Interjú: Paul Radley Illusztráció: German Aczel Fordítás: Gerendai Márk
Jelenlegi (a cikk 2013-ban jelent meg! – a szerk.) klubja, a dubaji al-Ahli stadionjában, a kávézóban ülünk, Grafite pedig egyszerűen túl boldog ahhoz, hogy felidézze a Wolfsburg színeiben lőtt csodagólját, amellyel megingatta a hatalmas Bayern Münchent. Felragyog az arca, amint a YouTube-on újra megnézi a bonyolult cseleket, majd az emlékek visszatérnek…
„A meccset április 4-én játszottuk, két nappal a születésnapom után. Egész Wolfsburg megállt, hogy nézze a mérkőzést, mivel a Bayern München ellen játszottunk. Nagyon fel voltam pörögve, mert rengeteg születésnapi ajándékot kaptam a szurkolóktól. Valamit tenni akartam értük. Persze az sem mellékes, hogy a Bayern volt az ellenfél.
A mérkőzés alatt tudtam, hogy nem kerülök helyzetbe. Ha két csatárral játszol, a labda mindig másnál köt ki, ráadásul mindenki Edin Dzekónak passzolt. Nem éreztem jól magam.
Aztán lőttem azt a gólt, amivel öt egy lett a végeredmény. Mindig próbálkoztam ilyen sarkazásokkal az edzésen, szó szerint mindig, de élesben sosincs lehetőség rá, hogy kipróbáljam. Egyszer azért már sikerült, 2007-ben a Le Mans színeiben a Lille ellen, de az nem volt ennyire jó érzés. A legjobb német csapat ellen sokkal izgalmasabb gólt szerezni!
Ez a legszebb, legfontosabb gólom. Fontos volt, mert ezzel a győzelemmel az első helyre kerültünk, és elsőként volt rá lehetőségünk, hogy megnyerjük a bajnokságot.
Az emberek gyakran kérdezik, hogy tudnék-e ilyen gólt lőni még egyszer. Szerintem nem. Ha megnézed a védőket, látható, hogy a labda átment az egyikük lába felett, majd egy másik védő mögé pattant, aki rohant vissza védekezni.
Ilyen csak egyszer eshet meg. A Bayern München ellen. A születésnapom után. Abban az évben, amikor bajnokok lettünk. Amikor a bajnokság gólkirálya lettem. Fantasztikus volt!”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. júliusi számában.)
