Bayern München–Norwich 1–2
1993. október 19., UEFA-kupa
„Mindössze húszéves voltam, amikor elutaztunk Münchenbe, és borítottuk a papírformát. A védelem volt a gyenge pontunk, úgyhogy Mike Walker három védőt vetett be, és egy söprögető is szerepelt hátul. Alábecsült csapat voltunk, ragyogó játékosokkal, mint Ian Crook, Ruel Fox és természetesen Jeremy Goss, aki azt az ikonikus gólt szerezte. Mark Bowen lőtte a másodikat, Bryan Gunn pedig létfontosságú védésekkel büszkélkedhetett. Mi voltunk akkor az egyetlen angol csapat, amelyik megverte a Bayernt az Olimpiai Stadionban. Sokkoltuk az európai labdarúgást.”
Blackburn–Newcastle 1–0
1995. május 8., Premier League
„Ez volt az utolsó előtti mérkőzésünk abban az idényben, amikor a Blackburn bajnok lett. Nagy nyomás nehezedett ránk, emlékszem, milyen feszültség uralkodott a stadionban, mert mindenki azt várta, hogy miénk lesz az aranyérem. A Newcastle jobb volt nálunk aznap, de Alan Shearer gólt lőtt. Viszont a cím még mindig nem dőlt el. Végül aztán a mi nyakunkba akasztották az aranyérmet, ez volt az egyetlen bajnoki sikerem a határ angol oldalán.”
Celtic–Rangers 6–2
2000. augusztus 27., Skót Premier League
„Ez volt az első rangadóm a Rangers ellen, a Celtic pedig először játszott Martin O’Neill vezetésével. Az előző idényben a Rangers huszonegy ponttal nyerte meg a bajnokságot, ezt viszont jól kezdtük. Amikor kimentünk a pályára, olyan lárma fogadott bennünket, amilyet még soha az életben nem hallottam, majd ezt követte pályafutásom legemlékezetesebb első húsz perce. Ötvenkét másodperc után betaláltam, néhány perc múlva már három nulla volt az eredmény, és az utolsó percben is gólt szereztem, de előtte még Henrik Larsson lőtte be azt a gólt, amelyhez foghatót nem nagyon láttam se előtte, se utána. Kicselezett egy ellenfelet, kötényt adott Bert Kontermannak, végül pedig átemelte Stefan Klos felett. Előtte a mellkasomról került hozzá a labda a félpályánál, így ezt gólpassznak tekintem.”
Celtic–Juventus 4–3
2001. október 31., Bajnokok Ligája
„Egész életemben nagyon őszinte voltam magammal, és mindig kritikusan szemléltem, mit kellett volna másképp tennem egy adott mérkőzésen. A Juventus elleni találkozó után azonban azt gondoltam, hogy remekül játszottam. Nagyon erős csapattal álltak ki ellenünk, és Alessandro Del Piero hamar be is talált, de visszajöttünk a mérkőzésbe. A fejes gólommal szereztük meg a vezetést, majd a második félidőben lőttem egyet bal lábbal. Különleges este volt. Nagyon eredményes mérkőzéseket játszottunk abban a sorozatban otthon.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. decemberi lapszámában.)
