Szöveg L. Pap István
A századfordulón életre hívott Bayern alapítói persze nem is álmodoztak ekkora sikerekről. Az MTV 1879 nevű tornaklubból lépett ki 1900. február 27-én tizenegy lelkes ifjú, miután az anyaegyesület nem engedélyezte csatlakozásukat a Délnémet Labdarúgó-szövetséghez, és még aznap este döntöttek is a Fussball Club Bayern München beindításáról. A kisebb regionális ligákban való szereplést követően 1932-ben a bécsi Richard KohnDombi irányításával megnyerték első össznémet aranyukat, aztán viszont a történelem vihara visszafújta a klubot a piramis aljára: a nácik elől az edző és az elnök, Kurt Landauer is Svájcba menekült, a csapatot pedig miattuk zsidó klubként megbélyegezték. Aztán 1943 elején az NSDAP-tag Josef Sauter került a Bayern élére, és a csapat újra szárnyalhatott.
Az 1963-ban rajtoló Bundesliga első két évét a Regionalligában töltötte, de 1965-ben feljutott, és azóta is megszakítás nélkül első osztályú. A káprázatos Franz Beckenbauer-, Gerd Müller-, Sepp Maierféle generáció 1967-ben KEK-et, 1974 és 1976 között megszakítás nélkül (ez azóta sem sikerült senkinek) három BEK-et nyert, a Bayern halmozza a bajnoki (22) és kupaaranyakat (15). A BEK-ben 1982-ben az Aston Villa, 1987-ben a Porto, 1999-ben mindmáig emlékezetes krimiben a Manchester United, két éve az Inter, most pedig a Chelsea bizonyult jobbnak náluk a döntőben, de közben azért 1996-ban a müncheniek nyertek egy UEFA-kupát, 2001-ben pedig a Kahn és Effenberg vezette garnitúra Ottmar Hitzfelddel a Valencia ellenében behúzta a BL-t is. A Juventus és az Ajax mellett a Bayern immár örökre az egyetlen klub, amely BEK-, KEK- és UEFA-kupa-győztes, bónuszként pedig ott van a két Világkupasiker is. Nem véletlen, hogy villoghat a Dortmund, a Hamburg, a Schalke vagy a Werder, a németeknél mindig kitüntetett médiafigyelem kíséri az emiatt FC Hollywoodnak becézett-gúnyolt bajorok mindennapjait.
Mindhárom világbajnok német válogatottba adott játékost. 1954-ben Hans Bauer volt az egyetlen müncheni a keretben, így az ellenünk 8:3-ra elbukott mérkőzésen is. Az 1974-es Nationalelf már a Bayernre épült, Maier, Schwarzenbeck, Beckenbauer, Breitner, Kapellmann, Uli Hoeness és Gerd Müller is aranyérmes lett; 1990-ben pedig Aumann, Reuter, Kohler, Augenthaler, Pflügler és Thon képviselte a bajorokat. De 1994-ben a brazil Jorginho és 1998-ban a francia Lizarazu is Bayern-labdarúgóként emelhette fel a vbtrófeát. És ne feledjük, a remek légiósok mellett a mindenkori német futball nagyágyúi rúgták a bőrt a bajor fővárosban, így KarlHeinz Rummenigge, Matthäus, Kahn, Klinsmann, Effenberg, Ballack vagy Klose is.
A klub öt aranylabdást is adott a világfutballnak: Beckenbauer és Rummenigge kétszer-kétszer, Gerd Müller egyszer lett (akkor még) Európa legjobbja. Ahogyan az Németországban megszokott, az egyesületnek magas, 81.82 százalékos a tulajdonrésze a klubban, de például az Audi és a csapatot megszakítás nélkül 47 (!) éve öltöztető adidas is összesen több mint nyolcszázalékos tulajdonos. (A sportszergyártó óriás csak 2007, Klose érkezése óta engedélyezi, hogy a játékosok más cég cipőit viseljék.) Stadionja 2005 óta az idei BL-döntőnek is otthont adó, 69 901 férőhelyes Allianz Arena, amely a Bayern meccsein pirosba öltözik. (Ha az 1860 München játszik, kék, a válogatott, illetve a semleges mérkőzéseken fehér a színe.) Előtte az 1972-es olimpia hálószerkezetes stadionjában játszott, még korábban pedig a Grünwalder Stadion volt az otthona, ahol a klub második csapata ma is játszik. Ha pedig elkel egy kis segítség, magára XVI. Benedek pápára is számíthatnak Schweinsteigerék (cikkünk 2012-ben készült – a szerk.), hiszen a Szentatya nagy Bayern-fan, akárcsak Boris Becker vagy az NBA-sztár Dirk Nowitzki.
BAJOR MAGYAROK
Bár az Árpád-ház is bővelkedett bajor kapcsolatokban (Szent István hitvese, Gizella is Bajorországból érkezett), Münchenben egy újkori Árpád, Fazekas örvendett a legnagyobb ismertségnek. Az MTK ötszörös válogatott kapusa 1957es emigrálása után védte négy szezonon át a Bundesliga előtti, akkor az Oberliga Südben játszó Bayern kapuját, és nyert vele rögtön Német Kupát. A magyar edzők közül 1921-ben Kürschner-Szűcs Izidor, 1928-tól két évig Konrád Kálmán, sőt 1944 végétől 1945 nyaráig (!) Schaffer Alfréd irányította a Bayern Münchent. A hetvenes években előbb az Aranycsapat oszlopa, az indulatos Lóránt Gyula ült a forró müncheni kispadon (és nem tartozott a legnépszerűbb trénerek közé, minden túlzás nélkül: közutálat vette körül a Bayern öltözőjében), majd addigi pályaedzője, Csernai Pál váltotta őt, pont Lóránt ellentéte, őt a mai napig imádják a bajor óriásnál. Vele újra nagycsapat, bajnok, kupagyőztes és BEK-döntős lett a széthullóban lévő klub. A több mint négy évig Münchenben dolgozó Csernainál hosszabb időt csak az Udo Lattek, Ottmar Hitzfeld, Jupp Heynckes trió töltött a Bayern élén a Bundesliga-korszakban.
CÍMEREZÉS
Az ősidőkben az F, C, B és M betűk borzasztó, kék színű variációja adta ki a logót, majd egy szálkás Bayern felirat éktelenkedett az ovális címer teljes felső felét beterítve, 42 éve középen díszeleg Bajorország kék-fehér jelképe, amelyet kék peremmel piros gyűrű fon körbe. Ezen eleinte arany betűkkel íródott a felirat, később fehér lett, ma egyszerűen FC Bayern München fut körbe a címeren.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. júliusi lapszámában.)
