Interjú Ch. Gáll András Fotó FFT
A világbajnokság előtt tippelt (a cikk 2014 szeptemberében jelent meg – a szerk.), Hollandiára adta a voksát. Nem volt rossz tipp, Robbenék csak tizenegyesekkel maradtak le a döntőről.
A németek a csoportmeccsek után már végig a favoritjaim voltak, de a hollandokat azért tartottam előzőleg esélyesnek, mert nagyon jól ismerem a sztárjaikat. Robben és amíg nem nálunk volt, Van Persie sok borsot tört az orrunk alá – talán sokan tudják, hogy vérmes Manchester United-szurkoló vagyok –, nagyszerű futballisták. És nálam az is sokat nyomott a latban, hogy Hollandia már háromszor volt vb-ezüstérmes, és aki már háromszor játszott döntőt, az előbb-utóbb odaér. Hát most még nem értek oda.
Mekkora a szerepe Louis van Gaalnak abban, hogy Hollandia dobogós lett?
Az edzőnek óriási szerepe van a csapatjátékokban. Ha ugyanis a társulat nem működik csapatként, akkor nincs eredmény. Bár a történelemben előfordult már, hogy a játékosok önmagukat kovácsolták csapattá. De karizmatikus edző nélkül nincsen nagy együttes.
Figyeli Van Gaal első lépéseit az Old Traffordon?
Figyelem, természetesen. Oké, én úgy nőttem fel, hogy egy angol csapatban csak angol – legjobb esetben brit – futballisták játszanak, tehát ami manapság van, az már más, de az például nagyon tetszett, hogy amikor megérkezett, rögtön kijelentette, mostantól kizárólag angolul beszélünk. Persze, ez jórészt színház, a médiának és a közönségnek szól, ugyanakkor például elejét veszi a klikkesedésnek.
Mindennap meghallgattam az InfoRádióban az elemzéseit a vébé idején, tetszett, amit mondott. Nem volt olyan reakció, hogy mit akar ez a pólós, nekünk, focistáknak akarja osztani az észt?
Arra nagyon vigyáztam, hogy sohase beszéljek konkrét szakmai dolgokról, mint a tolódásos védekezés vagy a szélsőhátvédek felfutása. Én a szurkoló vagy egy másik labdajáték korábbi szövetségi kapitánya, jelenleg elnöke hangján szólaltam meg. Hogy talán nem voltam unalmas? Ezt el is várták, akik felkértek… Arra nem vetemedtem, hogy elmondjam, miként kell gólt rúgni. A futball és a póló lélektana azonban szerintem egyforma.
Ezt nagyjából sejtettem, csak nem mertem én kimondani.
Kisteleki István barátom – két lánya is vízilabda-válogatott –, az MLSZ akkori elnöke fejében megfordult, hogy a pekingi olimpia után, a svéd–magyar vébéselejtező előtt lemenjek a futballválogatott edzőtáborába. Mondtam, Erwin Koemannal szívesen leülök egy eszmecserére, mondja el ő, amit tőlem hallott, de a játékosoknak nem akarok prédikálni. Tudja, a vízilabdában gerozánszag nincs. Aztán a végén nem lett belőle semmi, kikaptunk kettő egyre, nyilván nem ezért.
Mikor volt nagyon szomorú a brazíliai vébé alatt, és mikor csapott az öklével a levegőbe örömében?
Két gólnál nem tudtam megállni, hogy ne öklözzek: Van Persie tizenöt méteres ívelt csukafejesénél a spanyolok és James Rodríguez félfordulattal leadott, ballábas bombájánál Uruguay ellen.
Szomorú mikor volt?
Amikor a döntőben a hetvenedik perc táján érzékeltem, hogy kifogyott az argentinok tankjából a benzin. Egy mínusznap a pihenésben és harminc pluszperc a játékban. Ennyi döntött. Argentína a hetvenedik perc környékén elvesztette azt a képességét, hogy megnyerje a döntőt. Nem azt mondom, Németország nem érdemelte meg, de ekkor új mérkőzés kezdődött. Csak idő kérdése volt, mikor rúgnak gólt a németek. Ez fájt, mert egy külső körülmény, a hosszabb pihenőidő döntötte el az aranyérem sorsát.
Ki volt a világbajnokság legjobbja?
„Hamesz” Rodríguez. Egyértelmű. Mindig voltak ilyen srácok, akik a semmiből robbantak be. Cubillas 1970-ben, Klose 2002-ben. Az Uruguaynak rúgott gólja olyan, mint egy műalkotás.
Ha három szóval kellene jellemeznie a vébét, melyik lenne az a három?
Látványos, izgalmas, igazságos. Izgalmas, mert korábban nem láttunk ilyen jó csoportmeccseket. Látványos, mert látványos bírói hibákat láttunk – Nisimura a brazil–horváton –, és látványos edzői húzásokat, például Van Gaal kapuscseréjét. És igazságos, mert az egész brazil futball kizuhant a világelitből. Iparosok voltak, nem brazilok.
Kit tart a legnagyobb futballedzőnek?
Mondanék hármat: Menotti, a Sir és Bearzot. Ebből a háromból a Sirrel (Alex Ferguson – a szerk.) elég sokat beszélgettem. Szakmai tudásban nincs különbség a legnagyobbak között. A különbség belülről jön. Cristiano Ronaldo és Anelka azonos gólszámmal vezette a góllövőlistát, Ronaldót a Sir húsz perccel a meccs vége előtt lecserélte, mert úgy látta jónak. Ronaldo duzzogott, de lement. A Sirt nem érdekelte a gólkirályság, csak a csapat. A másik. Van der Sar megjavította a kapott gól nélküli idő Premier League-rekordját, de a Sir nem is tudott róla, én mondtam meg neki. Képes volt elválasztani a fontosat a lényegtelentől.
VILLÁMKÉRDÉSEK
1 – A futball vébédöntő vagy a vízilabda olimpiai finálé helyszíni megtekintése?
A pólóé, mivel nyilván érdekeltek vagyunk. Ha nem, akkor a futball vébéé, mert olyat eddig csak tévében láttam.
2 – Milyen futballista volt tizenévesen?
Jól rúgtam külsővel, jobbal, ballal erősen, pontosan, de sosem voltam igazolt játékos.
3 – Lenne-e MLSZ -elnök, ha a csekkre ön írhatná az összeget?
Van az a pénz, igen… Nem lennék népszerű, megkeresném, melyik a leggyengébb láncszem, onnan indulnék el.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. szeptemberi számában.)
