„LENYŰGÖZŐ, MENNYIT TUDNAK A KISISKOLÁSOK AZ ARANYCSAPATRÓL”
Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület és az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke 2014-ben a nemzet hírnevét öregbítő legendás olimpiai bajnok és vb-ezüstérmes futballválogatott tiszteletére ünnepségsorozat kezdeményezését ígérte az Aranycsapat legendás hátvédjének és barátjának, Buzánszky Jenőnek.
Interjú Ch. Gáll András Fotó Mravik Gusztáv
Jenő bácsi, a Nemzet Sportolója röviddel kilencvenedik születésnapja előtt elhunyt, így nem érhette meg a nemes elképzelés megvalósítását. Az emlékévet Szabó Tünde sportért felelős államtitkár tavaly április elsején, Puskás Ferenc születésének kilencvenedik évfordulóján hirdette meg, s azóta dübörögnek az ünnepségsorozat jeles eseményei. Alig tudtunk két esemény között időt szakítani a beszélgetésre Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével a Kúria épületében.
Ha jól tudom, éppen Komáromból érkezett.
Igen, kisiskolások részére tartottunk vetélkedőt az Aranycsapat történetéből, öttagú csapatok mérték össze tudásukat, felkészültségüket, lenyűgözött az az ismeretanyag, amelyet felhalmoztak. Lassan már több mint egy éve zajlanak az emlékév eseményei. Tavaly júniusban Kassán rendeztünk beszélgetést Haraszti Attila főkonzul szervezésében a Thália Színház Márai-termében, ez volt a nyitórendezvény, amelyen Sárfalvi Péter, az EMMI helyettes államtitkára is felszólalt. Itt, Kassán beszéltünk arról, hogy 1944 nyarán szerepelt az akkor néhány évig Magyarországhoz visszatérő városban a Kispest FC, soraiban a tizenhét éves Puskás Ferenccel és a tizenkilenc éves Bozsik Józseffel, s még akkor, tavaly júniusban is éltek szemtanúi a feledhetetlen meccsnek, amelyet a Kassa – ez is történelmi tény – három kettőre megnyert.
Úgy tűnik, a határon túli magyarság körében kiváltképp népszerűek az emlékév eseményei.
Ez vitathatatlan, s ez a hallatlan népszerűség melengeti az ember szívét. Amire a legbüszkébb vagyok, az az, hogy egyetlen fillér költségvetési forrás nélkül valósítjuk meg a programsorozatot, a határon túli – és inneni – magyar szervezetek spontán anyagi és erkölcsi támogatásával. Arra azonban cseppet sem lehetek büszke, hogy az MLSZ – kérésünk ellenére – sem támogatja az emlékév eseményeit. Pedig talán senki sem vitatja, hogy ismertségünk a nagyvilágban jórészt az Aranycsapatnak köszönhető. Sebaj, június 23-án megrendezzük Nagyváradon az Aranycsapat Emlékév-kupát, egy napra rá a REAC-pályán a Grosics-kupát, szóval, hihetetlenül sűrű a program, a programom, mert természetesen nekem, az elnöknek mindenütt ott kell lennem. Dunaszerdahelyen és Révkomáromban is tartunk ankétot, koszorúztunk Kőszegen, Lóránt Gyula szülőházánál, sőt, országos tanulmányi versenyt is szerettünk volna indítani, de ahhoz már nem lettek volna elegendőek az önkéntes adományok.
Néhány éve a Lufthansa repülőgépeire felfestették az 1954-es „berni csoda” – nekünk, magyaroknak a berni tragédia – nyugatnémet hősei, Fritz Walter, Helmut Rahn és a többiek képeit. Valami hasonló kezdeményezés nálunk is sikert aratna.
Semmi kétség, szerettük volna a millenniumi földalatti szerelvényeit efféle installációkkal felszerelni, sajnos az elképzelésünk az anyagiak miatt elbukott. Szerencsére akadnak nagylelkű felajánlások is, épp a napokban, május 17-én – az olaszok elleni, római három nullás diadalunk hatvanötödik évfordulóján – együttműködési megállapodást írtunk alá a Groupama Arénában az FTC Baráti Körrel és a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesülettel az Aranycsapat Emlékév méltó megünnepléséről. Közösen szervezünk kiállításokat a Fradi stadionjában, s Kubatov Gábor elnök döntése értelmében a klub ettől függetlenül is segíti a megemlékezéssorozatot.
Miért éppen az új Puskás Ferenc Stadion várhatóan 2019 végén, 2020 elején esedékes megnyitására időzítik a 365 naposnál azért lényegesen hosszabb Emlékév befejezését?
Talán azért, mert az 1953-ban felavatott Népstadionban énekelhette először önfeledten százezer magyar ember a Himnuszt a második világháború után – egy bűnösnek kikiáltott nép nemzeti imádságát. Ennek a Népstadionnak lesz, ha úgy tetszik, a jogutódja az új Puskás-stadion.
1 – Mi a legmaradandóbb élménye az Aranycsapat Emlékév kapcsán?
Talán még a kassai megnyitónál is mélyebb nyomot hagyott bennem az a minapi komáromi tanulmányi vetélkedő, amelyen a kisiskolások mindent tudtak Puskás Öcsiékről, ami elvárható!
2 – Kik voltak a kedvencei az Aranycsapatból?
Nem láthattam futballozni e legendákat, de életük alkonyán Buzánszky Jenővel és Grosics Gyulával kerültem baráti kapcsolatba.
3 – Legemlékezetesebb gólja?
Édesapám a pestszentimrei BLSZ kettes klub társadalmi elnöke volt, hatéves lehettem, amikor láttam egy közvetlenül szögletből lőtt gólunkat. Később felvételről láttam, hogy ilyen Öcsinek is sikerült, a Real színeiben.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. júliusi lapszámában)
