Interjú Bodnár Zalán
Az MLS, az észak-amerikai profi futball-liga jelenlegi idényében valósággal szárnyalsz. Amikor beszélgetünk, tizenhárom meccsen hét gólnál tartasz a Sporting Kansas Cityben. Te is úgy érzed, hogy életed formájában vagy?
Igen, valóban nagyon jól sikerült számomra az idény első fele. Talán sohasem voltam még ilyen jó passzban, nemcsak a statisztikák alapján, de a játékomat tekintve is.
Minek köszönhető? Változtattál valamit a felkészüléseden?
A hosszú szünetet otthon, Magyarországon töltöttem, a járvány miatt egyébként sem nagyon lehetett kimozdulni, ezt pedig a kondícióm fejlesztésére használtam fel. Nagyon sokat köszönhetek Shane Tusupnak. Korábban egymagam kondiztam, most viszont szakemberre bíztam magam, és ez nagyon jó döntésnek bizonyult, rengeteget fejlődtem. Fárasztó edzések voltak, tényleg kitoltuk a terhelésemet a határig, de amikor sikerül megcsinálni, amit elterveztünk, az nagy önbizalmat ad. Erőtől kicsattanva tértem vissza Amerikába, és az is segített, hogy elkezdtek jönni a gólok.
A csapatod is jól szerepel, jelenleg a második a Nyugati főcsoportban. Igaz, tavaly megnyerte az alapszakaszt, de a rájátszásban hamar elvérzett. Mi lehet az a plusz, amivel idén még messzebb juthattok?
El kell fogadnunk, hogy az amerikai sportéletben ilyen a lebonyolítás, az alapszakasz lényegében nem sokat számít, csak be kell jutni a rájátszásba, arra kell időzíteni a jó formát. Egy új bajnokság kezdődik a playoff-fal, egy rossz meccs romba is döntheti a teljes idényt. Most szűkebb a keretünk, mint az előző években, úgyhogy a rájátszásban majd még jobban oda kell tennünk magunkat.
Úgy fest kívülről, hogy nagyon illik hozzád az amerikai bajnokság.
Valóban remekül érzem itt magam. A támadójátékosoknak nagyon kedvező a közeg, nagy szabad területek vannak, szeretnek egymásnak esni a csapatok és nyíltan futballozni. A tempó és a játék intenzitása talán az angol másodosztályt, a Championshipet idézi.
Már fél évtizede ott vagy. Hogy látod, még mindig fejlődik a liga?
Igen, folyamatos a fejlődés, egyre jobb játékosok érkeznek, és egyre szervezettebbek a csapatok. Igaz, a fizetési plafon jelentős gátja a további előrelépésnek.
Vannak ajánlataid Európából? Eljönnél Amerikából, ha úgy adódik?
Egyelőre nagyon jó itt nekem, a szerződésemből másfél év még hátra van, utána kell majd okos döntést hozni. Ha adódna olyan lehetőség, hogy a BL vagy az El csoportkörében szereplő csapathoz mehetnék, elgondolkodnék a váltáson.
Milyen emlékeid vannak játékosként az NB I-ből?
Újpesten lettem profi futballista, azzal egy álom vált valóra újpesti születésű fiúként. Ha tehetem, most is megnézem a csapat meccseit. Egyébként is követem az NB I-et, néha furán is néznek rám a csapattársaim, hogy ilyen meccseket nézek szabadidőmben, de például édesapám miatt a Zalaegerszeg szereplését is kiemelten figyelem.
A gyirmóti kalandot nem bántad meg?
Nem. Sokat tanultam abban a fél évben, amikor kölcsönben szerepeltem ott. Persze, jobban örültem volna, ha azonnal a Sportingban játszhatok, de erre nem volt lehetőség, nekem pedig az volt a legfontosabb, hogy minél több meccsel a lábamban térhessek vissza Amerikába.
Édesapáddal milyen a „szakmai kapcsolatod”?
A meccsek után mindig beszélünk, elmondja, mit látott, mit csináltam jól, és mit kellett volna másként tennem. Videókat is küld, amelyekben elemzi a játékomat, nagyon sokat köszönhetek neki. Persze tud szigorú is lenni, de csak a javamat akarja.
Hogy tetszett a magyar válogatott Eb-szereplése? Gondoltál arra, hogy neked is helyed lenne a keretben?
A csapat nagyszerűen teljesített egy rendkívül erős csoportban, egyértelmű, hogy sikerként könyvelhető el a szereplése. Természetesen nekem is a legnagyobb vágyam, hogy magamra ölthessem a címeres mezt, és egy nagy tornán képviselhessem Magyarországot, de erről nem beszélni kell, hanem mindent megtenni érte. Keményen dolgozom érte, és bízom benne, hogy eljön az én időm is.
Gazdag Dániel és Schön Szabolcs nemrég szerződött az MLS-be. Kérték a tanácsodat?
Danival jóban vagyok, együtt voltunk utánpótlás-válogatottak, Szabit személyesen nem ismerem, de ő is felhívott, mielőtt Dallasba szerződött. Ez az év még valószínűleg nehéz lesz nekik, mert csonka idényük lesz, de pont jó arra, hogy a következőre felvegyék a tempót. Nem féltem őket, remek játékosok.
Kiegészítő sportágként kipróbáltad valamelyik klasszikus amerikai sportágat?
Nyilván belekóstoltam, de így, hogy nem ebbe születtünk bele, nem könynyű ügyesnek lenni ezekben. Az amerikai csapattársaim mindig nevetnek rajtunk, európaiakon, milyen ügyetlenek vagyunk, miközben ők az edzéseken úgy dobálnak a kosárlabdával, mint nálunk a profik. Ők gyerekként minden sportágat űznek, aztán egyre többet elhagynak, mire megtalálják a nekik valót, irigylem is őket ezért.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. augusztusi számában.)
