Ex chatedra
A mintegy száz hallgató által látogatott óra címe az volt: "A magyar futballreform esélyei". Szöllősi György beszélt a Magyar Labdarúgó-szövetség infrastrukturális képzési- és utánpótlásprogramjairól, és megállapította: mára kiderült, hogy az évtizedekig vágyva vágyott, elérhetetlen álomnak tűnő szuperstadionok megépítése lényegesen egyszerűbb és könnyebben teljesíthető feladat, mint az új létesítményeket színvonalas és közönségvonzó futballal megtölteni.
Beszélt labdarúgásunk általános erkölcsi zülléséről, a bundázás és a fogadási csalás évtizedes gyakorlatáról, s arról, hogy a jelenlegi futballközeg önmaga erejéből alighanem képtelen megújulni. Azonban nem szabad, hogy a reformok csak ezt a szűk, kontraszelektált réteget érintsék. A futball magyarországii tradíciói és társadalmi beágyazottsága révén tisztességes célokért és kemény munkával hamar mozgosíthatók a futballrajongók régóta passzív és fásult százezrei. Ehhez azonban az kell, hogy a futball a mai belterjes és romlott világból kilépve visszatérjen az iskolákba, a munkahelyekre, és egyáltalán, a minennapjainkba. Pontosan úgy, ahogyan az az egykor gazdag és jól működő futballkultúrában történt, és ahogy a világ nagy részén ma is megfigyelhető. Már az is nagy siker lenne, ha eljutnánk oda, hogy a saját környezetében mindenki jó körülmények között, megfelelő létesítményt használva futballozhatna a maga örömére, egy egy közösség tagjaként, s ha így lesz, biztosan kinőnek majd a rendszerből a jó játékosok, akik révén a profi klubok és a válogatott is sikeres lehet. Az egyetemi előadásra a helyi NB I-es csapat drukkereinek képviselői is bekéredzkedtek, és kérdések sorát tették fel az MLSZ és a szukolók között feszülő ellentétekről. Szöllősi György szerint a szövetség nem mondhat le fölényeskedve egyetlen jóérzésű futballszurkolóról sem, a bajkevererőkre azonban – legyenek akármennyire elkötelezett drukkerei a csapatuknak – nincs szüksége a magyar futballnak. Jó lenne, ha helyettük polgári nézők, családok tízezrei töltenék meg a ma még jobbára üres lelátókat. Az interaktív, néha személyeskedésbe forduló előadáson terítékre kertült a FourFourTwo néhány korábbi, sikeres írása is, amelyek nagy hatást gyakoroltak egy-egy debreceni szurkolóra.
