Szöveg Bodnár Zalán
Vannak olyan legendás írók, akik már olyan nagy népszerűségre tettek szert, hogy megengedhetik maguknak azt is, hogy saját maguk szórakoztatására írjanak egy könyvet, ha érdekel az valakit, ha nem. Esterházy Péter is írt egy művet arról, hogy felkérték, írjon egy könyvet a futballról a 2006-os vb-re, de azt is alaposan felülmúlja a 79 éves Moldova György 2012-ben, a Vasas kiesése apropóján írott alkotása, amely elsősorban arról szól, hogy régebben szeretett volna egy riportkönyvet írni kedvenc csapatáról, a Vasasról, de nem engedték neki, aztán később mégis úgy döntött, hogy megírja, de végül mégsem írta meg.
Igazából sem a címet (A szent labda), sem az alcímet (Vallomás a magyar fociról) nem értjük, hiszen nem a szent labdáról szól a könyv, csupán a Vasasról és az írónak az angyalföldi klubhoz kötődő gyengéd érzelmeiről, világképét meghatározó emlékeiről, valamint vallomását sem a futballhoz, csupán a piros-kékekhez intézi. A borító ugyanilyen rejtély: fekete űrben egy labda, amelyről nehéz eldönteni, hogy angyalszárnyat vagy galambszárnyat visel, esetleg egy turulmadarat parodizál. Fölötte a magyar nemzeti zászló – holott a könyv legmagvasabb és vélhetően központinak szánt gondolata éppen a baloldali-kádárista író kesergése azon, hogy a munkásosztály egykori zászlóshajójának stadionjába hogyan kerülhetnek manapság zsidózó és Árpád-sávos zászlót lengető szurkolók.
A könyv üres, sótlan, sablonos, nem hasonlít nagy sikerű riportkönyveire, csupán felmondja a leckét, nem jár a dolgok után, nem erőlteti a forradalmat. Szerelmi vallomásnak nagyon kamu. Megnyugtató, hogy az utószóban maga a szerző is elismeri ezt: „félek, olybá tűnik majd, mintha valójában elfelejtettem volna megírni ezt a könyvet, csak egy köteg rendszertelenül telerótt papírlapot adok ki a kezemből” (így van, így tűnik), „úgy érzem, egyszerre különféle célok között ingadoztam, ezért felemás eredményekre jutottam, meg a könyv műfaját sem tudnám meghatározni. Mi ez az egész?” (pontosan, ezt kérdezzük mi is). Továbbá mi a magunk részéről azt is elvárnánk, hogy a minden létező irodalmi díjjal kitüntetett, legutóbb 2010-ben Prima Primissima-díjas, már 81 könyvet és hét színművet maga mögött tudó szerző le tudja írni helyesen Grosics Gyula (nem Grosits), Hidegkuti Nándor (nem Hidegkúti), Östreicher Emil (nem Österreicher) nevét, nem is beszélve arról, hogy olyan nincs, hogy Felcsút-akadémia, és hogy Dávid Ibolya kapcsán az MTK–Fradit nem illik összekeverni az Újpest–Fradival.
Azon a ponton pedig, amikor a Vasas tádzsik légiósát, Oleg Sirinbekovot „kimagasló klasszisnak” nevezi, és Bundzsák Dezsőhöz hasonlítja, nos, ezen a ponton Moldova György vélhetően meghibbant.
A LEGJOBB SZÖVEGEK
„Mint az akkoriban terjengő cinikus mondás tartotta: »a gazdag zsidók az MTK-nak drukkolnak, a szegény zsidók a Vasasnak«.”
„A teremtés eredendő hibája, hogy mindig is több Ferencváros-hívő születik, mint Vasas-szimpatizáns. Érdeklődésemet mindig felcsigázta különös képtelenségekbe hajló történeteivel (ti. Ördög Gyuri, azaz H. Kovács strici – a szerk.). Olyanokat mesélt, mint hogy a Fradi válogatott középcsatára eredetileg nőnek született, és Jankának hívták, de amikor kiderült rendkívüli labdaérzéke, egy Angliából hazatért híres sebészprofesszorral átoperáltatták férfivá, és a nevét Janikára változtatták.”
„Már az is felbosszantotta (Illovszky Rudolfot – a szerk.), ha néhány drukker meccs közben csak annyit kiabált be neki, hogy „Rudi! Rudi!”, a második magánhangzót erősen megnyomva és hosszan kitartva, tarkója máris vörösödni látszott az indulattól. Gondolom azért, mert a külvárosi argóban a „rudi” a férfi nemi szerv egyik szinonimájának számított.”
„Én megszokott módon jobbhátvédként szerepeltem – köztudomású, hogy ehhez a poszthoz kell a legkevesebb ész és tehetség, az országos intelligenciarangsorban a jobb-bekkek közvetlenül a miniszterelnökök után következnek.”
Moldova György: A SZENT LABDA
Vallomás a magyar fociról
Kiadó: Urbis Könyvkiadó, Budapest, 2012
Formátum: fűzött, keményfedeles, 194 oldal
Ára: 2500 forint
Osztályzat: **
MOLDOVA GYÖRGY (1934–) Reif György néven született Budapesten. A Színművészeti Főiskola elvégzése után kazánszerelőként, szénbányászként is dolgozott. 1955-től jelentek meg novellái, immár 81 könyv szerzője, elsősorban a riport és a szatíra műfajában alkotott maradandót. Legsikeresebb könyvei: Az idegen bajnok (1963), Ferencvárosi koktél (1974), Akit a mozdony füstje megcsapott (1977). Többek között Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. júliusi számában.)
