Szöveg Bodnár Zalán
Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
Kiadó: Vasas Sport Club
Formátum: fűzött, keményfedeles, 512 oldal
Ára: 10 000 forint
Osztályzat: •••••
Pályamű: micsoda hegyiivános, háromdimenziós cím! Kifejezi egyrészt azt, hogy egy futballpálya, nevezetesen a Vasas Fáy utcai stadionja – és azzal együtt természetesen a piros-kék klub – történetét meséli el az utolsó években már a legendás edző, Illovszky Rudolf nevét viselő létesítmény 2016-os lebontásáig.
Másrészt a könyv (a mű) oly módon is kapcsolódik a pályához, hogy szándékosan ugyanazokat a dizájnelemeket és betűtípusokat használja, mint amelyek a közelmúltban átadott új Illovszky Rudolf Stadion falain található feliratokban is díszelegnek. Harmadrészt: nem vitás, a közismerten Vasas-szimpatizáns, az angyalföldi klubról már több könyvet is jegyző újságíró saját életműve koronájának is szánta a könyvet, a Pályamű minden ízében főműigénnyel megkomponált alkotás.
Ennek megfelelően már külső megjelenésében is tiszteletet és tekintélyt parancsoló kiadvány. Sohasem tettem még ilyet könyvvel, de ezúttal górcső alá vettem fizikai paramétereit is: 36 centiméter magas, 20 centiméter széles, és öt centiméter vastagságú, a súlya pedig két és fél kilogramm. Az 512 oldal több mint kétmillió karakternyi szöveget tartalmaz.
Senki ne tervezze tehát, hogy ezt a könyvet villamoson, az ágyban hátradőlve, kézben tartva, netán a strandon olvassa – le kell vele ülni az asztalhoz, egyenes testtartásban, kipihenten, és át kell adni magunkat a szellemi élménynek. A nekem dedikált példányba azt írta szerénykedve a szerző: „Én csak megírtam, elolvasni lesz az igazi trouvaille”.
Ám a méretek ne riasszanak meg senkit: a szöveg légiesen szárnyaló, lendületes, kifinomult, választékos, magával ragadó, a már klasszikussá nemesedett Hegyi Iván-iskola minden kellékével felvértezett.
Négy nagy fejezetre tagolódik a kötet, és ahogy az a szerzőtől elvárható, mindegyiknek a címében van egy kis „trouvaille” (A Fáy földje, fűje, fái; Gólra hajtani a Stefánián; Serlegszemle; Piros jelzés, kék túrák). Az első a Vasas történetének Fáy utcai korszakára fókuszál az előzményeket is felelevenítve persze.
A második a Vasas legnagyobb sikereinek színhelyén, a legdicsőbb csatáknak helyet adó Népstadionban vívott mérkőzéseket idézi fel: csak bajnoki mérkőzéseken 59-szer játszott legalább 50 ezer néző előtt az angyalföldi klub a Népstadionban, nem is szólva a nagy KK- és BEK-meccsekről (a Rapid Wien elleni 9:2 vagy a Real Madrid, az Internazionale elleni BEK-találkozók).
A Serlegszemle fejezetben a Vasas Magyar Kupa-szereplésére irányul a figyelem, a negyedik részben pedig a nemzetközi túrákon és távoli tornákon elért emlékezetes sikerekre, köztük a klubtörténelemben mély nyomot hagyó chilei Hexagonal-tornára.
Az egyes fejezetek között értékes statisztikai gyűjtemények is gazdagítják a kiadványt, így ki vannak gyűjtve a legnagyobb különbségű Fáy utcai győzelmek, a hazai pályán veretlenül végigjátszott bajnoki idények, a Fáy utcában vívott nemzetközi mérkőzések vagy a legalább 50 ezer néző előtti népstadionbeli összecsapások is.
A könyv elején és végén pedig külön mellékletet képezve gyűjtötte egybe a szerző a Béke, illetve a Fáy utcában játszott összes bajnoki mérkőzést 1930 és 2016 között, dátummal, nézőszámmal, gólszerzőkkel. A könyv képmelléklete pedig még annál is gazdagabb, mint amilyen ilyen impozáns kiadványtól egyébként elvárható lenne.
Ebben persze nagy segítséget nyújtott a klub a gyűjteménye rendelkezésre bocsátásával, hiszen az anyaegyesület, a Vasas SC a könyv megrendelője, könyvesbolti terjesztésben nem is lehet megvásárolni, csak a klub szurkolói boltjában. Az új stadion avatójára jelent meg, és elkészültével Hegyi Iván 2016 óta tartó munkaviszonya is megszűnt a Vasas kommunikációs osztályán.
A gép forog, de reméljük, az alkotó azért még nem pihen.
A LEGJOBB SZÖVEGEK
„A 35 ezer néző határesetnek minősült Machos Ferenc felfogása szerint. A középcsatár rendre kinézett az öltöző ablakán, és ha nem volt legalább fél ház a Népstadionban, akkor flegmán azt kérdezte a többiektől: »Kimegyünk?«.”
„A magyar–dán találkozó első félidejének végén 5:0-ra vezetett a magyar válogatott. Az elkényeztetett szurkolók egyike a szünetben megjegyezte: »Csak az ellenfelet kell megválogatni!«. »Úgy van – szólalt meg a másik. – A dánok és a brazilok ellen már megy.«”
„A torinói kórházból kiengedett, a csapattal együtt hazatérő Mészöly Kálmánt itthon Bíró doktor, a neves szemészprofesszor nézte meg. Amikor a klasszis hátvéd félszegen azt kérdezte tőle, futballozhat-e még egyáltalán, az orvos így válaszolt: »Játszhat, de ne fejeljen!«”
HEGYI IVÁN (Budapest, 1953–) 1978 óta újságíró, 1982-től 2016-ig a Népszabadság munkatársa, majd a sportrovat vezetője. 1986-tól a helyszínről tudósított a labdarúgó-világ- és Európa-bajnokságokról, BEK-, illetve BL-döntőkről. Könyvet írt a világbajnokságok és az Európa-bajnokságok történetéről, továbbá a brazil futballról (Bomba szamba) és a legnagyobb magyar labdarúgókról (Magyarok nagy pályán) is. Sajtópáholy-, Ezüst Toll- és Feleki László-díjas, több mint másfél évtizede a Sport Televízió szakkommentátora.
A könyv a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával jelent meg.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. októberi lapszámában.)
