1980. augusztus 9.
Debreceni MVSC 3
Újpesti Dózsa 2
„Ebben az évben lettem stabil kezdő a Debrecenben. Kovács Feri bácsi dobott be a mély vízbe, azt mondta, fogjam le Törőcsiket, próbáljak labdát szerezni. Már akkor is szerettem a kihívásokat, igyekeztem fegyelmezetten játszani, és nem vallottam szégyent, nyolcas osztályzatot kaptam, Törő, azt hiszem, hármast. Még három idényt húztam le Debrecenben, talán én vagyok az egyetlen magyar labdarúgó, aki sohasem kapott átigazolási pénzt, a Honvédba is ingyen mentem.”
1981. szeptember 23.
Románia 0
Magyarország 0
„Egy hónappal azelőtt az U21-es válogatottban kiállítottak jogtalanul, erre meghívást kaptam a nagyválogatottba, a legfontosabb világbajnoki selejtezőre. Rögtön kezdő lettem, Bukarestben, ahol a helyiek már a reptérről befelé kővel dobálták a buszunkat. A legjobb románt, Iordanescut kellett fognom, a döntetlenért mentünk, meleg volt, ha nem is annyira, mint később Mexikóban, borzalmas hangzavar, a pályát is hatalmasnak éreztem, mégis életem álma teljesült azon a délutánon. Mészöly Kálmán kapitány, aki szíve szerint beállt volna közénk játszani, a meccs után csak ennyit mondott mosolyogva: »Ez az, kicsi!«.”
1982. június 17.
Argentína 4
Magyarország 1
„Törő és Iordanescu után Maradona, mindig megtaláltak a szép feladatok. Azon a vébén ezen a meccsen játszott a legjobban, de a vereség ellenére is nagy élmény volt ellene futballozni. Mészöly szólt, hogy kérdezzem meg Garabáékat, ők már találkoztak vele. Imre azt mondta, a Boca Juniors ellen ketten fogták, üldözték kilencven percig, de felrúgni sem tudták. Mezey kérte, hogy ne rugdossam szét, mert kiállítanak, csak zavarjam folyamatosan, aztán majd hátulról lesöprögetnek. Erre az elején elvitte mellettem a labdát, hátranéztem, és mögöttem senki… Óriási klasszis volt, három méteren mindenkit megvert, átvette a labdát, és már ott sem volt, ellenünk két gólt rúgott.”
1986. március 16.
Magyarország 3
Brazília 0
„Szerencsémre rengeteg elképesztő hangulatú meccset játszottam a válogatottban, talán elég, ha a brazilok elleni barátságos mérkőzést, a nyolcvanhatos három nullát említem, hiszen valamennyi közül talán ennek volt a legnagyobb visszhangja. Persze szakmailag ennél is jelentősebb volt, amikor tulajdonképpen simán nyertünk Rotterdamban – Gulliték, Rijkaardék ellen, és kettő egynél a végén Varga Kacsa még egy tizenegyest is fölé rúgott.”
1986. április 26.
Debreceni MVSC 1
Bp. Honvéd 1
„Tulajdonképpen ez a meccs tette tönkre a pályafutásomat, hiszen két és fél év múlva emiatt vittek el a rendőrök egy szerda estén, miközben másnap reggel utaztam volna új csapatomhoz, a Real Oviedóhoz a spanyol első ligába. Pedig szó sem volt bundáról. Már bajnokok voltunk, Szűcs Sándor, a debreceni atyaúristen engem keresett meg, hogy legyen iksz, még fenyegetett is, én a csapat öregjeihez irányítottam. Szűcs kint sem volt a mérkőzésen, a Debrecen a döntetlen nélkül is bent maradt volna, a pesti banketten, a Tisztiházban jutalmul átadott hatszázezer forintot, azt vagy húszan szétosztottuk, aztán évekkel később rajtunk-rajtam statuáltak példát. Jellemző, hogy huszonöt év múlva is hogyan emlékeznek az emberek, mint a Volán elleni meccsünkre, ahol az utolsó percben Garaba hat hatnál fejelt egy kapufát, direkt azért neki sem ment volna…”
Szöveg L. Pap István
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2011. decemberi számában.)
