Dénes Tamás–Lakat T. Károly: Almafák – Futballmesék apákról és fiúkról
Kiadó: Inverz Media, Budapest, 2021
Formátum: ragasztott, puhafedeles, 288 oldal
Ára: 4990 forint
Osztályzat: •••••
A kötet a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programja támogatásával jelent meg.
Apák és fiúk a futballban.
A téma, amilyen kézenfekvő, olyan nagyszerű. Rendre születnek erről újságcikkek, magazinos anyagok, különböző összeállítások, de eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy teljes kötetet szenteljen a csodálatos jelenségnek, amikor az alma nem esik messze a fájától, vagyis egy híres labdarúgó gyermeke (vagy unokája is, lásd például a Maldini klánt) is a futballban bontakoztatja ki a tehetségét. A már a Budai II László, Kocsis Sándor csatárpároshoz hasonlóan összeszokott duót, a Lakat T. Károly, Dénes Tamás szerzőkettőst is az „aha-élmény” ihlette meg, hiszen mint írják a könyv bevezetőjében: amikor valamely játékos kapcsán szóba került a szintén futballozó felmenő, „mint érből a patak, patakból a folyó, egyre csak duzzadt a téma, egyre-másra sorjáztak a magyar és a külföldi nevek, hogy »ők is…« meg »ők is…«, mígnem ott álltunk az agyunk valamelyik hátsó (valószínűleg az emlékezetért felelős) fiókjába begyömöszölt tengernyi névvel, amelyek mindegyike egy-egy sorsot, egy-egy magánéleti drámát, egy-egy családtörténetet hordozott magában, és ami mindkettőnket idő múltán már úgy feszített, hogy pontosan tudtuk, ebből előbb vagy utóbb almáskertet kell telepítenünk”.
Biztosan minden igazi rajongó tud mondani több tucat híres apa-fia párost a futballtörténelemből, de megdöbbentő szembesülni azzal a kötet olvasása közben, hogy ilyen elképesztően sok eset fordult elő, és fordul elő manapság is.
Nyilván számtalan aspektusból lehetett volna rendszerezni ezt a brutális adatmennyiséget, a szerzők pedig a talán legizgalmasabb szerkesztési elvet választották: külön vették a magyar és a külföldi eseteket (az előbbieket Lakat T. Károly – aki aztán pontosan tudja, milyen egy híres futballszereplő fiának lenni, hiszen édesapja, Lakat Károly olimpiát is nyert szakvezetőként –, az utóbbiakat Dénes Tamás írta, mint például korábbi közös alkotásuk, a Régi csibészek esetében is), és a legfontosabb, legismertebb, legérdekesebb futballcsaládokkal kezdték, terjedelemben is ezek kapták a legnagyobb szeletet. Kezdődik idősebb és ifjabb Albert Flóriánnal, Bukovi Mártonnal és Gáborral, az öt Dárdaival Páltól Bencéig, a tatabányai négy Dombaival, a három Geleivel, Király Ferenccel és Gáborral, Mészöly Kálmánnal és Gézával, idősebb és ifjabb Puskás Ferenccel, és így tovább. Természetesen szó sincs száraz adattengerről, a remek sztorik, az érdekességek, kuriózumok uralják a szövegeket, csupán a két nagy részt lezáró gyűjtésben – amelyek a teljesség igényét szolgálják – uralkodnak el a számok, érthető okokból.
Külön említést érdemel az a fejezet, amelyben a „körtékről” esik szó, merthogy az almafákról olykor körték hullanak: vagyis a futballsztárok gyermeke is híresség lesz, csak nem a zöld gyepen, hanem az élet valamely egészen más területén, a színpadon, a filmvásznon vagy éppen a táncparketten. Tudták például, hogy a színész Nagy Ervin édesapja NB I-es futballista volt, vagy hogy Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas filmrendező nagyapja, Eichbaum Béla az Újpestben rúgta a labdát annak idején?
Ugye, hogy nem?
Ez a rácsodálkozás az alapvető élménye annak, aki kezébe veszi ezt a könyvet, amely adatbanknak sem utolsó. Aki pedig majd a távoli jövőben meg akarja írni a folytatását, bővítését, éppen ugyanolyan nehéz dolga lesz, ugyanolyan nagy teherrel kell majd megbirkóznia, mint annak, akinek a nyolcvanas-kilencvenes években Albert, Mészöly vagy éppen Bozsik névvel kellett futballoznia…
LEGJOBB SZÖVEGEK
„Várhidi Péter… Várhidi Pál… A Csárdáskirálynő című operettnek ez az egyik fő slágere, mai nyelven szólva húzódarabja. A Várhidi-féle verzió sem rossz, sőt, de azért lássuk be, Hajmási Péter és Hajmási Pál az egész világot meghódították, ezzel szemben a két Várhidi »csak« a nagyon jó edzők kategóriájáig jutott.”
„Tolek (Peter Schmeichel lengyel édesapja – a szerk.) akarta, de hivatalosan nem tudta elhagyni Lengyelországot, hogy Dániában éljenek. Csak egyetlen esélye kínálkozott… Vállalta, hogy belép a lengyel hírszerzés, a PRL szolgálatába. »Lengyel kémnek kellett volna lennem Dániában! – mesélte az interjúban. – Speciális kiképzést kaptam, meg egy névjegyzéket, és ezzel 1961-ben kiengedtek. Az első utam a dán rendőrséghez vezetett, ahol mindent elmondtam. […] Nem hittem abban, hogy meg fogom élni a kommunista rezsim bukását.1990-ben láttam a tévében, hogy a németek a berlini fal lebontására készülnek. Másnap Berlin felé tartottam, és segítettem lebontani.«”
DÉNES TAMÁS (Budapest, 1963. február 8.–) sportújságíró, szerkesztő. Pályáját a Képes Sportnál kezdte 1987-ben, aztán 1988 és 2000 között dolgozott a Nép-, majd a Nemzeti Sportnál szerkesztőként, olvasó-, majd főszerkesztőként is. Későbbi munkahelyei közül néhány: Aréna 2000 Könyvkiadó, Színes Sport, Sztár Sport, 6:3 futballmagazin. Tizenöt éve az InfoRádió sportszerkesztője. Egyedül vagy társszerzőként több mint 60 könyv fűződik a nevéhez. Az MSÚSZ főtitkára.
LAKAT T. KÁROLY (Budapest, 1950. március 18.–) sportújságíró, szerkesztő, műsorvezető. Két ciklusban (1970–1984, 1990–1997) 21 évet töltött a Nép-, majd a Nemzeti Sportnál, közte a Képes Sportnál dolgozott. 1997 és 2009 között a Nap Tv műsorvezetője, éveken át főszerkesztője, hosszú ideje ír a Sport plusznak. Állandó jegyzetírója a FourFourTwo-nak.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2022. januári számában.)
