Tudj meg mindent az új Arsenalról!

Szöveg FFT

A francia-katalán szellentőművész, Joseph Pujol tökélyre fejlesztette a belek és a záró­izmon irányítását. A Le Pétomane, magyarul Fingmániás művésznéven ismertté vált mutatványos a 19. század második felében Franciaországban nyűgözte le a nézőket azzal, hogy a bélgáza kiengedésével dallamokat kreált. Nemcsak a francia himnuszt, hanem Offenbach és Verdi szerzeményeit is feldolgozta, de ha kellett, akkor elefántokat vagy éppen zsarnok francia uralkodókat is megidézett fingjaival. Pujol még arra is képes volt, hogy egy tál vízbe ülve végbelével felszívja a folyadékot, majd öt méteres távolságba kispriccelje azt a közönség irányába.

Sokak tudni vélték, hogy Le Pétomane egyedülálló tehetsége genetikai rendellenességnek köszönhető, de valójában mindent a megszállott kísérletezőkedvének és a faradhatatlan gyakorlásnak köszönhetett. Pujol naponta órákat szánt arra, hogy finomítsa mutatványait, amelyeket egy alkalommal a tömött Moulin Rouge-ban is bemutathatott, és csodálói sorában tudhatta a későbbi VII. Edward királyt is.

Elszántságát és elfogadottságát tekintve a spanyol Unai Emery sem különbözik. Megszállottan szereti a labdarúgást és az olvasást. Sikere mögött sokkal inkább fáradhatatlansága, elszántsága és szorgalma áll, mintsem veleszületett mágikus taktikai tudása. A Sevilla edzői gárdája gyakran viccelődött azon, hogy Emery olyan sok időt töltött az edzőpályán, hogy végül a nap mindhárom étkezését ott fogyasztotta el.

Emery mottója egyszerű, és a játékosokra is ugyanannyira vonatkozik, mint saját magára: „Ha tehetségünk van, de akaratunk nincs, akkor ugyanúgy nem jutunk sehová, mintha akaratunk lenne, de tehetségünk nem”. Azok az Arsenal-játékosok, akik felszabadulásra és könnyebb életre vártak az Arséne Wenger utáni időszakban, most kénytelenek lesznek megérteni ezt a filozófiát. És kénytelenek lesznek felkészülni a kérdőívekre, az embert próbáló intenzitású edzésekre és a videókra. Rengeteg videóra.

Unai Emery Etxegoien utált futballozni. A spanyol-francia határ északi részén, a festői baszk kikötővárosban, Hondarribiában született, és viszonylag hamar ráébredt, hogy nem ő fogja továbbvinni a családi vállalkozást. Apja és nagyapja is kiváló kapus volt, utóbbi, Antonio kapta 1929 februárjában a La Liga történetének első gólját a Real Union színeiben a 3–2-es vereséggel végződő Espanyol elleni meccsen. De a fiatal Emery a futball helyett sokkal inkább a spanyol képregények világában merült el. „Eléggé beszari voltam – ismerte el később. – Amikor nem válogattak be a csapatba, fellélegeztem. Nekem a foci túl nagy nyomást jelentett.”

Emery ügyes bal lábának köszönhetően végül ötször léphetett pályára a Real Sociedadban az 1995–96-os időszakban, és gólt szerzett az Albacete 8–1-es kivégzésén is. Később viszont egyre lejjebb csúszott a spanyol futballpiramisban, és a Racing Ferrol, a Leganés és a Lorca Deportiva rövid időre kínált szerződéseinek ördögi körforgásába került a harmincas évei elején. Végül képtelen volt teljesen felépülni egy térdsérülésből, így az edzői képesítés megszerzése mellett döntött.

Egyszer a Real edzője, John Toshack így nyilatkozott: „egy jó edző éppen az ellentéte annak, mint amilyen játékosként volt”. Emery felismerte, ahhoz, hogy meg tudja szólítani a játékosokat, ismernie kell a személyiségüket „úgy, ahogy engem sosem ismert meg egyetlen edzőm sem annak érdekében, hogy felülkerekedjen a játékosi hiányosságaimon”. Valóban, Emery tehetséges és intelligens focista volt, de soha egyetlen edző sem tudta kihozni belőle a maximumot.

2004 karácsonya után a menedzser Emery először bizonyíthatta nagyszerűségét. Miközben a Lorca a harmadosztály tabellájának középmezőnyében küzdött, Pedro Reverte igazgató leváltotta Quique Yagüe menedzsert, és a helyére a csapat térdsérüléssel küzdő középpályását, Emeryt ültette, mivel lenyűgözték a taktikai észrevételei. Yagüe úgy érezte, hogy az idős játékos hátba támadta őt, és azóta sem váltottak szót egymással.

„Karácsonykor hét nap szabadságot kaptunk, én pedig a többiekhez hasonlóan elköszöntem a csapattól – emlékezett később Emery. – Aztán visszatértünk, és mondtam, hogy mostantól én leszek az edző. Nehéz volt, de annyira lefoglaltak a feladataim, hogy nem volt időm tűnődni rajta. Sokat segített a helyzetemen, hogy jól ismertem mindenkit.”

A hiperaktív vámpírhoz hasonlított Emery lelkesedése egészen felrázta a Lorcát az idény második felében. Amikor Juan Carlos Ramos a hosszabbításban a félpályáról megszerezte a feljutást érő gólt a Real Union ellen, a Lorca új vezetőedzője a pályára rohanva ünnepelt a játékosaival. Később csak úgy tudott lenyugodni, hogy gyalog tette meg a hondarribiai otthonáig vezető 15 kilométeres utat. Amikor a következő idényben a kis Lorca csak egy meccsre volt attól, hogy feljusson a La Ligába, keselyűk kezdtek körözni a fejük felett. „Valóra váltottuk az álmainkat – mondta a csapatkapitány, Antonio Robles. – Annyira felkészültünk, és annyi önbizalmat pumpált belénk, hogy tudtuk, jobbak vagyunk az ellenfélnél.”

Almería sokkal inkább a Sergio Leone által rendezett A Jó, a Rossz és a Csúf című remekmű helyszínéről volt ismert, mintsem szerény futballcsapatáról, mígnem a seriff 2006-ban megjelent a városban. A 35 éves edző azonnal kiharcolta az andalúz csapat feljutását, és egy pillanatra sem tartotta titokban a szándékát. Vagy a nevét.

„Emery vágya, hogy minden egyes edzésen fejlődjünk, szinte fertőző volt. Minden tréning a meccsek intenzitásával zajlott – idézi fel az Almería középpályása, Miguel Ángel Corona az FFT-nek. – Tudtuk, hogy jobb csapatok ellen kell kiállnunk, így labda nélkül gyorsabbá, labdával precízebbé kellett válnunk, mivel mi voltunk az esélytelenebb fél.”

„A hetek felét olyan szituációk gyakorlásával töltöttük, amikor a labdát nem mi birtokoltuk. Tudtuk, hogy a gólszerzéshez ezt kell fejlesztenünk, mert Emery gyorsan felismerte a helyzetet, és így tervezte meg az edzéseket. Intelligens módon fejlődtünk, mert maga is rendkívül intelligens volt.” Abban az idényben az Almería találatainak több mint fele rögzített játékhelyzetből született.

A felvételelemzések erőltetéséről a Sevillánál töltött időszak alatt vált ismertté a baszk edző. Egyszer az egyik játékosának, akiről azt gyanította, hogy nem nézi meg az általa kijelölt felvételeket, egy üres pen­drive-ot adott át, hogy ellenőrizze a reakcióját pár nap múlva. „Óh, nagyszerű, főnök – mondta a sumák –, tényleg szép mutatvány volt.” Onnantól kezdve Emery heti tizenkét órát szentelt a közös videoelemzésnek, amire segédjével, Juan Carlos Carcedóval közösen készültek fel.

„Iszonytató, elviselhetetlen figura, a játékosai utálják őt – fedte fel névtelenül az egyik játékosa. – Az instrukciókat olyan hosszasan mondja, hogy a játékosok elalszanak, a felvételelemzések sohasem érnek véget, akárcsak a labda nélküli edzések. Órákon át nézzük a felvételeket, de közben tudjuk, hogy baromság az egész, ám a végén működik, mindenki megérti, hogy mit akar az edző.”

„AZ A LÉNYEG, HOGY MEGÉRTSD A JÁTÉKOSOKAT. SZELLEMILEG FÖLÉJÜK KELL KEREKEDNI, AMI NEM KÖNNYŰ. EZ A VÉDJEGYE”

Emery is megerősíti, arra a legbüszkébb, hogy Zenit Szentpétervár edzője, Luciano Spalletti megdicsérte az Almería teljesítményét, majd pár hét múlva „a Zenit lőtt egy pontosan olyan gólt, mint amilyet mi is gyakoroltunk”.

„Focistaként mindig a legfélelmetesebbel, önmagaddal kell megküzdened – nevet Corona. – Szembesülnöd kell a hibáiddal, brutális őszinteséggel. De ha fejlődni akarsz, meg kell nézned néhány felvételt magadról. Emery sosem áll le. Családi nyaralásra mentem, amikor az apám adott egy könyvet, hogy olvassam el, mert Unai már korábban meg­győzte, hogy olvastassa el velem. Valójában azt mondta az apámnak, hogy ha kell, te magad olvasd fel neki az egészet.”

És mindez bevált. Az első élvonalbeli idényében az Almería a nyolcadik helyen végzett, és megverte a bajnok Real Madridot 2008 februárjában a Juegos Mediterráneoson, Emery zseniális felkészülésének köszönhetően. „Emery felzabálja a Madridot” viccelődött másnap a legnagyobb spanyol napilap. „Úgy küldött minket pályára, hogy nem felejthettük el, a Real Madrid támadásai Gutitól indulnak – magyarázta Corona, aki azóta az Almería futballigazgatója lett. – Ha a támadásokat csírájában fojtjuk el, lehet esélyünk. Középpályásként az volt a feladatom, hogy a lehető legjobban megnehezítsem Guti dolgát. Még csak nem is arra kért, hogy adjak gólpasszt!
Már akkor is tudtuk, hogy nehéz lesz megismételni egy olyan idényt, mint amilyen az volt. Az Almería kiscsapat, így hihetetlen volt, hogy sokkal gazdagabb és nagyobb táborral rendelkező klubokat utasítottunk magunk mögé. Sokat köszönhetünk Emerynek!”

Mindenek felett állt, hogy a csapat biztos alapokra épüljön. Diego Alves, Carlos García és Álvaro Negredo mind fényes pályát futottak be, Emery pedig zseniálisan hozta ki a maximumot még a kevésbé ígéretesnek tűnő játékosokból is. A 2007–08-as idényben az Almería megverte a Sevillát hazai pályán, idegenben, 2–2-es hazai pályás döntetlent játszott a Barcelonával, és négy pontot rabolt el a második helyen végző Villarrealtól.

„Rengeteget tanultam tőle abban az idényben, főleg a támadóhelyzetek jó kihasználásával kapcsolatban – mondja az Inter későbbi középpályása, Felipe Melo, aki szélsőként csatlakozott az Almeríához, és az egyik legkeresettebb univerzális középpályássá vált. – Jó helyen kopogtatsz, így válnak majd valóra az álmaid, mondta nekem, amikor arra kértem, hogy védekező középpályásként alkalmazzon, hogy közelebb kerüljek a brazil válogatotthoz. A munkádtól függetlenül egyenes embernek kell lenned. Ő mindig ilyen volt. Megtisztel, hogy a barátja lehetek.”

Miután pénz nélkül szinte csodát tett csapatával, az anyagi gondokkal küzdő Valencia is elkezdett érdeklődni iránta 2008-ban. Akkoriban már csak szép emlék volt, hogy részt vettek a Bajnokok Ligája döntőjében vagy hogy megnyerték a La Ligát Rafael Benítez irányításával. Az új stadion borzasztó teherként nehezedett a költségvetésre, de Emery négyéves irányítása alatt magukénak tudhatták David Villát, David Silvát, Juan Matát és Iscót. A BL-szereplés alapvető elvárás volt.

„Annyira hatékony edző, hogy bármelyik emberéből ki tudja hozni a maximumot – magyarázza Juan Carlos Cubeiro, az irányítás legnagyobb szakértője Spanyolországban és Emery Győztes Mentalitás című könyvének társszerzője.

„Az elnök, Manolo Llorente azt mondta neki, hogy a legjobb játékosokat el kell adni, a rosszakat rá kell venni a távozásra, a középmezőnnyel pedig be kell jutni a Bajnokok Ligájába. Minden azon múlik, mennyire érted a játékosaidat, hogy szellemileg föléjük tudsz-e kerekedni, szokta mondani. Ezt persze mondani könnyű, de véghezvinni nehéz. Ez az ő védjegye.”

Sokan kételkedtek benne. Carlos Marchena kapitány, Raúl Albiol és David Albelda, akik neki köszönhetik a felemelkedésüket, alig beszéltek vele, miközben a csapat többi tagja rendszeresen sokáig ágyban maradt, majd együtt reggelizett meccsnapokon, ami a közösségnek jót tett, de az állóképességnek nem.

Az első idényben a hatodik helyen, utána sorozatban háromszor a harmadik helyen végzett csapatával. Éver Banega a legjobb példa arra, mennyire összetartó csapat alakult ki az idők során. Emery érkezése előtt az argentin középpályás kizárólag a saját törvényei szerint élt. Az Atlético Madridnál kölcsönben töltött időszaka alatt az Őrült Kecske a foci mellett többek között online pornóchattel ütötte el az idejét, ami természetesen kiszivárgott a sajtóba is, de közlekedési kihágásai is voltak, valamint a hosszú éjszakázások miatt elaludt a csapatgyűlésen.

Banega elismerte: „Semmit nem tettem annak érdekében, hogy megtartsanak a csapatnál”. Emery azonban kidolgozott számára egy edzéstervet, és meggyőzte, hogy kihozhatja magából a tehetségét, ha megdolgozik érte. Banega dolgát az is nehezítette, hogy 2012 februárjában kocsijával ráhajtott a saját lábára egy benzinkútnál, de végül a folyamatos videoelemzés, az egyéni bánásmód és a támogatás működött. Az argentin válogatott folytatta a munkát Emery mellett a Sevillában.

„Emery kezdetben nagyon sokat dolgozott Banegával – idézi fel Cubeiro. – Ekkor kezdett látszani, milyen nagyszerű. Nem hinném, hogy nélküle idáig jutott volna.”

Banega mellett az egész Valencia nagyra becsülte Emery kiállását. A tréner elismeri, hogy edzői pályafutása legnehezebb pillanata a 6–3-as Real Madrid elleni hazai pályás vereséget követő sajtótájékoztató volt 2011 áprilisában. A játék utolsó perceiben kiállt a technikai zóna szélére, így a lelátókról zengő „szamár! szamár! szamár!” kántálást magára vállalta a játékosok helyett.

„A labdarúgás az irányítás egyik legjobb metaforája – mondja Cubeiro. – Folyamatosan versenyben vagy, miközben folyamatos visszajelzést kapsz arról, hogy jól csinálod-e. A többiek ösztönzésébe sok energiát kell belefektetni.”

A kemény erőfeszítések ellenére a Valencia nem hosszabbított szerződést Emeryvel 2012-ben. A szurkolóknak kevés volt a 13 kieséses mérkőzés során elért hat győzelem és a Real Madrid, illetve a Barcelona elleni mérkőzések során szerzett hét pont annak ellenére, hogy sokszor nehéz helyzetbe hozták ellenfeleiket.

„Nagyon jó véleménnyel vagyok Emeryről – mondta Pep Guardiola, aki első Premier League-ellenfele lesz, amikor az Arsenal vendégül látja a bajnok Manchester Cityt. – Nem a véletlen műve, hogy az irányítása alatt a Valencia le tudta győzni a Barcelonát és a Real Madridot.”

Mindez a szurkolók szemében nem számított: sokak szerint Emery pragmatizmusa már nem válhat a csapat hasznára. A Valencia után egy rövid és sikertelen időszak következett a Szpartak Moszkvánál, amelynek mélypontja a Dzsudzsák Balázs Dinamója elleni 5–1-es bukás volt. 2013 elején elfogadta a Sevilla hívását.

A Monchi által igazgatott klub tökéletes terepet biztosított számára, mottójuk, a „vegyél jó áron, adj el drágán”, pedig illett Unai bevált módszereihez. Csapatát egyszerű kérdésekből összeállított kérdőív alapján ismerte meg, majd jöhetett a kemény munka és a komoly eredmények.

„RETTENETESEN NEHÉZ ŐT ELVISELNI. A MEGBESZÉLÉSEK ÉS A VIDEOELEMZÉSEK VÉGTELEN HOSSZÚRA NYÚLNAK. DE A MÓDSZER MŰKÖDIK”

„Nem születtem edzőnek, én képeztem magam azzá – részletezte egy alkalommal. – Nem olyan névvel születtem, amellyel automatikusan az élvonalba kerülhettem. Mindenért meg kellett küzdenem. A hiteled az eredményeidből fakad, az eredményeid pedig az elkötelezettségedből. Ha sikert érek el, azt csakis annak köszönhetem, hogy a körülöttem lévő emberek hajlandóak legalább olyan keményen dolgozni, mint én, és ha kudarc ér minket, akkor tudjuk, hogy még több munka kell.”

Mert volt kudarc is. A Sevilla kilencedikként végzett, és csak azért jutott be az Európa-ligába, mert a Málaga és a Rayo Vallecano hivatalos okok és pénzhiány miatt nem indulhatott, de mindkét csapat jobb helyen végzett a bajnokságban.

Végső soron az erőfeszítések megtérültek: az edzésektől a fű lenyírásáig mindent kézben tartott az edző: „Szeretem a pálya illatát, biztonságot nyújt nekem” – nyilatkozta. Fejére kamerát szerelve rögzíti az edzéseket, a mérkőzéseket pedig négyszer tekinti meg: egyszer élőben, egyszer egészben felvételről, egyszer külön a fontos részleteket, végül pedig közösen az egész csapattal. Ilyenkor a játékosoknak is teret adva közösen elemzik a látottakat. Az információ hatalom, mondja, és még a kevés szabadnapját is focival tölti.

„Így születtem. Attól a naptól fogva, hogy a fociban nem veszik hasznomat, golfozni fogok majd” – mondta, amikor a Sevilla meccséről faggatták, ahol minden játékosát, beleértve a kapust is, üvöltve instruálta még a meccs vége előtt tíz perccel is. „Én így élem meg a focit. Az edzés sem különböző. Én irányítom a játékosokat, és az asszisztensem is így gondolkodik. Mindig valami jót akarunk elérni.”

De ha kell, Emery meghallgatja mások véleményét is. A szurkolókat zavarta, hogy Ivan Rakitic nem tudott védekező középpályásként helyzeteket teremteni a 4–2–3–1-es felállásban, és szerették volna, ha a kolumbiai Carlos Bacca lehetőséget kapna a 2013 novemberi Espanyol elleni meccsen. „Nem ragaszkodom minden ötletemhez” – mondta a 3–1-es győzelem után. Rakitic a csapatban maradt, és ő lett a kreatív támasza a Sevilla első Európa-liga győzelme alatt, mielőtt a Barcelonához igazolt.

Miközben játékosok jöttek és mentek, a kontratámadásokra és zónákra épülő játékrendszer maradt. A 2016-os Liverpool elleni Európa-liga-döntő Emery csúcspontja volt a Sevillánál. Daniel Sturridge nagy gólja után emlékeztette a csapatát, hogy csak akkor győzhetnek Jürgen Klopp és emberei ellen, ha hátra húzódva kivárják a kontra lehetőségét. Az andalúzok végül a meccset megfordítva 3–1-re nyertek.

Ha valami miatt aggódhatnak az Arsenal-szurkolók Emery kapcsán, akkor az a Paris Saint-Germainnél töltött kétéves munkássága. Első idénye alatt a PSG egyértelmű esélyesként elveszítette a Monaco elleni Ligue 1-meccsét, továbbá négygólos előnyt adott le a Barcelona ellen a Bajnokok Ligája-negyeddöntő visszavágóján. Kudarcot vallott a zónaalapú játékrendszer bevezetésében, akárcsak abban, hogy Marco Verrattit Rakitic mintájára futtassa be. A legnagyobb bajt azonban Neymar 200 millió fontos igazolása okozta. A katari befektetők kabalafigurája nem illett bele Emery csapatcentrikus játékdinamikájába. A brazil játékos meccs közbeni civakodása Edinson Cavanival túl nagy fejtörést okozott Emerynek. Bár sokkal inkább az uruguayi játékos pártját fogta, mégsem vállalhatta fel a konfliktust a világ legdrágább játékosával és támogatóival.

„Minden csapatnak szüksége van egy vezérre a pályán, olyasvalakire, mint egy második menedzser, akire mindenki hallgat – mondja Cubeiro. – Egy Mascherano például képes nagyobb egységet teremteni Messi, Suárez és Neymar között, mint Luis Enrique vagy bármelyik edző. – A menedzsmentnek inkább horizontálisnak, mintsem vertikálisnak kell lennie. Nem jöhet minden felülről, Emerytől. Mindez Párizsban nem így működik, ez okozta a problémákat.”

A hazai tripla ellenére a Real Madrid ellen elszenvedett 5–2-es vereség a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében, és a sérült Neymar nélküli önbizalomhiányos csapatszellem szükségszerűen Emery párizsi pályafutásának végét jelentette. „Sokan mondják, hogy a PSG-vel könnyű bezsebelni a trófeákat. Nos, a labdarúgásban soha, semmit nem könnyű megnyerni – mondja Melo. – Azzal kritizálják, hogy nem nyerte meg a Bajnokok Ligáját. A Barcelona megnyerte? A Bayern München megnyerte? A Manchester United vagy a Manchester City megnyerte? Nem. Csak a Real Madrid. Emery történelmet írt Párizsban, és csak remélni tudom, hogy az Arsenallal is megismétli ezt a teljesítményt. Nemcsak a taktika mestere, hanem fantasztikus emberismerő is, tudja, hogyan kovácsoljon egységet a csapatban.”

Nos, kit nyert az Arsenal? Egy olyan megszállottat, aki büszke rá, hogy kifacsarja a legjobb teljesítményt az embereiből, de csak, ha azok hallgatnak rá. A párizsi szellentőművészhez hasonlóan ő sem elégszik meg, hanem megköveteli a folyamatos fejlődést magától és csapatától. Viszont La Pétomane-nel ellentétben a Twitterét továbbra is személyesen ő kezeli. „Ő az egyik legjobb európai edző – mondja Cubeiro. – Sosem maradt munka nélkül azóta, hogy 2004-ben csatlakozott a Lorcához, ami sokat elmond a teljesítményéről. A Premier League csodálni fogja Emeryt, amiért minden egyes meccsért keményen dolgozik. A befektetett munka pedig meg fog térülni. Az Arsenal a legjobbak közt lesz a következő idényben.”

Az Almería egykori középpályása, Corona is legalább ennyire biztos a sikerben, és nem győzi hangsúlyozni, mennyit fejlődnek majd az észak-londoniak a rögzített játékhelyzetekben Emery alatt. „Ő a legjobb edző, akivel valaha is dolgoztam. Ez ilyen egyszerű.”

„ILYENNEK SZÜLETTEM. HA MÁR NEM VESZIK HASZNOMAT A FOCIBAN, AKKOR MAJD ELJÁROK GOLFOZNI. MOST A FUTBALL AZ ÉLETEM”

Sokan olvasták a tréfás megjegyzést, amikor a 46 éves edző átvette az Arsenal irányítását: „Emery olyan sok videót vetített, hogy kifogytunk a pattogatott kukoricából” – viccelődött Joaquín, aki a Valenciában játszott a spanyol mester irányítása alatt, majd a Fiorentinában folytatta, és 2015-ben az Emery vezette Sevilla ellen mérkőzött. „Annyira megszállott a labdarúgás iránt, hogy az már szinte beteges. Három évig dolgoztam vele. Egy negyediket már nem bírtam volna.” Bár a kontextus jelentősége vitathatatlan, a következő mondatot gyakran kihagyják: „Ő az egyik legjobb edző, akivel valaha találkoztam”.

A Sevilla 5–0-ra végezte ki a Fiorentinát, Joaquín pedig szinte hozzá sem tudott érni a labdához. „Három napig elemeztük, hogyan állíthatnánk meg téged – mondta Emery Joaquínnak a lefújást követően. – Először videókat néztünk, aztán a pályán gyakoroltuk.” „Igen, igen – válaszolt Joaquín. – Sejtettem.”

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. augusztusi lapszámában.)