Szöveg Ch. Gáll András Fotó Mravik Gusztáv
Zöld Csaba igazi sármőr, és nemcsak Zerkovitz Béla és Szilágyi László örökzöld operettjének főszerepében, báró Tarpatakyként, hanem teátruma büféjének asztalánál, interjúkészítés közben is. A marosvásárhelyi születésű színész vérmes Fradi-drukker, s fia, Zalán révén már a negyedik generáció szurkol a zöld-fehéreknek a Zöld famíliában. Bevallja, gondban lenne, ha a magyar válogatott vb-döntőt játszana, azon az estén, amikor bemutató van a színházban.
A futball világába édesapám avatott be, aki természetesen a Ferencvárosnak drukkolt, de legendákat mesélt Puskás Öcsiről. Neki ő volt a mindene, jóllehet tényleg a Fradiért élt-halt. Szóval, az apám odavan a sportért – nem csak a labdarúgásért –, és ilyen szempontból az alma nem esett messze a fájától, ha van valamilyen jelentős sportesemény, még ha nem is foci, mondjuk olimpia, akkor nem lehet elszakítani a képernyő elől. Apám nyugdíjas tanárként még visszajár tanítani, de ha ideje engedi, akkor falja a sportközvetítéseket. Mindent tud a sportról. Én ma már nem futballozom, átálltam a futásra – ez nem terheli annyira az ízületeket –, fiatalon pedig nyolc évig kosaraztam Marosvásárhelyen.
Jár a Groupama Arénába?
Igen, Zalán fiammal, a két kicsit, Ármint és Mírát, a kis hercegnőt még nem viszem. Meg nem mondom, melyik volt az utolsó meccs, amit láttunk, de például az előző bajnokságból a Mezőkövesd elleni öt nullás győzelmünk belém égett. Ha éppen előadásunk van, és nem tudom megnézni az aktuális meccset, akkor rögzítem a mérkőzést, és éjjel pótolom a mulasztást. Úgy nézem, mintha élőben menne, feltéve, ha addig senki sem kotyogta el az eredményt.
„NEM ÁLLOK BE A SORBA, A LABDARÚGÁSUNKAT ÓCSÁROLÓK KÖZÉ„
Mit csinálna, ha Magyarország bejutna a világbajnokság döntőjébe, és az aranyérem sorsáról döntő magyar–brazil időpontjában éppen a Csárdáskirálynő premierje lenne, az ön főszereplésével?
Az képtelenség, szerintem ilyen esetben megállna az élet az országban, még az operáló sebész is letenné a szikét. Biztos, hogy elnapolnánk a bemutatót.
Azt hittem, azzal kerüli meg a választ, hogy Magyarország sohasem játszhatna vb-finálét…
Tőlem ilyesmit nem fog hallani. Megrögzött magyarfutball-rajongó vagyok, én nem állok be a sorba, a labdarúgásunkat ócsárolók közé. Van is ebből éppen elég konfliktusom a kollégákkal. Tudja, manapság sikk ostorozni, gúnyolni a magyar focit, én viszont töretlenül lelkesedem. Kicsit én vagyok az utolsó cserkész, aki még szereti a labdarúgásunkat. Számomra külön izgalom, amikor például a Fradiban egy fiatalt kipróbálnak, Csernik Kornél, Csonka András, Kundrák Norbert bemutatkozásánál is így voltam, annak pedig roppantmód örülök, hogy Sigér Dávid ilyen szépen befutott, bár ő már nem egészen tinédzser… Önkívületi állapotban voltam 2016 nyarán, a franciaországi Európa-bajnokság idején, s most is alig várom már a március huszonegyedikét, a szlovákok elleni Eb-selejtezőnket.
Mit szólna, ha március 24-re, a magyar–horvátra szereznénk jegyet önnek és Zalánnak az Üllői úti meccsre?
Minden vágyam, hogy megnézzem a válogatottat, de sajnos délután háromkor a Csókos asszonyt játsszuk, és a meccs hatkor kezdődik. Nem érnénk oda.
Tudja, hogyan figyeltünk fel önre a FourFourTwo-nál?
Láttak futballozni?
Lehet, hogy annak alapján is, de valójában a szerkesztőnk látta önt a Csókos asszonyban, és ránézésre Pep Guardiolára emlékeztette!
Fantasztikus! Hasonlítottak már Bruce Willishez, Jason Stathamhez, ifjabb Knézy Jenőhöz is, de Guardiolához még nem. Viszont ennek nagyon örülök, mert a Barcelona a kedvenc csapatom, Messi pedig a bálványom a jelenkor labdarúgói közül. Ám ne higgye, hogy Cristiano Ronaldót nem kedvelem, nagyon elismerem a tudását. Tudja, ez olyan, mint hogy Fradi-drukker létemre oda vagyok Öcsi bácsiért!
VILLÁMKÉRDÉSEK
Ki a legjobb futballista színész és a legjobb színész futballista?
Öt évig játszottam a színész-válogatottban, Rudolf Petivel öröm volt egy csapatban futballozni. A kérdés második fele? Neymar magasra helyezte a lécet, bár Lazovics sem tehetségtelen…
Marosvásárhelyen ki volt a kedvence?
Természetesen Bölöni Laci. Csak játszani láttam őt, például az 1986-os, a Steaua által megnyert BEK-döntőben, édesapám azonban személyesen ismeri.
Kinek a szerepét játszaná el egy futballtárgyú játékfilmben?
Puskás Ferencét. Öcsi élete kész regény volt, nem is értem, miért nem filmesítik meg. (A művész úr nyitott kapukat dönget, már megkezdődtek a film előkészületei – a szerk.)
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. márciusi számában.)
