon játszott európai szupermeccs ugyanis pontosan akkor kezdődött el, mint ez az adás, tehát nyugodtan kijelenthető: a sorozat premierjét rosszabbul nem is időzíthette volna a Nat Geo.
No, de szerencsére ma már rögzíthetők az adások, így aki vette a fáradságot és beprogramozta, majd később megnézte, egészen tisztességes, érdekes műsort láthatott erről a két nagyszerű stadionról. Mindkettőnek 1953-ban épült fel a legendás elődje, amelyeknek az elbontása után pedig a román nemzeti stadiont 2011 szeptemberében, a Népstadion/Puskás Ferenc Stadion utódját pedig 2019 novemberében avatták fel. Mindkettőben három-három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt játszottak volna az idénre tervezett Eb-n, Bukarestben biztosan pályára lépett volna Ukrajna és Ausztria, Budapesten Franciaország és Portugália, ha nem jön közbe a vírus.
A sorozat azonban természetesen nem a létesítmények futballvonatkozásaival, hanem elsősorban építészeti-műszaki tudnivalóival, érdekességeivel foglalkozik, és tényleg nagyszerű bepillantást nyerni abba a kívülállók és laikusok számára már-már misztikus munkafolyamatba, amelyek eredményeként ezek a lenyűgöző létesítmények kiemelkedtek a földből.
Mivel ma már az ilyen építkezések minden mozzanatát rögzítik mozgóképen is, a timelapse-kamerák révén kibontakozik ennek a „teremtésnek” a művészete, amely azt a világjárvány idején kiváltképp reménykeltő üzenetet közvetíti, hogy az ember bármire, de tényleg bármire képes, amit akar, és nincs nála csodálatra méltóbb lény a világegyetemben. A Puskás Aréna tízezer tonnás acélfilm szerkezetű teteje önmagában is csodának tűnik, hát még annak felhelyezése a Belgiumból hozott speciális daruval, a bukaresti stadion pedig földrengésbiztos.
Mint megtudjuk, Európában Románia a földrengésveszélynek leginkább kitett ország, ám a százhúsz, Németországból átszállított hatalmas tartópillér épp azt szolgálja, hogy a természeti katasztrófa se tegyen kárt a stadionban, ahogyan ezért választott különleges, biciklikerék szerkezetű, behúzható tetőszerkezetet is a kivitelező, mert egy esetleges földrengésnél egy masszívabb tető maga alá tudná temetni az egész stadiont. És most csak két érdekességet ragadtunk ki.
A Puskás Aréna vezető tervezője, Skardelli György beszél a filmben arról, milyen nagy kihívás volt megőrizni a Puskás Aréna elődjének arculatát, szellemiségét; Dunai Antal a Népstadionban vívott meccsek elképesztő atmoszférájáról beszél a francia stábnak, Fürjes Balázs, a projekt megvalósulásáért felelős kormánybiztos pedig büszkeséggel tekint Magyarország legnagyobb középületére – és a legtöbben osztjuk a véleményét, amely szerint a nemzeti stadion elkészülte meghatározó generációs élményünk.
Izgalommal várjuk a következő epizódokat, csak azt reméljük, egyiket sem mondjuk a Ferencváros–Barcelona BL-mérkőzéssel egy időben vetítik.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. novemberi számában.)
