Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
Szöveg Ch. Gáll András
Amikor a tollforgató ember arra vetemedik, hogy kortárs – jobb esetben már az élők sorából eltávozott – sportolók csibészségeit csokorba kötve megírja, egyszerre van könnyű és megoldhatatlanul nehéz dolga. Ha az illető nem magyar, lehetőleg távoli kontinensen élt, és körünkből régóta eltávozott pernahajder (lásd: Garrincha, Best, Sztrelcov), akkor nem kell különösebb írói merészség a legendává nemesült történetek felidézéséhez. Annak a valószínűsége, hogy – mondjuk – az egyfelé görbülő lábú, hányatott élete során több tucatnyi gyermeket nemző brazil „Kismadár”, az 1962-es chilei vb hőse örököseinek kezébe kerüljön a magyar nyelvű könyv, a nullához konvergál. No de ha a Szőke Szikla, a „Törő”, vagy Mészáros „Bubu” élete a téma, akkor a bátorság mellett egyetlen tulajdonság szükségeltetik a sztorik adekvát megírásához.
A jó ízlés.
Na, ez az, amiben a Régi csibészek című hiánypótló mű „bejáratott” szerzőpárosa, Dénes Tamás és Lakat T. Károly nem szenved hiányt. Különösen Lakat szerkesztő úr volt kényes szituációban, hiszen az általa tollhegyre tűzött magyar óriásokat szinte kivétel nélkül személyesen ismerte, ismeri, de becsületére legyen mondva, tévedhetetlen érzékkel lavírozott a bulváros intimpistáskodás és történéseket megszépítő hamis bálványállítás Szküllája és Kharübdisze között. Így aztán olyan könyv kerekedett a Régi csibészekből, amit egyszerűen nem tud letenni az olvasó, amíg a végére nem ért. (Gyorsan odaér, egy délután kiolvasható, sőt, kiolvasandó!)
Mindjárt a felütés felér egy leütéssel, Eduard Sztrelcov sztorija gyomron vágja az olvasót, a valaha volt legjobb szovjet (orosz) labdarúgó tragikus története talán csak a Sztálin pribékjei által kivégzett Limbeck Gyula életéhez (és halálához) hasonlítható (lásd az FFT 2015. májusi számát).
Szóval, in medias res, maximális fordulatszámon indul a könyv, és később a tempó csak fokozódik. A szerzők felidézik George Best, az „ötödik Beatles” halhatatlan benyögéseit („Rengeteg pénzt kerestem életem során, a kilencven százalékát nőkre, piára és gyors autókra költöttem, a többit eltékozoltam.”),
René Higuita cselsorozatait, amelynek végén olykor felrúgták az ellenfél tizenhatosán belül, s a büntetőt ő maga értékesítette – kapus létére. Olvashatunk Éric Cantona kungfu-rúgásáról, napjaink félkegyelmű zsenije, Mario Balotelli hőstetteiről, amelyek közül kiemelkedik saját fürdőszobájának véletlen felgyújtása.
De a legjobbak a magyar csibészek történetei (amelyek előtt a „társművészetek zseniális rebelliseiről lehet olvasni): Schlosser „Slózi” bebörtönzése, Nagymarosi cselei a saját ötösén, Kisuczky Róbert, a csepeli gólkirály halálos kocsmai verekedése, az Inter elnöke visszautasíthatatlannak tűnő ajánlata a szerző édesapjának, Lakat Károlynak, a Honvéd akkori edzőjének Kocsis Lajosért, vagy Becsei Jóska halhatatlan mondata az elátkozott Cooper-teszt kapcsán, ami ráadásul meg is jelent nyomtatásban a Népsportban: „Kíváncsi vagyok, hogy ki tud részegen, vagy akár csak másnaposan 3600 métert futni, hogy aztán azt még megtetézze 30×30-as sprintekkel…”
A zárófejezet Törőcsik Andrásról szól. Törőben, mint cseppben a tenger, tetten érhető a magyar futball százhúsz évének minden gyönyörűsége, diadala, zsenialitása, ugyanakkor keserve, balszerencséje, elátkozott sorsa. Az Újpest 9-esénél nagyobb tehetséget, futballzsenit anya még sohasem szült erre a sártekére, de az övénél nagyobb talentumot sem pazarolt el még senki, amióta a labdát feltalálták.
De felesleges is mindezt ragozni, Törő lényének megértéséhez elegendő azt a sort idézni, amely a csatár leánykérésének hiteles leirata: „Én, Törőcsik András, kissé illuminált állapotban megígérem Lengyel Teréznek, hogy elveszem feleségül.”
Ennél többet tényleg nem érdemes fecsegni arról, miért is jutott csomolungmai magasságokba, és zuhant a Mariana-árok mélységébe a magyar futball. Ez a papírcetlire írt házassági ajánlat mindent elmond.
Sapienti sat.
Dénes Tamás, Lakat T. Károly: Régi csibészek
Kiadó: Kossuth Kiadó, 2018
Formátum: keményfedeles, 257 oldal
Ára: 3800 forint
Osztályzat: *****
A LEGJOBB SZÖVEGEK
„Ha valakinek a lába között játszi könnyedség volt az ellenfeleknek elrúgniuk a labdát, az éppen Slózi, más kérdés, hogy anyai nagyapám […] az én meglehetősen gyakori, „Sokszor adtak kötényt az ellenfelek a karikalábú Schlossernek?” kérdésemre mindig kifejezetten indulatosan, mintegy önmagát sértve érezve válaszolta: „Ugyan már, hogy képzeled? Ki mert volna az Imrének […] kötényt adni?”
„Mészöly Kálmán […] páros lábbal beleugrott a rábízott középcsatár hátába. A sértett fel sem vette. Szinte még mosolygott is. Az esti banketten, amikor Mészöly megkérdezte tőle, mitől ilyen elképesztően erős, izmos, a csatár így felelt: „Ha te ott lettél volna öt éven keresztül, ahol én, te is ilyen erős lennél.” A megrúgott futballista Eduard Anatoljevics Sztrelcov volt. A valaha volt legjobb orosz játékos.”
DÉNES TAMÁS (Budapest, 1963. február 8–)
Sportújságíró, szerkesztő. Pályáját a Képes Sportnál kezdte 1987-ben, aztán 1988 és 2000 között dolgozott a Nép- majd a Nemzeti Sportnál szerkesztőként, olvasó-, később főszerkesztőként is. Későbbi munkahelyei közül néhány: Aréna 2000 Könyvkiadó, Színes Sport, Sztár Sport, 6:3 futballmagazin. Tizenkét éve az InfoRádió sportszerkesztője. Egyedül vagy társszerzőként eddig 58 (!) könyv fűződik a nevéhez. Feleky László-díjas. Az MSÚSZ titkára.
LAKAT T. KÁROLY (Budapest, 1950. március 18–)
Sportújságíró, szerkesztő, műsorvezető. Két ciklusban (1970–1984, 1990–1997) 21 évet töltött a Nép-, majd a Nemzeti Sportnál, közte a Képes Sportnál dolgozott. 1997 és 2009 között a Nap TV műsorvezetője, éveken át főszerkesztője, hosszú ideig a Sport plusz szerzője is volt. Rendszeresen ír a Presztízs Sportnak és a Zöld és Fehér magazinnak, állandó jegyzetírója a FourFourTwo-nak. A Régi csibészek a 11. könyve.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. szeptemberi számában.)
