Ahogyan az angol klubok többségét, az özönvíz előtt alapították Leicester Fosse FC néven 1884-ben – csak mert Leicesterben a Fosse Road mellett feküdt a pályája. Hét évvel később a Filbert Streetre költözött a csapat, és 1894-ben csatlakozott a Football League küzdelemsorozatához.
A mai nevét 1919-ben kapta, három év múlva lesz száz éve, már ebben az évszázadban, 2002-ben tette át székhelyét a Walkers-stadionba, amelyet a 2011-es tulajdonosváltás után kereszteltek át King Powerre.
2016 májusáig nem lehet azt mondani, hogy fürdött a sikerekben, az FA-kupában például a döntőig eljutó, de azt soha meg nem nyerő csapatok közül a Leicester számlálja a legtöbb vereséget: négyet. Igaz, Ligakupát háromszor nyert a klub, 1964-ben, 1997-ben és 2000-ben, és a nagy ingázások közepette értelemszerűen az alacsonyabb osztályokban is többször bajnok lett – de a legmagasabb szinten ez ideig soha. (1929-ben majdnem, ekkor ezüstérmet vehetett át a Sheffield Wednesday mögött.)
Az ősztől negyedszer indulhat majd európai kupában (angol bajnokként az első kalapból sorsolják a BL-ben), kétszer, 1997-ben és 2000-ben Ligakupa-győztesként az UEFA-kupa mezőnyében ment a csatába, de az Atlético Madrid, illetve a Crvena zvezda gyorsan búcsúztatta, 1961-ben pedig a bajnok Tottenhamtől kapott ki az FA-kupa fináléjában, így a KEK-ben képviselhette Angliát – a második fordulóban itt is az Atlético volt a végállomás. (A Spurs most kapta vissza az akkori zakót…)
Önmagában már az is hihetetlen, hogy a Leicester City két éve a Championship bajnokaként jutott fel az elitbe, tavaly majdnem ki is esett, az pedig végképp, hogy ez Angliában történt meg. (Remek példa a múltból a Nottingham Forest, amely 1977-ben lett első osztályú, majd angol bajnok, majd BEK-győztes. Majd a BEK címvédője. Négy év alatt. Ma másodosztályú.)
Itt védett a nagy Peter Shilton 1965-től 1974-ig, 25 éves koráig, más kérdés, hogy a világhírig csak harminc felett jutott – éppen a Nottinghamben. És Gary Lineker is „Róka” volt egészen 1985-ig, egy évvel később pedig vb-gólkirály, mint ahogyan Emile Heskey is egy esztendővel a nagy berobbanás előtt távozott 2000-ben Liverpoolba. Nagy általánosságban is jellemző, hogy a Leicester a csúcsfutballnak csak adott, onnan mostanáig ki nem vett, és nehéz elképzelni, hogy ezen a bajnoki cím vagy a BL-indulás változtatna.
A maiak közül James Vardy januárban lesz 30, öt éve még a Halifax Town hetedik (!) ligás együttesében rúgta a gólokat. Ma válogatott. A francia-arab Rijad Mahrez (az Év Premier League-játékosa) két éve a Le Havre tartalékcsapatból érkezett. A franciákkal az Eb-re készülő N’Golo Kanté Boulogne-ban három éve még a francia 8. osztályban vitézkedett. Elképesztő!
Persze a dán Kasper Schmeichel a kapuban, az osztrák Christian Fuchs és a német Robert Huth a védelemben, a svájci-török Gökhan Inler a középpályán, a 100-szoros japán válogatott Okazaki Sindzsi a csatársorban mind-mind nemzetközi rutinnal felvértezett harcos, de klasszisoknak nehezen nevezhetők.
A kispadon pedig az ezerszer leírt Claudio Ranieri mutatta meg, hogy valamit mégiscsak tud, miután nem a Chelsea-vel, a Juvéval, a Romával, az Interrel vagy a Valenciával ért fel a csúcsra, hanem a Leicester Cityvel.
A City stadionjában a klubot 2010 augusztusa óta tulajdonló, thai vezetésű AFI konzorcium immár BL-meccsekre készülhet, ezeket momentán 32 ezren tekinthetik meg, de ne lepődjünk meg, ha lassan a bővítéséről szólnak majd a hírek.
Mert május 2-án este a Rókák visszavonhatatlanul nagycsapat lett, avagy a tündérmesének ezennel vége, lehet új kedvenceket keresni.
Marci, a feledhetetlen
Természetesen a Leicester Citynek is voltak magyarjai, mindenekelőtt a tavaly novemberben, a norvégok elleni első pótselejtező előtt mindössze 32 évesen elhunyt kapus, Fülöp Márton. 2007 augusztusában, 24 évesen került a Sunderlandből egy évre kölcsönbe a klubhoz, amelynek a színeiben 27-szer állt a kapuban, több emlékezetes meccs fűződik a nevéhez, kétszer a Championship-forduló válogatottjába is beválasztották. Igaz, a januári átigazolási időszak már anyaegyesületénél találta, majd a folytatásban a Stoke-hoz került kölcsönbe. Halála napján a Leicester City honlapja hosszú méltató írással búcsúzott a magyar kedvenctől.
Bori Gábor 2008-ban hat meccsen lépett pályára a harmadosztályban bajnok Leicesterben, és ugyanekkor Laczkó Zsolt is itt szerepelt a görög Olympiakosz kölcsönjátékosaként. 2012 és 2014 között pedig Futács Márkó a Championshipben kilenc meccsen egy gólig jutott a bajnok Leicester színeiben. Valamennyien elkerülték Paulo Sousát, aki 2010. július 7. és október 1. között töltött majdnem három, feledhető hónapot töltött a csapatnál. Ekkor kirúgták, és legközelebb a következő nyáron már Székesfehérvárott, a Videotonnál vállalt munkát.
CÍMEREZÉS
Miután Leicestershire a rókákról és a rókavadászokról nevezetes, kézenfekvő, hogy a Rókák címerében is ott feszít egy példány – holott csak 1948-ban került oda. A ravasz képű Filbert (így hívják) ekkoriban még profilból mutatta magát, az 1992-ben rendszeresített mai változatban viszont már szemtől szemben fixírozza az ellenfeleket. („Élőben”, azaz a pálya szélén Filbert Fox nincs egyedül, Vickie Vixen és Cousin Dennis személyében két rókatársa is van.)
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2016. júniusi számában.)
