Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
Sohasem értettem, miért írnak életrajzi könyvet olyan futballistákról, akiknek még nem ért véget a pályafutásuk, sőt közel sem járnak hozzá (cikkünk 2014 májusában jelent meg – a szerk.). Mi, akik pályafutása kezdetétől ismerjük és követjük Cristiano Ronaldót, sok újat aligha tudhatunk meg egy ilyen könyvből, és az sem túl jó megoldás, hogy eltesszük a könyvespolcra, mondván, jó lesz majd a gyereknek, hadd ismerje meg belőle a nagy Ronaldo életét, ha felnő. Hiszen addig óriásit változhat az összkép, nem tudhatjuk, mi jön még a pályafutásában, amiből jó esetben még simán lehet tíz-tizenöt év is hátra. Annyi idő alatt az ember sokat változik. Mi van, ha a 2022-es világbajnokság döntőjében, az utolsó profi meccsén CR7 egyszer csak az éremátadó ceremónián mellbe fejeli Sepp Blatter FIFA-elnököt, majd a világ kétmilliárd tévénézője szeme láttára levizeli a Világkupát? Persze, extrém példa, de mit ér akkor majd ez a könyv, amit 2011-ben írtak róla? Tartalmatlan papírkupac lesz csupán.
Ugyanakkor tény, Ronaldo mint brand e pillanatban nagy biznisz, és a kiadók joggal gondolhatják, hogy ha mezt, bögrét és tangát el lehet adni az arcképével, akkor bizonyára könyvet is – ha mással nem is, egy sármos címlapképpel biztosan.
Tehát értjük mi az okokat, Cristianto Ronaldo jelenleg talán a világ legirigyeltebb férfija. Jóképű, tökéletesen kidolgozott a teste, megszámlálhatatlan eurója van, és a világ legnépszerűbb sportjának pillanatnyilag a legjobb játékosa. Lehet ennél többet kérni az élettől? Aligha. A férfiak rá akarnak hasonlítani, a nők vele akarnak lenni. Ebből adódik, hogy sokan akarnak olvasni róla.
A könyv amúgy pont olyan, amilyennek várnánk. Nincs semmi meglepetés. Nem jó, nem rossz. Olyan, amilyet ilyen helyzetben írni lehet. Olyan, mint egy tisztességesen kidolgozott érettségi tétel, ami kicsit hosszúra nyúlt – igazából benne van minden, de nincs is benne semmi. Elolvassa az ember, aláhúz pirossal néhány helyesírási hibát, tesz a végére egy bátortalan hiányjelet, ad rá egy négyest, és soha többé nem olvassa el.
Ha akarna, sem lehetne konvencionálisabb a kidolgozás. Aki az életrajzi könyvekben unni szokta azokat a részeket, amelyek a nehéz gyerekkorról, a tinédzserkori dilemmákról vagy futballisták esetében arról szólnak, hogy a szereplő még az ágyba is magával vitte imádott labdáját, az az első harminc oldalt nyugodtan átugorhatja. Aki sohasem hallott sztorikra és rendkívüli leleplezésekre vár, az a maradék 170-et is. Kétszáz oldal ugyanis az egész. Kicsit olyan érzésünk van, mintha valaki megírta volna húsz oldalon Ronaldo életét, majd szólt a szerkesztője, hogy változott a felállás (kiesett néhány hirdetés, khm…), csináljon belőle kétszáz oldalt. És megtette.
Olvasási javaslatok: kezdjük a könyvet a 144. oldalon kezdődő képmelléklettel. Abban van egy kép Gemma Atkinsonról, aki angolra tanította Ronaldót. Hm. Segít ráhangolódni az olvasásra. Hölgyeknek ugyanezt a hatást megteszi a címlap, nekik lapozniuk sem kell. Ajánlatos még véletlenszerűen haladni a fejezetek között, úgy izgalmasabb. Ajánlom a Martunis című résznél kezdeni: leginkább abban kapunk olyan képet Ronaldóról, amelyet nem szoktak az arcunkba tolni. Visszafelé olvasni sem rossz, de ne várjuk, hogy Aranylabdával nyithatunk, az még nincs benne, amiként a 2012-es spanyol bajnoki címe is már nyomdába küldés után volt. Fejjel lefelé azonban nem érdemes olvasni, fárasztó. Poszter, kifestő nincs benne; kár. Ja, és a rejtvények szerelmeseinek is szívből ajánlom: ők talán meg tudják fejteni, hogy a Real Madrid portugál ikonjáról miért egy olasz újságíró ír könyvet, és azt miért Barcelonában adják ki…
Bodnár Zalán
Luca Caioli: Cristiano Ronaldo – Szenvedélye a tökéletesség
Kiadó: GABO Kiadó, 2013
Formátum: fűzött, keményfedeles, 210 oldal
Ára: 3990 Ft
Osztályzat: •••
Luca Caioli (1958–)
Milánóban született olasz újságíró és író. Dolgozott a legnevesebb lapoknál, mint az Il Manifesto, a La Repubblica vagy a La Gazzetta dello Sport. Belekóstolt a televíziózásba is, volt a Euronews TV és RAI munkatársa hazájában, valamint a Granada TV-nél is tevékenykedett Nagy-Britanniában. 2001 óta Spanyolországban él, ír a Marcának, és tudósítja Spanyolországból az olasz Corriere della Serát. Írt már könyvet Ronaldinhóról, Messiről, Zidane-ról, Benzemáról, Domenechről, Del Bosquéról, Fernando Torresről, sőt Lance Armstrongról is.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. májusi számában.)
