Nincs többé szépfiú

---

"Kérhetném, hogy maradjanak csendben? – fontoskodik egy tipikus figura az egyik madridi tévéstúdióban. – Ma egy kutya is velünk tart." Mindeközben James Rodríguez néz meglepetten, mert Sandy, a hároméves, barna és fekete bulldog lép be gazdája kíséretében. A fajtájától megszokott fura hangokat, hortyogást hallatja. „Hát nem édes? – térdel le hozzá James, úgy paskolgatja, mit sem törődve a fontoskodó igazgatóval. – Mennyi idős? Egész nap ellennék vele.”
Néhány perccel később a stúdió két látványossága már a kamerák előtt ül. Egyszer csak a kutya a hátsó két lábára áll, a kolumbiai játékmester pedig megérinti az orrát. A tavalyi világbajnokság óta mindenki szeretne magának egy kis darabkát ebből a kirobbanóan tehetséges és kisfiúsan sármos játékosból, köztük az Egy rém modern család szereplője, Sofia Vergara vagy a szintén kolumbiai „hercegnő”, Rihanna is.
Most, hogy véget ért a kutyás cukiskodás, James a FourFourTwo munkatársaival ül le, hogy első interjúját adja magazinunknak az egyik sminkszobában. Ez a nap első olyan pillanata, amikor stylistja, egy harmincakárhanyas figura hibátlan szakállal, telefújva dezodorral, szürke ingéből kilógó 1920-as évekbeli zsebórájával magára hagyja egy kicsit a futballistát.
Azzal a játékossal ülünk most le, aki legalább annyira imádja a fényképezőt, mint az őt, és született harcos, aki eddigi élete során többször is választhatott volna a focin kívül mást is. De nem tette. Mert minden áron a Real Madrid futballistája akart lenni, mindegy milyen akadályok gördültek elé. Hogy miért?
Kíváncsi vagy, mit mondott erre James Rodrígez, és mit mesélt még életéről a játékos? Keresd a FourFourTwo aktuális számát az újságosoknál!