SZÚR. Volt idő, amikor ezt a mozaikszót nem kellett senkinek sem feloldani, mindenki tudta, mit takar – a futballvilág határain túl is. A Színész–Újságíró Rangadó fénykorában, a hatvanas-hetvenes években minden túlzás nélkül a legnagyobb sport- és társadalmi események egyike volt Magyarországon. A Kádár-kori népszórakoztatás csúcsa. Mozgósító ereje a majálisokéval vetekedett. A kor legnépszerűbb sztárszínészei és énekesei – Zenthe Ferenctől Aradszky Lászlón, Koós Jánoson, Major Tamáson át Bujtor Istvánig – az egyik csapatban, híres újságírók a másikban, a meccsek előtt és a szünetben szórakoztató esztrádműsorok több tucat ugyancsak közkedvelt előadóművész fellépésével, neves kezdőrúgókkal és játékvezetőkkel, külföldi sztárvendégekkel (Kloss kapitánytól Surdáig), meglepetésekkel. És mindez a színültig telt Népstadionban többnyire ragyogó május végi-június eleji időben. Még a műsorújság, a SZÚR-újság is forradalmi volt a sztárinterjúkkal, magazinos anyagokkal és – a magyar médiában úttörőként – meztelen nőkkel. Csak egy érzékletes példa a SZÚR-t övező ájult imádatra: az 1970-es meccsre 450 ezer (!) jegyigénylés érkezett.
A Színész–Újságíró Rangadók történetét külön kötetben feldolgozta már Bródy Imre 1972-ben megjelent, Így történt SZÚR-ról SZÚR-ra című kiadványában. Az volt a csúcsidőszak, a hetvenes évek végén már erősen hanyatlásnak indult a találkozó népszerűsége (bár ide nekünk ma azt a hanyatlást 40 ezer nézővel egy meccsen…), és a rendszerváltással egy időben lényegében meg is szűnt a SZÚR, ma már csak nosztalgiameccsek idézik meg az emlékét.
Borsi László, az újságíró-válogatott vezetője az egyik nagy hirdetője e meccshagyományok feltámasztásának, és őt dicséri az ötlet is, hogy a százéves évforduló apropóján – az „ős-SZÚR-t” 1920-ban rendezték az MTK-pályán – újabb könyv készüljön a legendás mérkőzések történetéről. Borsi a szerkesztői feladatokat is magára vállalta, és a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programja támogatásával megjelent, Száz éve SZÚR című kötet igazán alaposan feldolgozza a témát. Van benne SZÚR-történelem 1920-tól napjainkig, SZÚR-kronológia, színház- és médiatörténet, színészsztorik a múltból, külön fejezetben a sportújságírás százéves krónikája, vicc- és karikatúra-gyűjtemény és rengeteg interjú az egykori főszereplőkkel Cseke Pétertől Eperjes Károlyon, Laklóth Aladáron vagy Rudolf Péteren át Nemcsák Károlyig, a József Attila Színház igazgatójáig, aki egyébként a mai színészválogatott vezetője.
Nehéz volna azzal vádolni a kötetet, hogy nélkülözi a nosztalgiát, természeténél fogva ez a leghangsúlyosabb hangulati eleme. De nem lehet csodálni: a színészeknél már csak mi, újságírók szeretünk jobban a múltba révedni…
Hadd zárjam egy kis élcelődéssel – hiszen a zrika mindig szerves része, egyik fő vonzereje volt a SZÚR-oknak. Közismert, hogy a nézők mindig a színészeknek szurkoltak. Tudják, miért? A közönség szimpátiája mindig a gyengébbé.
Bocsánat…
Munkatársunktól
Száz éve SZÚR – A legendás Színész–Újságíró Rangadók története egy évszázad tükrében, 1920–2020
Szerkesztő: Borsi László
Szerzők: Bodnár Zalán, Borsi Gergely, Borsi László, Dénes Tamás, Escher Andrea, Füzér József, Kiss László, Kozár Alexandra
Kiadó: Borsi László, 2020
Formátum: ragasztott, puhafedeles, 192 oldal
Ára: 1920 forint
Osztályzat: •••••
A LEGJOBB SZÖVEGEK
„Minden alkalommal odajött hozzám Solymos Tóni a játékoskijáróban. »Ivcsikém, bármi történik, akkor is jó barátok maradunk, ugye?« Mondtam, persze. Utána meg össze-vissza rugdalt, állandóan feküdtem.” (Hegyi Iván)
„A zászlócsere helyett kitaláltam, hogy a két öreg, a színészektől Garas Dezső, tőlünk meg Várkonyi Sanyi cseréljen egymással gyógyszert a meccs előtt. Az egyik színésznőnél volt is néhány tabletta – lehet, hogy tényleg fogamzásgátló, legalábbis a színészek ezt mondták –, végül azt cserélte ki egymással a két sokat látott SZÚR-hős. Mindenki fetrengett a röhögéstől.” (Kiss László)
„Miután Raduly József visszavonult, dolgozott a Népsport futballrovatában, így játszhatott az újságírócsapatban. Az egyik meccs félidejében négygólos hátrányban volt a csapat, s Németh Gyula jól leszidta. »Nem szégyelled magad? Játszottál az Aranycsapatban, a Vasasban, NB I-es játékos voltál, erre itt, az amatőrök között csak poroszkálsz?« Egyetlen szó nélkül ült az öltözőben. Aztán kiment, három perc alatt rúgott négyet, én meg berúgtam a győztes gólt…” (Várkonyi Sándor)
Borsi László (Budapest, 1953–) közgazdász, újságíró, televíziós műsorvezető-szerkesztő, lap- és könyvkiadó-tulajdonos, államigazgatási és ingatlanpiaci szakember. A magyar újságíró labdarúgó-válogatott vezetője, a Futball éjszakája egyik ötletgazdája és szervezője. Főbb állomásai a sajtóban: Magyar Ifjúság, Népsport, Esti Hírlap, MTV, Adó, Üzleti 7, Ingatlanpiac, Ingatlan és Befektetés, Lakás.hu, Hatoscsatorna – Lakásvásár.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. szeptemberi számában.)
