A klasszikus Aranycsapat utolsó tagjától, Buzánszky Jenőtől is 2015-ben búcsúztunk…
JANUÁR Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat vb-ezüstérmes (1954), olimpiai aranyérmes (1952) jobbhátvédje, a legendás tizenegy utolsó élő tagja. Buzánszky Jenő 1925. május 4-én született Újdombóváron, a magyar válogatottban 49-szer játszott. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben, és pályára lépett 1953-ban Londonban, Anglia ellen az Évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen szerepelt, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett. Dorogon 274 mérkőzésen szerepelt az élvonalban, az NB II-ben pedig 56 mérkőzésen lépett pályára, melyeken 25-ször volt eredményes. Edzőként először a Dorogi Bányászt irányította, később dolgozott Esztergomi Vasasnál és a Fősped Szállítóknál is. Sportvezetőként a Komáromi illetve Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke volt, az MLSZ-ben alelnöki tisztséget töltött be. Számos egyéni elismerés birtokosa (A Nemzet Sportolója, Szent István-díj, Prima Primissima-díj, Csík Ferenc-díj), Dorog és Dombóvár díszpolgára, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, Dorogon 2010-ben stadiont neveztek el róla. Elhunyt Juhász János, a Nyíregyháza Spartacus korábbi labdarúgója, aki 1975-től 1979-ig játszott az akkor másodosztályú klub színeiben. FEBRUÁR Életének 84. évében elhunyt Kürti Imre mérnök-ezredes, egykori NB III-as játékvezető, aki az országban egyedülálló módon 25 éven keresztül (1972 és 1997 között) vezette a Budapesti Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságát. Szakmai felkészültsége, pedagógiai készsége és empátiája a mai napig példa rengeteg futballvezető és bíró számára. Számos egykori és jelenlegi NB I-es játékvezető (Bede Ferenc, Juhos Attila, Kiss Béla, Szabó Zsolt, Tóth Vencel) a tanítómesterének tekintette őt. MÁRCIUS Hosszan tartó, súlyos betegség után, 53 éves korában elhunyt Reszeli-Soós István. A kiváló szakember kétszer volt a győriek vezetőedzője és szakmai igazgatója. Először az 1997–1998-as, majd az 1998–1999-es idényben ült az ETO kispadján. Első szerepvállalásakor az őszi idényt egy hosszú győzelmi, illetve veretlenségi széria végén az első helyen zárta a győri csapat (a szezon végén 4. lett). Reszeli később 2003 és 2007 között dolgozott a klubnál. Győr előtt először az utánpótlásban (MTK, MLSZ, Váci Izzó), majd a felnőtteknél alacsonyabb osztályban többek között Dorogon, Tiszakécskén, Keszthelyen és Pakson is dolgozott, majd az ETO-nál töltött első korszaka után a 2000-es évek elején irányította a Kispest-Honvédot, a Matáv FC Sopront, Diósgyőrben menedzser-igazgató volt. Később Kecskeméten az utánpótlás-nevelésben vállalt szerepet. ÁPRILIS Elhunyt az SBTC egykori legendája: Gecse Ferenc hosszan tartó betegség után 69 évesen távozott közülünk. Az egykori kiváló jobbhátvéd a Salgótarjáni BTC labdarúgócsapatában lett ismert játékos, 1969 és 1977 között erősítette a bányászcsapatot, ez idő alatt 142-szer szerepelt az élvonalban. Az 1972-ben bronzérmes salgótarjániakkal az UEFA-kupában is pályára léphetett. Ötvennégy esztendős korában elhunyt a Kecskeméti TE korábbi kitűnő kapusa és edzője, Tasnádi József. A kiváló sportember neve összeforrt a KTE történelmével, hiszen játékosként és edzőként évtizedekig dolgozott a klub sikereiért. Gyerekként került Kiskunmajsáról Kecskemétre, és noha többször is eligazolt, az első hívó szóra visszatért, hiszen imádta a KTE-t. Többszörös bajnoknak mondhatja magát az NBIII-ban, összesen 30 évig szolgálta a kecskeméti labdarúgást. Pályafutása végeztével sem szakadt el a klubtól, kapusedzőként számos fiatal játékos fejlődését segítette az utánpótlásban, illetve az NBIII-as tartalékcsapatnál is. Életének 83. évében elhunyt idősebb Dombai András. A Tatabányai Bányász egykori legendás csatárának (akinek fia és unokája is élvonalbeli labdarúgó lett) neve a bányászvárosban igazi fogalommá vált, közel 100 első osztályú mérkőzésen 20 gólt szerzett. Pályafutása csupán egy súlyos lábtörés miatt nem teljesedhetett ki. Később vezetőedzőként majd pályaedzőként is segítette szeretett klubját. MÁJUS Gyászol a dunaújvárosi, a szabadbattyáni és a székesfehérvári labdarúgás: 66 éves korában meghalt Jung József. A 66 éves szakember korábban a Dunaferr NB I-es csapatának edzőjeként is dolgozott, ám döntően az utánpótlásban tevékenykedett: azzal vált igazán elismertté, hogy az említett vá¬rosokban gyermekeket tanított a futball alapjaira. A néhai mester az utóbbi időben pszichiátriai kezelésre szorult. Aznap kellett volna is¬mét megjelennie orvosa előtt, amikor saját kezével vetett véget életének… JÚNIUS Életének 61. évében elhunyt Eisemann László, a magyar válogatott és a Ferencváros korábbi masszőre. Eisemann aktív labdarúgó-pályafutása során az 1977–1978-as szezonban a Székesfehérvári MÁV Előre színeiben 22-szer szerepelt az NB I-ben. Ezután megfordult a Gyöngyösben és a BKV Előrében. Masszőrként a BKV Előrénél és a magyar serdülő válogatottnál kezdett. 1983-ban Bicskei Bertalan kérésére elvállalta az ifjúsági válogatott melletti munkát, így részese lehetett az 1984-es Európa-bajnoki címnek. Ezt követően dolgozott az utánpótlás- és az olimpiai válogatottnál is. 1989-től a magyar válogatott gyúrója volt – összesen több mint 250 meccsen működött közre a nemzeti csapatnál. Hetvenhét éves korában, hosszan tartó betegség után 78 éves korában elhunyt Rapp Imre, minden idők egyik legnagyobb pécsi futball-legendája. A pályafutását mezőnyjátékosként kezdő Rapp 1954-ben a Dunaföldvárból a Paksba igazolt, majd a Kaposvári Kinizsiből vitte el 1959-ben a Tatabányai Bányász, ahol Grosics Gyula cseréje volt 1964-ig. Itt csak kevés lehetőséget kapott, de amikor az Aranycsapat nemrég elhunyt kapusa letette a kesztyűt, Rapp arra várt, hogy megkapja a nagy lehetőséget. De megint nem rá esett a választás, ezért igazolt Pécsre 1965-ben. A baranyai megyeszékhely labdarúgóklubjánál minden létező posztcsúcsot magáénak mondhat. Kirobbanthatatlan volt a gólvonalról, több mint egy évtizeden át az ő nevével kezdődött a pécsi első osztályú csapat kezdője, sőt szemrebbenés nélkül állt oda az NB I-es meccseken a 11-esek elvégzéséhez is. Ötöt be is vágott, egyet hibázott csak el. Rapp Imre 1965-től 1975-ig védte a Pécsi Dózsa és a PMSC kapuját. Lila-fehérben, később piros-feketében – az ő esetében inkább tiszta feketében – összesen 291 élvonalbeli mérkőzésen játszott. A kesztyűt 1976-ban, a Kaposvári Rákócziban akasztotta szögre. Olimpiai ezüstérmes (1972, München), valamint Európa-bajnoki 4. (1972, Belgium) csapat tagja, egyszeres felnőtt válogatott. Páratlan pályafutása elismeréseként Pro Civitate kitüntetést kapott. 84 éves korában elhunyt Egervári Ferenc egykori országos játékvezető, majd -ellenőr. 1948. június 18-én tette le a vizsgát, tizenhat évvel később lett az NB II-es keret, majd öt esztendőre rá az NB I/B-s keret tagja. Az országos keretben 1961-ben debütált a Győr–Szeged NB I-es tartalék bajnokin. Összesen ezernél is több mérkőzés aktív közreműködője lehetett a különböző osztályokban. Első nemzetközi találkozóján Palotai Károly partjelzője volt: 1974-ben az Olympiakosz–Anderlecht meccsen segített a világhírű FIFA-játékvezetőnek. Összesen 17 nemzetközi mérkőzés (BEK, UEFA Kupa, válogatott összecsapás) résztvevője lehetett. Az országos keretből 1978-ban vonult vissza. Az MLSZ JT irodavezetőjeként tevékenykedett 1989-től 1997-ig, a küldő bizottságot 6 éven át vezette, és emellett az ellenőri teendőket is ellátta. AUGUSZTUS Életének 58. évében, hosszantartó, súlyos betegség következtében elhunyt Mózner János, a Budapest Honvéd, a Vác, a Dorog és a Hatvan egykori játékosa, aki játékosként a legnagyobb sikereit a Vácban érte el. Labdarúgó-pályafutása végeztével egykori klubjában, majd Berkenyén is dolgozott, élete utolsó éveiben a Puskás Akadémia utánpótlásában tevékenykedett. Mózner János gyógyulásáért az egész labdarúgó-társadalom összefogott, gálamérkőzéseket szerveztek a gyógyulásáért, de a kiváló sportembert végül legyőzte a kór… Életének 67. évében elhunyt Siklósi János, az MTK csapatával bajnoki bronzérmet szerzett kiváló labdarúgó. A szigorú hátvéd 1974-ig a VM Egyetértés labdarúgója volt. Akkor került az MTK-hoz, amikor a két csapat egyesült MTK-VM néven. 1974 és 1978 között 87 bajnoki mérkőzésen szerepelt kék-fehér színekben, és 8 gólt szerzett. Tagja volt a Magyar Kupa-döntős és KEK negyeddöntős gárdának, valamint az 1977–78-as bajnoki idényben bronzérmet szerzett csapatnak.
Életének 84. évében elhunyt Puskás Ferencné, a világhírű magyar labdarúgó, Puskás Ferenc özvegye. Hunyadvári Erzsébet 1932-ben született Budapesten, a Kispesti AC 16 esztendős kézilabdázójaként ismerkedett meg Puskás Ferenccel, a klub futballcsapatának sztárjával, akinek 1950-ben esküdött örök hűséget a kispesti Nagyboldogasszony-templomban. Öt kontinensre követte az edzőként Észak-Amerikától Ausztráliáig szinte mindenhol feladatot vállaló férjét, akivel a demokratikus fordulat után, 1991-ben költöztek vissza Magyarországra. Ötvenhat éven át voltak férj és feleség. SZEPTEMBER Életének 48. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt a Diósgyőri VTK egykori labdarúgója, Csízi Gábor. A kitűnő hátvéd annak idején Sátoraljaújhelyről került Diósgyőrbe, ahol Palicskó Tibor edzősége idején alapembere volt a másodosztályú DVTK-nak. Első nekifutásra csak az ötödik helyen végzett a csapattal, az 1990–1991-es idény végén viszont a Szeged elleni osztályozón sikerült a régóta várt visszatérés az élvonalba. A kiesést követően Pécsre igazolt, de szíve visszahúzta és 1995-ben még egy évig viselte a Diósgyőr szerelését. Összesen 43 NB I-es és 44 NB II-es találkozón lépett pályára a DVTK (DFC) színeiben. 90 éves korában elhunyt Pokrovenszki Pál, aki játékosként majd edzőként is komoly sikereket ért el a szabolcsi megyeszékhelyen. A Szpari egykori csapatkapitánya 18 évesen kezdett el a megyeszékhelyen futballozni, legnagyobb sikereit pedig az Építők csapatával érte el 1952-ben, amikor együttesével a második helyen végzett az NB II-ben. A futballista legfőbb jellemzője volt, hogy mindkét lábbal nagyszerűen lőtt és jól is fejelt. Pályafutása befejezése után éveken át dolgozott edzőként, a Munkással a megyei osztályból indulva az NB II 4. helyéig jutott. Olyan játékosokat fedezett fel, mint Buús György, Eszenyi Dénes, illetve Gajdos Gábor. OKTÓBER 91 éves korában elhunyt Farkasinszki Imre, a Bundesliga élvonalban szereplő Vfl Wolfsburg korábbi vezetőedzője. A német klub történetében Farkasinszki töltötte be leghosszabb ideig, 13 évig a vezetőedzői posztot. Honfitársunk először 1958-ban ült le rövid időre a kispadra, 1966 és 1975 januárja között végig ő volt az edző – 1974-ben feljutott az akkoriban még korántsem világhírű csapattal a másodosztályba –, majd beugrott 1978-ban és 1983-ban is. „Wolfsburgi voltam, és a szívemben mindig az is maradok" – idéz a német városban tanárként is nagy megbecsülésnek örvendő sportember egy korábbi interjújából a honlap. Tragikus hirtelenséggel, húszesztendős korában elhunyt Dobos Dániel, a megyei I-ben szereplő Beled labdarúgója, aki korábban a Ferencváros és az Újpest utánpótlás csapataiban is futballozott. A húsz éves futballistát a Gyirmót II elleni bajnoki után (amelyet még végigjátszott), nem sokkal később halálos baleset érte. A fiatal játékost a 86-os főúton Beled és Páli között elgázolták, a helyszínről a sofőr segítségnyújtás nélkül távozott. Dobos 2014 telén szerződött a Beledhez, ebben a szezonban tíz bajnokin lépett pályára kezdőként a Győr-Moson-Sopron megyei csapatban, és egy gólt szerzett. NOVEMBER Autóbalesetben, csupán 22 évesen elhunyt Szöllősi Tamás, a Kecel FC labdarúgója, a Híd SC, a Bajai LSE, a BFC Siófok és a Madaras volt játékosa. A beszámolók szerint a tehetség Baja külterületén szenvedett halálos autóbalesetet. Az MLSZ nyilvántartása szerint a támadó 221 felnőtt és korosztályos mérkőzésen 254 gólt szerzett. A 2015–2016-os szezonban a 12. forduló után 19 találattal vezette a góllövőlistát, a 2014–2015-ös idényben fölényesen, 36 találattal lett gólkirály. Hosszan tartó, súlyos betegség után 32 éves korában elhunyt Fülöp Márton, korábbi válogatott kapus. A labdarúgónál 2013 júniusában rákbetegséget diagnosztizáltak, ezt követően megműtötték, és kemoterápiás kezelésre járt. Betegsége úgy derült ki, hogy még 2013 februárjában szúró fájdalmat érzett a karjában, és a konzervatív kezelések nem vezettek eredményre. Felkereste Tóth Ferenc kézspecialistát, aki megműtötte. Fülöp 2013 októberében boldogan újságolta, hogy átesett az utolsó kezelésen, 2014 februárjában pedig a Sunderland–Manchester City Ligakupa-döntő előtt nyilatkozott, akkor töretlenül hitt benne, hogy visszatérhet még a pályára: „Ez az, amiben hinnem kell, és ez az, amiben hiszek is. Az orvosok azt mondták, nincs akadálya, hogy visszatérjek, amint teljesen magam mögött tudom a betegséget, és biztató volt számomra, hogy mennyi csapat érdeklődött irántam januárban.” Fülöp 1992-ben a BVSC-ben kezdte labdarúgó-pályafutását, majd az MTK-ban mutatkozott be a felnőttek között. 2004-ben Angliába, a Tottenham Hotspurhöz szerződött. Kölcsönjátékosként játszott a Chesterfieldnél, a Coventry Citynél, majd a Sunderlandnél is, amely 2007-ben végleg szerződtette. Szintén kölcsönben szerepelt ezt követően a Leicester Citynél és a Manchester Citynél is, 2010-ben az Ipswich Townhoz igazolt, majd a West Bromwich és az Aszterasz Tripolisz következett a sorban. A magyar válogatottban Lothar Matthäus kapitánysága alatt 2005. május 31-én, Franciaország ellen debütált, a címeres mezt 24 alkalommal húzhatta magára. Nyolcvannégy éves korában elhunyt Várhidi Pál, az Újpest legendás futballistája, az Aranycsapat keretének tagja. A tízszeres válogatott Várhidi Pál tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes válogatott keretének, az 1960-as római olimpián pedig bronzérmet szerzett a nemzeti együttessel. Vezetőedzőként 1973 és 1980 között négy bajnoki címet szerzett az Újpesti Dózsával. DECEMBER Súlyos betegség után 76. életévében elhunyt Faludi Dezső, a Csepel korábbi NB I-es labdarúgócsapatának fedezete. A kitűnő futballista 1963-tól 1972-ig 203 NB I-es mérkőzésen öltötte magára a Csepel szerelését. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 80. életévében elhunyt Andriska Vilmos. A dunaújvárosi futball legendás alakja 1936-ban született Budapesten, majd 1960-ban Dunaújvárosba költözött, ahol a Kohász labdarúgócsapat aktív játékosa és a Dunai Vasmű dolgozója volt. Játékos-pályafutását 1970-ben fejezte be, de a kispadról tovább irányította a dunaújvárosi labdarúgást. Utánpótlásedzőként, pályaedzőként és vezetőként is óriási szerepet vállalt a város futballéletében; 2007-ben megkapta a „Dunaújváros Díszpolgára” címet is.
