Szöveg Gaál Tamás Fotó: sportmúzeum, ftcbk.hu, imago
A kezdeti idők legjobb és egyben legőrültebb kapusáról, Zsák Károlyról rengeteg legendás történet maradt fenn, többek között, hogy amputáltatta sérült ujját, mivel zavarta a védésben, de Skaja becenevének eredetét homály fedi. Egy nézőtéri sziporkának köszönhette becenevét Takács I Géza, a ferencvárosiak csupa szív védője, akire nem kimondottan sportolóhoz illő, terebélyes hátsó fertálya miatt sütötték rá, hogy úgy néz ki, mint Mari néni. Az első igazi sztároknak számító Schlosser Imre Slóziként, és Schaffer Alfréd Spéciként emlegetése már a szurkolói szeretet egyértelmű megnyilvánulásai, míg Tóth Potya Istvánra nagymamája mondta gyerekkorában, hogy annyira kövér, mint egy potyka, és ez olyannyira rajta maradt, hogy egy betű híján még a személyi papírjaiba is bekerült. A társai által csak Ábelként szólított Zsengellér Gyulát egy török újság nevezte szalagcímében a Futball Paganinijének, a Kohut-szög névadója, Kohut Vilmos pedig az Olympique Marseille játékosaként lett a Magyar Ágyú. Két egymásnak igencsak ellentmondó beceneve is volt Turay Józsefnek, aki nehéz sorból, műveletlen fiatalemberként került a Fradihoz, ezért kezdetben csak Suttyónak hívták, de góljainak köszönhetően nem sokkal később már ő volt a Császár a drukkerek körében. Turayt néhány év múlva Deák Ferenc követte a ferencvárosi csatársorban, de a hivatalosan is a XX. század legjobb góllövőjének választott center Bamba becenevét a szurkolói szeretet már csak azért sem írhatta felül, mert a támadót politikai nyomásra átirányították a nagy rivális Dózsához.
Arról, hogy milyen ragaszkodás fűzte az embereket az Aranycsapathoz, mindent elmond, hogy a játékosok többségének beceneve közszájon forgott. Az eredetileg papnak készülő Grosics Gyulát fekete dressze és remek vetődései után nevezték el Fekete Párducnak. A két fedezet, Bozsik József és Zakariás József megszólítása Cucuként, illetve Zakiként természetes volt, csakúgy, mint az ellenfelekkel nem éppen finoman bánó Lóránt Gyula Lóriként becézése is. A fantasztikus csatárötös szélein Czibor Zoltán, a Rongylábú (másik becenevén Bolond) és Budai II László, a Púpos vagy Sándor Csikar, azaz Sándor Károly száguldozott, míg középen Hidegkuti Nándor, az Öreg irányított. Kocsis Sándor fejformája miatt lett Kocka, de az egyszer biztos, hogy ennek a Kockának az éléről mindig jó felé pattant a labda, nem véletlen, hogy Barcelonában már a stílusosabb, Cabezas de Oro (Aranyfejű) elnevezés dukált neki. Az Aranycsapat kapitányát, Puskás Ferencet Spanyolországban Panchónak illetve Canoncitónak (Ágyúcska), itthon Öcsinek, vagy származása miatt Svábnak szólították, míg a nemzetközi sajtóban leginkább elterjedt beceneve a Száguldó Őrnagy (Galloping Major) volt, mivel a Honvéd játékosaként tiszti rangot kapott.
„Kocka” fejéről jól pattant a labda
A ’60-as évek Dózsájának fantasztikus csatársorából Göröcs Jánost mindenki csak Titinek hívta, Fazekas László a Kapa, Zámbó Sándor pedig a Tű becenévre hallgatott. Az Újpest jogelődje sikert sikerre halmozott abban az időben, de a kor legjobb honi futballistáját a Fradi adta, Albert Flórián személyében. Az egyetlen magyar aranylabdásnak szédítő cselsorozatai és látványos góljai mellett az ácsorgás csípőre tett kézzel is a védjegyévé vált, nem hiába érdemelte ki uralkodói stílusa miatt ő is a Császár megszólítást. Hogy ne csak a támadókat emeljük ki ebből az időből, mindenképp összeállításunkban a helye a Vasas Szőke Sziklájának, azaz Mészöly Kálmánnak, és az FTC középhátvédjének, Bálint Lászlónak, akit Báróként is neveztek.
Táncolj, „Törő”!
Az Albert utáni éra legnépszerűbb ferencvárosi játékosa Nyilasi Tibor, becenevén Nyíl volt, a jól fejelő, cingár támadónak szóló „Bólints, Tibi!”-rigmus legalább annyira elterjedt volt, mint barátjának, a briliáns technikai tudással megáldott Törőcsík Andrásnak szóló újpesti „Táncolj, Törő!”. A Honvédban futballozott ekkortájt az Esterházy-dinasztia sarja, Márton, akit előkelő származása miatt Grófnak is szólítottak, és szintén a Kispestben lett sztár Détári Lajos, becenevén Döme is. Dédelgetett csatárokból nem volt hiány a ’80-as évek második felében sem, a Fradiban a mindenki által csak Csöpinek szólított Dzurják József szórta a gólokat, Tatabányán pedig Kipu és Pilu, azaz Kiprich József és Vincze István rohamozta az ellenfelek kapuját.
A „Báró” a címhez serleget is szerzett
A ’90-es évek legjobb magyar játékosának tartott Illés Bélát a Haladás, a Kispest és az MTK drukkerei csak Béla Királyként emlegették, így belépett a feudális arisztokrácia címeit viselő focisták sorába. A jellegzetes frizurájú Béla Király hű csatlósa volt Kuttor „Kutya” Attila, és Kenesei „Kenő” Krisztián, e három játékosnak kulcsszerepe volt abban, hogy az MTK hosszú évek után újra bajnoki címet nyert. A Fradi középhátvédje, a megbízhatóságáról ismert Telek András a női becenevű futballisták táborát erősítette Manci elnevezésével, és ennek megfelelően kiválóan sepregetett. A káprázatos rúgótechnikájú Vasile Miriuta viszont az egyszerű, jó magyar Laci becenevet kapta, miután karrierje nagy részét hazánkban töltötte, és a magyar állampolgárságot is felvette.
Czibor: „Rongylábú„ vagy „Bolond”?
A maiak közül az itthon csak Gerzsonként szólított Gera Zoltán emelhető ki, akinek angliai elismertségét jelzi a Magic Magyar elnevezés. Lipcsei Pétert futballberkekben Pedrónak, Lipinek vagy Liptáknak, Dragóner Attilát Draginak, Tököli Attilát Tökinek becézik. Bodnár László Boci elnevezése vezetékneve elejéből és keresztneve becézett alakjának végéből tevődött össze. Említést érdemel még Lőw Zsolt, aki a Cica névre hallgat, és Németh Krisztián, akinek a közismert beceneve: Némó.
Anglia
Mostanában olyan sziporkák senkivel kapcsolatban nem születtek, mint Ole-Gunnar Solskjaer Babaarcú Bérgyilkos (Babyfaced Assassin), vagy a repüléstől irtózó Dennis Bergkamp Nem-repülő Hollandi (Non-Flying Dutchman) elnevezése, azért választék ma is akad. Ryan Giggs Walesi Varázslóként (Welsh Wizard) és Steven Gerrard Csodálatos Kapitányként (Captain Marvellous) említése a két emblematikus futballista iránti tiszteletről tanúskodik, nem úgy a West Ham mezét a Chelsea kék szerelésére cserélő Frank Lampardra utaló, a Kalapácsosok szurkolói által gúnyosan dalba is foglalt Fat Frank (Kövér Frank).
Argentína
Sergio Agüero egy rajzfilm-hős után lett Kun, míg Lionel Messi Messiásként való dicsőítése nem szorul magyarázatra. Különleges az esete Juan Sebastian Verónnak és Gonzalo Higuaínnak, ugyanis családnevükön kívül becenevüket is egykoron szintén profi futballista édesapjuktól örökölték, a kopasz középpályás így lett Boszorkányból (Bruja) Kis Boszorkány (Brujita), a Real Madrid támadója pedig Pipából Pipácska (Pipita).
Brazília
Különös jelentőségük van a beceneveknek Brazíliában, ahol szinte evidens, hogy a futballisták már eleve felvett névvel válnak ismertté, ezért találkozhatunk néha teljesen őrült művésznevekkel is, mint például Claudio Pitbull, Vágner Love vagy éppen Hulk.
Németország
A válogatottak, Lukas Podolski, Bastian Schweinsteiger és Philipp Lahm, akár egy mese főszereplői is lehetnének: Poldi Herceg (Prinz Poldi), Malacka (Schweini) és Varázstörpe (Zauberzwerg), ellenben a Bayern francia sztárjára, Franck Ribéryre Al Pacino legendás szerepét, a Sebhelyesarcút (Scarface) osztotta egy autóbaleset következményeként a sors.
Olaszország
Bőséges a választék becenevek terén a Serie A-ban, ezért csak a legfontosabbakat emelnénk ki. Az Interből Javier Zanetti a Traktor (Il Trattore), Marco Materazzi a Matrix, Diego Milito a Herceg (Il Principe), Mario Balotelli Supermario. Szuper csatár van a Milanban is, mégpedig Filippo „Superpippo” Inzaghi személyében, míg csatártársa, Alexandre Rodrigues da Silva szülőhelye, Pato Branco után kapta a Pato, azaz Kacsa nevet. A Gennaro Gattusóra aggatott Rettenthetetlen (Braveheart) a Glasgow Rangersnél töltött időszakából ered, a Romához mindig hű Francesco Totti viszont ezen a téren is lokálpatrióta, ugyanis az Er Pupone (A Gyerek) szót a római nyelvjárás alkotta. Alessandro Del Pierót a néhai reneszánsz festő után nevezték el Pinturicchiónak, míg a squadra azzurrát 2006-ban világbajnoki címig vezető Fabio Cannavaro a németországi tornán nyújtott hibátlan játékával szolgált rá a Berlini Fal elnevezésre.
Spanyolország
Náluk elsősorban a brazilokkal kapcsolatban korábban kifejtettek irányadók, hiszen Guti vagy Xavi nevük egyszerűsített alakjával, míg például Raúl a keresztnevével vált világhírűvé. Igazán érdekes azonban a válogatott két támadójának, David Villának és Fernando Torresnak a beceneve, ugyanis az ex-valenciai gólvágót El Guajénak, a Liverpool ászát pedig El Ninónak nevezik, de mindkettő srácot jelent valójában.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2010. augusztusi lapszámában.)
