Prágai orvostanhallgatók kerékpáros klubnak alapították 1892. november 2-án, ezért is Akademicky cyklisticky odbor Slavia (Slavia Akadémiai Kerékpáros Egyesület) az eredeti neve. Négy évvel később aztán a futball is felkerült a palettára.
Már 1896-ban lezajlott (és 0:0-val zárult) az első prágai derbi a Sparta ellen, amelynek egyetlen nézője sem sejthette, hogy évszázados rivalizálás alapkőletételét látja. Ahogyan mifelénk, Prágában is brit mester húzta meg a sportág kontúrjait, az ő Jimmy Hoganjük egy skót, a volt Celtic-játékos, John Madden volt, aki forradalmasította a cseh labdarúgás taktikai arculatát. Madden 25 éven át dirigálta a Slaviát, a kontinens meghatározó klubjává tette, majd 66 évesen, 1930-ban visszavonult, és 1948-as haláláig Prágában telepedett le.
Természetesen azt még láthatta, amint a kontinens legnagyobbjai, az osztrákok, olaszok és magyarok előtt 1938-ban megnyeri a Közép-európai Kupát, a kor legrangosabb európai trófeáját a csapat.
Előtte az 1934-es vb-n nem kevesebb, mint tíz Slavia-játékos volt ott az ezüstérmes csehszlovák válogatott keretében – a másik, 1962-es ezüstéremért viszont nem tehetett a klub, az a csapat a katonai Duklára és a pozsonyiakra épült. (Az 1976-os Európa-bajnoki címből ellenben a Biros, Herda, Vesely trió, az 1996-os ezüstből pedig a Suchopárek, Poborsky, Bejbl, Smícer kvartett vastagon kivette a részét.)
Közben odahaza a politika is írta a Slavia történelmét, hiszen a világháború előtt még európai élklubnak számító egyesület a német megszállás alatt az osztrák-cseh sztár, Pepi Bican vezérletével négy bajnoki címet nyert (Bican 217 meccsen elképesztő 395 gólig jutott prágai színekben!), 1947-ben még egyet, a kommunista hatalomátvétel után viszont olyannyira kegyvesztetté vált, hogy 1961-ben és 1963-ban ki is esett az élvonalból.
Az ötvenéves mélyrepülés egyetlen fénypontját az 1974-es Csehszlovák Kupa-győzelem jelentette – de a KEK-ből ősszel azonnal búcsúzott a csapat. A rendszerváltás szinte azonnal visszahozta a régi sikereket is. (Ahhoz képest, hogy a szovjet éra alatt csak a nevét nyolcszor változtatták meg, volt Sokol vagy Dynamo is…) Az 1996-os bajnoki cím mellé az UEFA-kupában elődöntős is lett a klub, egyebek mellett a Freiburg, a Lens és a Roma búcsúztatásával, és csak a Zidane-féle Bordeaux állította meg. És 2000-ben is bejutott a negyeddöntőbe, akkor a Steauát vagy az Udinesét verte ki.
A kétezres évek két hazai aranyérme mellett négyszer indulhatott a BL selejtezőjében, és egyszer, 2008-ban az Ajaxon keresztül fel is jutott a főtáblára, de a csoportkörben ragadt.
Poborskyékon kívül is a cseh labdarúgás számos nagysága játszott piros-fehérben, így például az egyetemes futball egyik legnagyobb kapusa, Frantisek Planicka. A maiak között válogatott nincs, mármint cseh, mert amúgy a grúz Levan Kenia, az elefántcsontparti Simon Deli és a szenegáli Dame Diop is bemutatkozott már hazája legjobbjai között.
Ősi rivalizálása a Spartával időnként átlépi a még tolerálható mértéket, az ellenfél néha nyíltan zsidózza a Slaviát – miközben az a náci megszállás alatt négy bajnoki címet nyerhetett, ami önmagában elégséges cáfolat.
Stadionját, a 21 ezres, multifunkcionális Eden Arenát 2008-ban adták át, a komplexumban szállodától McDonald’s-on át bankig minden található – szerencsére futball is. De fellépett itt a Depeche Mode-tól Bruce Springsteenig, a Coldplaytől a Metallicáig a nemzetközi rockelit színe-java is.
Cseh remekeink
Gazdag a Slavia magyar szála, hiszen nem csupán játékosokat és edzőt adtunk, de ugyanígy kaptunk is a prágai klubtól, hogy ne menjünk messzebbre, tavasszal alapembere volt a csapatnak az U20-as vb-résztvevő Tamás Krisztián. A szombathelyi fiatalember az
AC Milan primavera-csapatából került januárban fél évre kölcsönbe a Slaviába, ahol végig is játszotta a tavaszt.
Edzője a nyárig Miroslav Beránek volt, aki a Debrecennel 2007-ben magyar bajnok lett, amúgy már játékosként is a Slaviát erősítette, a kispadon pedig a harmadik időszakát töltötte. Tamás előtt 2004-ben zalaegerszegi kölcsönjátékosként Józsi György töltött Prágában egy szezont, míg pápai és kispesti idényei között 2005–06-ban
Hercegfalvi Zoltán volt a klub alkalmazottja. De az exújpesti, majd -ferencvárosi Robert Vágner is innen lett cseh válogatott, miután öt évig rúgta a gólokat Slavia-mezben. És azt se feledjük, hogy a hőskorban, 1933 és 1935 között a 12-szeres válogatott, volt MTK-s Konrád Kálmán volt a vezetőedző, akivel mindkét évben meg is nyerte a cseh bajnokságot a csapat.
Címerezés
A szív és a sportszerűség szimbóluma a piros és a fehér klubszín, talán nem véletlen, hogy pont az ötvenes években változtatták meg egyebek mellett kékre. Amúgy a címer egyszerű, a legszükségesebbeket jegyzi, a klubnév mellett mindössze egy kicsi piros csillagot, de nem volt ez mindig így.
A század első felében élt pajzsos, koronás változat is, ez tisztult le némi kommunista kitérővel (ekkor nem volt olyan kicsi a piros csillag), de létezett sárga, kék, ilyen-olyan-amolyan címerverzió is…
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. szeptemberi számában.)
