1987. szeptember 2.
Ferencváros 3
Vasas 3
„Már két évvel korábban bemutatkozhattam a Vasasban. A Fradi ellen játszani mindig kiemelt találkozónak számított, már a serdülőből is emlékszem, hogy a Népligetben apu és Flóri bácsi együtt nézték, hogyan játszik a kis Albert és a kis Mészöly. Ezen az Üllői úti mérkőzésen Kisteleki István volt az edzőnk, Szabadi Laci vezérletével hoztuk az ikszet, de nekem is nagyon jól ment a játék, olyannyira, hogy a sportnapilaptól védőként 8-as osztályzatot kaptam, pedig nem is szereztem gólt.”
1993. augusztus 1.
Olympique Marseille 1
Le Havre 1
„A francia ligában a bemutatkozó meccsemet a friss BL-győztes, Barthezzel, Bolival, Desaillyval, Deschamps-pal, Sauzée-val felálló Marseille ellen, annak otthonában játszottam. A kezdés előtt bemutatták a serleget, elképesztő volt a hangulat, a Fáy utcai háromezer néző után a tömött Stade Vélodrome. Erre a mérkőzésre a körítés miatt is mindig emlékezni fogok. Ibrahim Ba góljával egyenlítettünk, hatalmas csatát vívtam a két marseille-i csatárral, pedig egyikük sem volt kis név: Rudi Völler és Alen Boksic.”
1994. június 1.
Hollandia 7
Magyarország 1
„A világbajnokság előtt a hollandoknak pont kapóra jött ez a meccs, csúcsformában futballoztak, így aztán hiába vezettünk Illés Béla góljával, kaptunk egy hetest. Pedig a kapitányt, Verebes Józsit mindannyian nagyon szerettük, ő tényleg jót akart. Emlékszem, ahogy a pályán kiabáltunk egymással, hogy »Gyere, segíts, ez az Overmars annyira gyors!«, ment a szélen, mint az ördög. Bergkamp, Rijkaard, Ronald Koeman és a többiek szétfutottak minket, szerencsére a televízió nem adta azt a meccset… De a vereségekből is tanulni kell, ebből például azt, hogy nem mindegy, mikor ki ellen kötünk le egy mérkőzést.”
1995. április 26.
Magyarország 1
Svédország 0
„Az egy évvel azelőtt világbajnoki bronzérmes Svédország megverése nagyon nagy fegyvertény volt, egészen tavalyig az utolsó siker jegyzett ellenféllel szemben tétmeccsen. Nagy akarattal, jól futballoztunk, Halmai Gabi rúgta a győztes gólt, az pedig különösen emlékezetessé teszi ezt az Európa-bajnoki selejtezőt, hogy éppen apu volt a szövetségi kapitány, így aztán kettős családi boldogság volt a svédek legyőzése, amit a stadion közelében a feleségekkel együtt hosszan meg is ünnepeltünk.”
2010. szeptember 11.
Újpest 6
Ferencváros 0
„Kell-e magyaráznom, miért ez az edzői pályafutásom legemlékezetesebb mérkőzése? Nekem amúgy is jól ment a Fradi ellen, és már a hat nulla előtti héten éreztem, hogy nagyon egyben vannak a fiúk, persze hat gólra azért nem gondoltam. A pályán aztán minden összejött, az elején a Ferencváros kihagyta a helyzeteit, Heinzet kiállították, sorban lőttük a gólokat, a harmadik után pedig már csak gyönyörködtem a fiúk játékában. Az év végi záró banketten újra megnéztük a hat találatot, a játékosokkal úgy ünnepeltünk, mint a szurkolók. Prukner Lacival azóta többször is átbeszéltük ezt a meccset, a fordulópontjait, egy biztos: történelmet írtunk, a Megyeri úton örökké emlékezni fognak a Fradi elleni hatosra, klassz dolog volt.”
