Interjú Ch. Gáll András Fotó Mravik Gusztáv
A Puskás Ferenc nevét viselő stadion terveit nem is készíthetné el olyan mérnök, aki ne lenne a labdarúgás szerelmese. Skardelli György, napjaink kiemelkedő magyar építésze olyannyira megfelel ennek a kritériumnak, hogy miközben beszélgetünk, újra meg újra lenyűgöz olyan, évtizedekkel ezelőtt lejátszott mérkőzések apró részleteivel, amelyekre még a szakmabeli sem emlékszik hajszálpontosan.
Érzelmileg is kötődik az alkotásaihoz?
Nagyon erősen! A Puskás Aréna ilyen szempontból különleges épület, mert én a régi Népstadionhoz is erősen kötődtem. Megannyi feledhetetlen mérkőzést szurkoltam végig kölyökkoromban a falai közt, s talán éppen ezért is volt az az első gondolatom, hogy az 1953-ban átadott eredeti aréna leginkább emblematikus elemeit – a pilonokat – valamilyen formában megőrzöm.
Úgy érti, a pilonokat beépíttette az új Puskás Arénába?
Úgy, ha nem is az eredetieket. Meg akartam tartani azokat, azt hittem, ez lehetséges, de kiderült, hogy legfeljebb további öt-hat évet bírnának ki, márpedig az új Puskás Aréna szavatossági ideje száz év! Ezek a pilonok tartották volna azt a nyolcvanméteres konzolt, amely a tetőszerkezetet hordja, ami még plusz terhelést jelentett volna a régi fedetlen Népstadionhoz képest. Így hát erről a „stadion a stadionban” megoldásról le kellett mondanom, de a pilonok – mármint az újak – azért ott vannak az új arénában. Nagyon remélem, hogy aki majd rájuk tekint, annak a régi Népstadion jut az eszébe.
„RENDKÍVÜL FESZÍTETT A TEMPÓ, DE NEM LESZ CSÚSZÁS”
Ha végignézünk a munkásságán, nem a Puskás Aréna az első sporttárgyú épülete. Gondolom, ez nem véletlen.
Valóban nem az. Hiszen a Papp László Sportarénát is én terveztem – onnan datálódik hovatovább húszéves együttműködésem, már-már barátságom Fürjes Balázzsal, a remek szervezővel –, mint ahogy a Nemzeti Közszolgáltai Egyetem Nagyvárad téri sportközpontját vagy a Belvárosban a Vadász utcai sportcentrumot. Nekem a sport, illetve, azon belül a futball az életem. Hatvan évvel ezelőtt a Népsportból tanultam meg olvasni. Bár zalaegerszegi a családunk, én már Budapesten születtem, és a hatvanas, hetvenes években nélkülem nem rendezhettek bajnoki vagy válogatott meccset a Népstadionban. Akkor szerettem bele ebbe a maga korában a világszínvonalat képviselő impozáns épületbe, s ez a szerelem ma is tart. Ezért is terveztem, ha úgy tetszik, „nosztalgiastadiont”. Persze nem egyedül: amikor a munka a tetőpontján volt, körülbelül kétszázan dolgoztunk a tervezőasztaloknál.
Most pedig naponta ezerötszázan tevékenykednek az építési területen. A minap az újságírók is megtekinthették a munkálatok állását. Elkészülnek november huszonötödikéig, a Magyar Labdarúgás Napjáig, a tervezett határidőig?
Bár ez már nem az én kompetenciám, hanem a kivitelezőé, de ez nem jelenti azt, hogy ne mennék ki minden áldott nap – van úgy, hogy kétszer, háromszor is – az építkezésre. Rendkívül feszített a tempó, de nem lesz csúszás, már csak azért sem, mert annak katasztrofális következménye lenne a kivitelezőre nézve. Késés esetén naponta száznegyvennégy millió forint a kötbér! Már szerkezetkész az aréna, mondhatni, az utolsó simítások vannak hátra, de egy ilyen grandiózus, kétszázezer négyzetméter alapterületű, bruttó százkilencven és fél milliárd forintba kerülő épületnél az utolsó simítások is eltartanak egy ideig.
Mit szól ahhoz, hogy Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a múltkori stadionbejáráson „beígért” egy válogatott mérkőzést november 15-re, merthogy az UEFA-meccsnap?
Mit szólnék? Az biztos, hogy spontán módon jött, velem legalábbis nem beszélte meg az elnök úr. Tíz nap ide vagy oda talán nem számít. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a 2020-as Európa-bajnokság budapesti mérkőzésein az egyik fél a magyar válogatott legyen.
VILLÁMKÉRDÉSEK
Melyik a meghatározó futballélménye?
A több tucat emlékezetes meccs közül az 1977 áprilisában játszott Magyarország–Szovjetunió vb-selejtező a Népstadionban, amelyen kettő egyre győztünk Nyilasi és Kereki góljával. Lehet, ha bejutok az 1986-os magyar–brazilra, akkor azt választom, de sajnos nem tudtam jegyhez jutni…
Melyik a világ legszebb stadionja?
A müncheni Allianz Arena. Kizárólag építészeti szempontból, mert amúgy nem vagyok Bayern-szukoló.
Ha ön dönthetne: mit rendezzünk 2020-ban a Puskás Arénában: Eb-mérkőzést a magyar válogatottal vagy a Rolling Stones utolsó koncertjét?
Stones-fan vagyok, mégis egyértelműen a válogatottat akarom látni az Eb-n!
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. júniusi lapszámában.)
