Nagyinterjú: Ronald de Boer

Szöveg Arthur Renard Portré Nick Franken

Igazán jellegzetes helyet választott a találkozáshoz Ronald de Boer, Hollandia 67-szeres válogatottja. A 49 éves korábbi klasszis azt kérte, hogy az Amszterdam melletti Edam falucskában beszélgessünk, ahonnan a híres sajt származik. Azt tippelgetjük, vajon fapapucsban, tulipánnal a kezében, egy szélmalomra mutogatva érkezik-e.

A sajthoz hasonlóan ő is híres holland exporttermék lett, Bajnokok Ligáját nyert az Ajaxszal, és további trófeákat a Barcelonával, illetve a Rangersszel. Jelenleg az Ajax akadémiáján dolgozik, hogy az újabb generáció is szép sikereket érjen el.

Ronald de Boer a világ egyik leghíresebb labdarúgó testvérpárjának tagja, tíz perccel idősebb, mint ikertestvére, Frank de Boer. A fivérek nemcsak a holland válogatottban voltak csapattársak, de öt különböző klubnál is.

Szókimondó kommentátorként is tevékenykedik, és most sem azért érkezett, hogy a sajtról beszélgessünk. Készen áll, hogy az FFT-vel közösen visszatekintsen pályafutására, amely trófeákat eredményezett, de az esélyt is, hogy az Arsenal vagy a Manchester United labdarúgója legyen, továbbá elmondja, miként találkozott James Bonddal.

Volt közted és Frank között olyan egészséges testvérharc, amelytől mindketten jobbak lettetek? Melyikőtök volt a jobb?
Chris Jess, Instagram
Egyértelműen fejlődtünk azáltal, hogy együtt nőttünk fel. Mindenfajta játékot nagyon élveztünk a labdával, és azon voltunk, hogy minél többször megverjük a másikat. Elképesztő motiváció dolgozott bennünk, hogy nyerjünk. Amikor Frank elért valamit, csak az dolgozott bennem, hogy utolérjem, és még jobb legyek nála. Az, hogy éjjel-nappal együtt voltunk, magasabb szintre juttatott el bennünket. Voltak persze hatalmas vitáink is, a barátaink sokszor csodálkoztak, hogy egyáltalán beszélünk még egymással. Pedig fél perc után már túl is léptünk rajtuk. Fiatalkorunkban Frank technikásabb volt, de ahogy haladtunk előre a felnőtt pályán, sokat fejlődtem, és bizonyos dolgokban, például a cselek tekintetében sokkal jobb lettem.

Milyen érzés, hogy hat különböző csapatban játszottál együtt a testvéreddel?
Charlie Edwards, Instagram
Különleges. Mindig is ő volt a legjobb barátom. Gyakran beszélünk, még úgy is, hogy ő most az Egyesült Államokban edző. Heti három-négy alkalommal telefonálunk. Néha nagyon rövid egy ilyen hívás, de félszavakból is megértjük egymást. Van egy idősebb nővérünk is, Anja, és sokan nem tudják, hogy a szüleinknek előttünk volt még egy kislánya, Irma, aki csecsemőhalálban elhunyt. Rendkívül szomorú és fájdalmas történet, ugyanakkor, ha ez nem így alakul, lehet, hogy minket már nem akartak volna. Így viszont ikreik születtek.

Igaz, hogy úgy kerültetek az Ajaxba, hogy Johan Cruyff vett észre benneteket?
Raymond Joplin, Durham
Nem teljesen, de valóban nagy szerepe volt benne. Tizenkét éves korunkban egy jól ismert ügynök, Jany van der Veen szúrt ki bennünket. Beszámolt rólunk Tonny Bruins Slotnak, Cruyff asszisztensének. Elsőre nem fogadtuk el a klub ajánlatát, mert nem akarták kifizetni az útiköltségünket. Mindennap száznegyven kilométert kellett utaznunk, és apánknak nagy terhet jelentett a benzinköltség, mivel kőművesként dolgozott. Később aztán egy nem túl jelentős csapatban játszottunk mérkőzést, egy olyan gárda ellen, amely tele volt Ajax-növendékekkel. Három nullára nyertünk, két gólt én szereztem, a harmadikat pedig Frank. Ezt követően Bruins Slot beszélt Cruyff-fal, és rákérdezett, hogy miért nem próbált minket megszerezni az akadémia. Cruyff visszakérdezett, hogy legalább jók vagyunk-e. Amikor Bruins Slot igennel felelt, azt mondta, rendben, akkor menjünk. Úgyhogy a végső szót ő mondta ki. A felnőttek közti bemutatkozásomat szintén neki köszönhetem. Különleges élmény volt, éppen a tizennégyes számmal a mezemen álltam be csereként.

Louis van Gaal segédedző volt, amikor a felnőttcsapat tagja lettél. Sejthető volt, hogy rangos edző válik belőle?
Freddie Malin, Manchester
Igen, egyértelműen. A második csapat trénere volt, amikor találkoztunk. Egyszer készülődtünk egy edzésre, még bent voltunk, és épp a cipőfűzőjét kötötte, amikor felnézett, és megkérdezte: „Nos, akkor topjátékos leszel?”. „Ó, igen, persze” – válaszoltam. Nem volt valami meggyőző a hangom. Az övében viszont egy fikarcnyi kétség sem csengett. „Mert én topedző leszek, az biztos!” Szoros szövetség alakult ki közöttünk. Gyakran vitt minket haza a testvéremmel.

Miért hagytad ott az Ajaxot a Twentéért fiatalkorodban?
Remko Kooij, Volendam
Miután bemutatkoztam az Ajax felnőttcsapatában, szépen fejlődtem, de eljött egy pont, amikor észrevettem, hogy túl nagy teher nehezedik rám. A mérkőzések alatt csak arra tudtam gondolni, hogy muszáj jól játszanom. Ez további negatív gondolatokat szült, és egyszer csak kikerültem a csapatból. Ekkor jött a Twente, én meg arra gondoltam, ezzel jó esély nyílhat arra, hogy gyakrabban lépjek pályára. Jó döntés volt. Sokkal nyugodtabb környezetben dolgoztam, és mindig volt helyem a csapatban, akkor is, ha éppen rossz mérkőzésen voltam túl. A második idényemben hoztam a legjobb formám, tizenegy gólt szereztem tizenhét találkozón. Ekkor környékezett meg az Ajax, hogy térjek vissza. Nem is gondoltam volna, hogy ez egyáltalán lehetséges. Az volt a szerencsém, hogy Louis van Gaalt nevezték ki vezetőedzőnek. Ezt követően meglehetősen jól ment minden.

Milyen volt az az Ajax, amelyik megnyerte az 1994–95-ös Bajnokok Ligáját?
Ian Marsh, Facebook
Egyszerűen hihetetlen. Olyan, mint egy puzzle, amelyiknek mindegyik eleme a helyére került. Volt egy mindössze tizenkét-tizenhárom játékosból álló mag, ez lépett pályára a meccsek többségén. Egy csapatnak szüksége van különböző fegyvernemekre, és nálunk ezek mind megvoltak. Frank volt a szabadrúgások specialistája, Marc Overmars szélsebesen futott, Patrick Kluivert a semmiből szerezte a góljait. Mindenki értett valamihez. Az edzéseken nagy bajba került, aki elveszítette a labdát egy birtoklós játék során, mert egyáltalán nem volt könnyű visszaszerezni. Minden a legmagasabb szinten történt, későbbi pályafutásom során ilyesmivel nem találkoztam.

Mekkora esélyt adtatok magatoknak arra, hogy megnyeritek a Bajnokok Ligáját? A Milan az előző évi döntőben négy nullára verte meg a Barcelonát, az Ajaxszal viszont háromszor vertétek meg az olaszokat abban az idényben.
Tara Walker, Solihull
A Bajnokok Ligája hatalmas lépés volt az ismeretlenbe. A Milannak rengeteg nagynevű játékosa volt: Franco Baresi, Zvonimir Boban és mások, akiket mi is legendának tekintettünk. Először az első csoportmeccsünkön győztük le őket, én szereztem az első gólt a kettő nullás győzelem során, mégis mi álltunk oda az öltözőjük elé, hogy kicseréljük a mezünket. Ott álltunk, mint a gyerekek. Végül Ruud Gullit engedett be, és sikerült kicserélnünk néhány felsőt. Nem igazán érdekelték őket a dresszeink. Ezután minden meccsen jobbak lettünk. Szép fokozatosan felismertük, mennyire jók vagyunk. Idegenben is kettő nullára vertük meg a Milant. Akkor már nem kértük el a mezüket.

Milyen érzés volt, hogy kis híján a következő idényben is megnyertétek a BL-t, csak a Juventus tudott megállítani benneteket az 1996-os döntőben?
Stijn Wolberink, Groningen
Egyértelműen ez pályafutásom legnagyobb csalódása. Történelmet írhattunk volna azzal, ha egymást követő két évben is nyerünk. Visszatekintve azt látom, hogy nem volt meg bennünk az az étvágy, ami egy évvel korábban. Ez talán annak is köszönhető, hogy a felkészülés sem ment annyira simán. A testvérem és én nem voltunk teljesen ép állapotban, éppen csak elegendőben ahhoz, hogy pályára léphessünk.

Tényleg lett volna esélyed az Arsenalban is kipróbálni magad?
Ian Foulds, Barnet
Igen, beszéltem Arséne Wengerrel, még az 1998-as világbajnokság előtt. Megkért, hogy találkozzunk, hogy személyesen mondhassa el az ajánlatát. Az amszterdami Okura Hotelban ültünk le, és azt mondta, nagyon fontos tagja lehetnék a csapatának, vázolta, mi lenne a szerepem. Nagyon szeretett volna megszerezni, én pedig szívesen mentem volna. Úgy éreztem, nem biztos, hogy újra ilyen esélyem adódik. Kisebb problémák akadtak a térdemmel, és még hátra volt két év abból az ötéves szerződésemből, amelyet a testvéremmel írtunk alá 1995-ben, miután megnyertük a Bajnokok Ligáját. Nagyon reméltük, hogy együtt marad a csapat, de bejött a Bosman-szabály, aminek következtében többen is ingyen elhagyták azt. Romlottak az eredményeink, és arra gondoltam, jobb lenne távoznom. Frank azt mondta a klubvezetőknek, hogy amennyiben elengednek, szívesen marad. Az Ajax beleegyezett. Abban állapodtunk meg, hogy a világbajnokságot követően mindent véglegesítünk. David Deinnel is beszéltem telefonon, megállapodtunk a fizetésemben, ahogy abban is, hogy meddig szól a szerződésem. Minden el volt rendezve, csak a két klubon állt, hogy megegyezzenek az igazolási díjban. Frank és én azonban nagyon jól játszottunk a világbajnokságon, és az Ajax közölte, nem szeretné, hogy bármelyikünk is távozzon. Ez annyira belénk mart, hogy egyből mindketten le akartunk lépni.

Miért volt annyira rosszkedvű az, ahogy a Barcelonához kerültél?
Vinny Norton, Norwich
Miután az Ajax elállt az ígéretétől, és nem lehettem az Arsenal játékosa, sztrájkba léptünk, és nem jelentünk meg a felkészülési időszakban, hogy ezzel kényszerítsük ki a távozásunkat. Nagyon kellemetlen időszak volt. Végül abban állapodtunk meg, hogy még egy idényt eltöltünk ott, aztán mehetünk. Végül meglepő módon már januárban távozhattunk, Louis van Gaal tárt karokkal várt bennünket. Frank állt az első helyen a listáján, mert nagy szüksége volt valakire az ő posztján, de a klub elnöke, Josep Lluis Nunez engem is akart. Végül csomagban érkeztünk.

„MIUTÁN MEGVERTÜK A MILANT, MÉG MI ÁLLTUNK ODA AZ ÖLTÖZŐJÜK ELÉ, HOGY KICSERÉLJÜK A MEZÜNKET”

Amikor Pep Guardiola csapattársa voltál, érezted már, hogy egyszer edző válik belőle?
Paul Temple, Eastbourne
Nem, akkoriban nem fordult meg ilyesmi a fejemben, de az már akkor is egyértelmű volt, milyen intelligensen birtokolja a labdát. Mielőtt megkapta volna, már pontosan tudta, melyik társának fog passzolni. Nem volt nagy vagy erős, csak rendkívül eszes. A Barcelonában akkoriban José Mourinho volt a segédedző. Nagyon jól kijöttem vele. A Sitges nevű körzetben lakott, ahol a holland edzői stábot is elszállásolták. Van Gaal olykor megengedte, hogy ő tartsa az eligazítást a kisebb kupameccsek előtt, és nagyon világosan magyarázott el mindent. Segédként is a legmagasabb szinten dolgozott. Miután otthagytam a Barcelonát, elvesztettem vele a kapcsolatot, de egyszer néztem egy Porto-meccset a tévében, és az villant át az agyamon, hogy ez a stílus nagyon ismerős. Volt benne egy kicsi Ajax és egy kicsi Barcelona. Utána jöttem rá, hogy Mourinho az edző a portugál csapatnál, és mindent megértettem. Egyértelműen tetten érhető volt Van Gaal hatása.

Mennyire volt Rivaldo jó játékos?
Sally Cleves, Chippenham
Ő volt a legjobb, akivel valaha pályára léptem. Úgy cselezett, ahogyan senki más, a lövései és a szabadrúgásai felfoghatatlanok, a combja pedig bivalyerős. Ahogyan betört a szélről középre, az egyszerűen hihetetlen volt. Szinte sohasem volt sérült, és egy pillanat alatt képes volt eldönteni egy mérkőzést, ahogyan az a Valencia ellen is történt 2001-ben azzal a bizonyos ollóval.

Mi késztetett arra, hogy a Rangers játékosa legyél? Az ott futballozó hollandok, Bert Konterman, Arthur Numan, Fernando Ricksen, Michael Mols és Giovanni van Bronckhorst is befolyásoltak ebben a döntésben?
Iain Little, Instagram
Nem, bár igaz, hogy Arthur Numan jelezte, biztosan szeretném a klub és a város hangulatát. Ebben teljes mértékben igaza lett.

Tényleg visszautasítottad a Manchester Unitedot, hogy a Rangershez igazolj?
Liam Fogarty, Oxford
Igen, így van. Emlékszem, a Barcelona szertárában ültem, és Alex Fergusonnal beszéltem telefonon. Említette, szívesen magához venne, és elmondta, milyen szerepet szánna nekem a középpályán. Azt mondta, csak két játékosának van kiváltsága, ezek Roy Keane és David Beckham, a többieket rotálja. Ez azt jelenti, hogy Nicky Butt, Ryan Giggs és Paul Scholes lesz az ellenfelem a csapatba kerülésért. De mivel rengeteg mérkőzést játszanak, bőven elegendő percet töltök majd a pályán. Azt válaszoltam, hogy köszönöm szépen, ez kiváló gondolat, de Dick Advocaat is megkörnyékezett a Rangerstől. Edzőtáboroztunk a holland válogatottal, és kikértem Van Gaal véleményét, ő ekkor már szövetségi kapitány volt. Azt mondta, a Rangersben mindig lenne helyem, és ez harminc körül jobb volna nekem, továbbá jobban passzolna a válogatottban betöltött szerepemhez is. Már csak a nem éppen perfekt térdem miatt is a Rangerst választottam. Nem voltam sérült, de úgy sejtettem, nem mennék át a United orvosi vizsgálatán. A Rangersnél négy évre írhattam alá, ez biztonságot jelentett. Az is igaz, ha Van Gaal azt javasolja, hogy az angol csapatot válasszam, akkor oda
mentem volna. Nagyra tartottam a véleményét. Előfordul persze, hogy arra gondolok, vajon hogyan ment volna ott, de egyáltalán nem sajnálom, hogy így döntöttem, nagyon jól éreztem magam a Rangersnél. Minden egyes alkalommal, amikor visszamegyek, azt érzem, hogy tisztelnek és becsülnek.

„HA VAN GAAL AZT JAVASOLTA VOLNA, HOGY A MANCHESTER UNITEDOT VÁLASSZAM A RANGERS HELYETT, ÍGY TETTEM VOLNA”

A Rangers csapatában az első mérkőzéseden betaláltál a Celtic ellen, amikor öt egyre nyertetek az Ibroxban. Különleges napként emlékszel erre?
Ryan McDonnell, Hamilton
Hihetetlen rangadó volt, sosem felejtem el. Lőttem egy gólt, és adtam egy gólpasszt. Az a szenvedély – valójában talán vallás – semmihez sem fogható. Hihetetlen élmény. Nagyon fizikális mérkőzéseket játszottunk, voltak olyan szerelések, hogy azt mondtam magamban, ilyen nincs is, Hollandiában már kiosztottak volna három-négy piros lapot. Itt viszont a játékvezetők továbbengedték a vitás helyzeteket, vagy egyszerűen csak szabadrúgást ítéltek. Egészen extrém volt, gyakran köze sem volt a labdarúgáshoz. Inkább emlékeztetett arra, amit a rajzfilmekben látunk, amikor nagy porfelhő veszi körül az egymással harcoló szereplőket. Ez aztán eltűnik, amikor a labdát odébb lövik. Ilyen érzések jártak bennem.

Mit mondanál Fernando Ricksenről?
Will Thompson, Paisley
Nagyon jó srác volt. A pályán kívül néha elszállt egy kicsit. Nagyjából százötven méterre laktam tőle, és más labdarúgók is éltek a környéken. Volt egy trambulin a kertjében a gyerekeknek. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy hajnali háromkor négy meztelen nő sikoltozva ugrál rajta. Máskor tűzijátékozni támadt kedve éjjel kettőkor, és felgyújtotta a kerítését. A pályán viszont rendkívül értékes csapattag volt.

Milyen volt, amikor James Bond is beült a csapateligazításra a Dundee otthonában?
Kevan McHugh, Perth
Ez valóban megtörtént, méghozzá az első idegenbeli Rangers-meccsemen. Mókás élmény volt, mert a pálya annyira lejtős, hogy az egyik vége két méterrel magasabban van, mint a másik. A játékos érzi, hogy éppen felfele vagy lefele szalad! Az öltözők rendkívül kicsik voltak, mindössze öt zuhanyzó fért el bennük, és azokban sem nagyon folyt a víz. Megérkeztem, letettem a sarokba a táskám, és amikor felnéztem, észrevettem egy ismerős alakot. Beugrott, hogy ő a 007-es. Sean Connery közeli barátságban állt David Murrayvel, a Rangers tulajdonosával. Néhány évvel később ismét megjelent, ekkor Koppenhágában játszottunk BL-selejtezőt. Akkor egy kicsit el is beszélgettünk. Nem sokkal korábban láttam A szövetség című filmjét, és egészen őszinte voltam vele, megmondtam neki, hogy nem tetszett. A filmben egy kétszáz méter hosszú tengeralattjáró cirkál Velence csatornáiban. Szerintem ez nem túl életszerű. Igazat adott nekem, és elmondta, hogy ő sem értett egyet mindennel a film esetében. Elmondta, hogy az általam vitatott jeleneteket Prágában forgatták, és hozzátette, hogy az Egyesült Államokban szinte senki sem veszi észre a különbséget a két város közt. Azt is tőle tudtam meg, hogy a film első helyen állt a bevétel tekintetében a tengerentúlon, nyolcvanmillió dollárt hozott. Jót beszélgettünk, átérezte a mondandóm megmosolyogtató részét.

Megbocsátotta már Ally McCoist, hogy Ally Kicsodának nevezted egyszer?
Iain Smith, Livingston
Nem játszottam túl jól azon a bizonyos mérkőzésen, miközben a sajtóban folyton azt olvastam, hogy Ally McCoist, Ally McCoist… Úgy voltam vele, hogy minden tiszteletem az övé, de azért nem valami híres Nagy-Britannián kívül ez az ember. Akkor mondtam valami olyasmit, hogy „Ally Kicsoda?”. De azóta megtanultam, hogy a szent tehenekhez nem lehet hozzányúlni. McCoist felhívta Dick Advocaatot, és azt mondta neki, hogy szeretne ellátogatni az edzőpályánkra, mert beszélni szeretne Ronald de Boerral, viszont segítségre lesz szüksége, mert fogalma sincs, hogy néz ki. Találkoztunk, és nagyon jót beszélgettünk. Kiváló figura.

Nagy szereped volt abban, hogy a testvéred is a Rangers játékosa lett 2004-ben?
Kyle Wilson, Biggar
A Galatasarayban a kispadon ült, miközben mindketten szerettünk volna játszani, hogy megőrizzük helyünket a válogatottban a 2004-es Európa-bajnokságra. Jeleztem Alex Mc Leish-nek, hogy Frank jöhetne a Rangersbe. Örült a hírnek, de azt mondta, nem fér bele anyagilag. Elmondtam neki, Frank csak annyit akar, hogy fedezzék a költségeit, a lakhatását és a gyerekeinek az iskolát. Végül kapott még egy egyszeri százezer fontos összeget, de nem járt neki heti fizetés.

Milyen volt az élet Katarban?
Steven Burton, Luton
Nagyszerű időket éltem át ott. Azért mentünk oda a testvéremmel, hogy levezessük a pályafutásunkat. Olyanok voltak ott akkoriban, mint Guardiola, Gabriel Batistuta, Franck Leboeuf, Sonny Anderson és Ali Benarbia. Naponta jártunk golfozni Batistutával. Jó barátokra tettem szert, és a gyerekeim is nagyon élvezték. Katar biztonságos ország. Sosem zártam az ajtót, és mindig az autóban tartottam a kulcsot. Nem is tudjátok, mennyire kényelmes így! A mai napig visszajárok, és a 2022-es világbajnokság nagykövete vagyok. Szerintem fantasztikus torna lesz. Mindenkinek azt próbálom javasolni, hogy menjen el oda, és személyes tapasztalatai alapján alkosson véleményt. Rengeteg téves előítélet él az országgal szemben, ezért is örülök, hogy ott lesz a vébé. Sok mindent tisztázhatnak majd. Jó lehetőség lesz ez sokaknak, hogy odautazzanak, és lássák, hogyan gondolkodnak az ottaniak.

Annak ellenére, hogy mennyire jó volt az a holland válogatott, végül semmit sem sikerült nyernetek. Nagyon sajnálod? Mégis mi történt az 1996-os Európa-bajnokságon?
Calum Clark, Facebook
Pályafutásom legnagyobb csalódása a már említett 1996-os BL-döntő mellett az 1998-as vébé és a 2000-es Eb elődöntője. Nagyon fájt, hogy nem jutottunk a döntőbe a válogatottal. A holland-belga rendezésű Európa-bajnokságot nagyon illett volna megnyernünk 2000-ben. Ha visszanézzük az olaszok elleni elődöntőt, még ma is szégyennek tartom, hogy nem vertük meg őket három vagy négy nullára. Az 1996-os Eb-n nehéz időket éltünk, mert konfliktus osztotta meg az Ajaxot, és a válogatott számos játékosa ebből a klubból került ki. Különbségek voltak a fizetések között, ez okozott feszültséget. Sokan nem értettek egyet egy chipskészítő céggel kötött megállapodással sem. Nehéz megmondani, hogy ennek volt-e végül hatása a teljesítményünkre, de még a legkisebb problémák is jelentős különbséget okozhatnak a végeredményben.

Milyen érzés volt, hogy kihagytad a sorsdöntő tizenegyest az 1998-as világbajnokság párbajában Brazília ellen?
Giel Endemans, Eindhoven
Szégyenletes volt, borzalmasan éreztem magam utána. De még ennél is sokkal jobban bánt a mérkőzésen kihagyott egyik helyzetem. Valamikor az elején Boudewijn Zenden adott be egy csodálatos keresztlabdát, egyszerre mozdultunk rá Roberto Carlosszal, és biztos voltam benne, hogy gólt szerzek, de valahogy ő mégis egy másodperc századrészével előbb ért hozzá. Ha bemegy, az valószínűleg a végeredményt is befolyásolja.

Ki az, aki az ellenfeled volt, de azt kívántad, bárcsak a csapattársad lenne?
Ruari Hutchison, Facebook
A brazil Ronaldo; nagyon szívesen játszottam volna vele. Örömmel indítottam volna támadásba. Elképesztően jó játékos volt.

A holland válogatott nem jutott ki a 2016-os Európa-bajnokságra és a 2018-as világbajnokságra sem. Minek köszönhető, hogy mégis feltámadt?
Chris van Wijngaarden, Instagram
Számos kulcspozícióban rengeteget javultak a játékosok. Frenkie de Jong és Matthijs de Ligt az Ajaxnál nevelkedett, és nagy klubokhoz került, Memphis Depay a Lyonban remekelt, Virgil van Dijk és Georginio Wijnaldum a Liverpoolban teljesedett ki. A sikerek nyolcvan százaléka a játékosoknak köszönhető, de Ronald Koeman személye is kiemelkedően fontos. Tekintélye van szövetségi kapitányként. Szerintem ez a válogatott három év múlva teljesedhet ki, akkor lesz mindenki a legjobb korban. Úgyhogy akár valami nagyot is elérhetünk Katarban.

Milyen érzés, hogy ismét az Ajax munkatársa lehetsz?
Martien Pek, Amszterdam
Nagyon klassz. Nagykövet vagyok, én képviselem a klubot a hazai eseményeken, üdvözlöm a vendégeket a mérkőzések előtt, és a külföldi mérkőzésekre is a csapattal tartok. Hetente egyszer részt veszek az U17-es és U19-es csapatok edzésein is. Emellett én patronálok három fiatal tehetséget, Naci Unuvart, Kenneth Taylort és Anass Salah-Eddinét. Videókat elemzünk, és sokat beszélgetünk a céljaikról. Rajtuk kívül Sontje Hansen, Christian Rasmussen, Brian Brobbey és Devyne Rensch szintén ígéretes fiatalok. Még csak tizenhat-tizenhét évesek, de nagy lehetőség rejlik bennük. Nagy generáció ez az Ajaxban.

A testvéred megszenvedett a Premier League-ben, amikor a Crystal Palace menedzsere volt. Látjuk, hogy az edzői munka a magasba emelheti, de a földhöz is vághatja az embert. Ennek tükrében szívesen vállalnál ilyen munkát?
Zachary Harrop, Facebook
Az ember tudja, hogy az ilyesmi megtörténhet. Minden edző pályafutása során ott lebeg a veszély, mert a futballvilág opportunista. Frank angliai kalandja semmiben sem befolyásolt engem. Sőt nagyon örülnék, ha a jövőben együtt dolgozhatnék vele, már ha egyáltalán lesz ő még edző Európában.

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. decemberi lapszámában.)