Interjú Rob Stewart Fordítás Kovács Gergely
1964. március 4., Sunderland – Manchester United 2-2
Életem első mérkőzésére apámmal látogattam ki a Roker Parkba, a Manchester United volt a vendég. Vicces, mert az öreg Newcastle-szurkoló volt. De elvitt, hogy lássak egy meccset, ami egy FA-kupa-vissza vágó volt. Az összes szupersztár ott volt: George Best, Denis Law és Bobby Charlton. Felejthetetlen emlék.
1975. május 19., Anglia – Finnország 1-0
Nem sokkal az után történt, hogy debütáltam a West Bromban. Lehetőséget kaptam egy mini vébén (ificsapatok számára – a szerk.) Svájcban, és a torna egésze gyökereiben változtatta meg a hozzáállásomat a játékhoz. Általában középhátvéd voltam, de hatalmas önbizalmat adott, hogy válogatott meccsen középpályásként mutatkozhattam be. Ray Wilkins, Glenn Hoddle, Peter Barnes és Alan Curbishley voltak a csapattársaim, és Ray góljával egy nullára nyertünk.
1982. június 16., Anglia – Franciaország 3-1
Ezzel a mérkőzéssel bekerültem a rekordok könyvébe, mert a vébéken valaha esett leggyorsabb gólt szereztem meg. Személyesen is nagyon jó érzés volt, de az, hogy vébén játszhattam, és még gólt is szereztem, segített beilleszkedni az Old Traffordon is. Bár vereség nélkül kiesni, úgy, hogy csak egy gólt kaptunk, nehezen volt emészthető.
1984. március 21., Manchester United – Barcelona 3-0
Az Old Trafford látott már néhány hihetetlen mérkőzést, de ez a KEK-összecsapás volt a legkiválóbb légkörű azok közül, amelyeket személyesen is átéltem. Negyeddöntő volt, és már mindenki leírt minket, mert az első mérkőzést kettő nullára elveszítettük. De fordítani tudtunk, két gólt szereztem, Frank Stapleton pedig bevágta a győzteset. Varázslatos volt.
1991. május 15., Barcelona – Manchester United 1-2
Életem egyik legjobb mérkőzése. Aznap este annyira jó voltam mindenben, amennyire csak lehettem. A Barcelona nagy csapat volt, ezt bizonyítja, hogy egy évre rá BEK-et nyert, de mi a KEK-döntőben megvertük őket, közvetlenül az után, hogy az angol csapatok ötéves európai eltiltása lejárt.
1993. május 3., Manchester United – Blackburn Rovers 3-1
Hatalmas érzés volt elsőként megnyerni a Premier League-et. Előtte huszonhat évvel voltunk legutóbb bajnokok. Ez a győzelem alapozta meg azt a sorozatot, amit a klub az elmúlt két évtizedben végbevitt.
1997. május 11., Leeds United – Middlesbrough 1-1
A legrosszabb élményem a futball világában az volt, amikor a Boro kiesett. Sohasem fogom elfelejteni a pályán magába roskadó Juninho képét. Rettenetes érzés volt, mert nagyon igazságtalannak éreztük. Három pontot levontak tőlünk, mert nem álltunk ki a Blackburn ellen, ezen múlott. Az a csapat sokra vihette volna. A következő héten az FA-kupa-döntőt is elveszítettük.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. júliusi lapszámában.)
