Munkában az "End Zone Militia" – Bostonban a Hazafiak meccsén az 1770-es évek öltözetében, elöltöltős puskát sütnek el az amerikai szabadságharcosok, ha touchdown-t szerez a csapat
Nálunk a Fradi új stadionja miatt van folyamatosan napirenden a kérdés, ami például Angliában már két évtizede megosztja a futballrajongókat: biztonság, kényelem, komfort vagy szenvedély, tűz, balhé a stadionokban?
Két véglet, amelyek között most nemigen látszik átmenet: nekem például – és remélem sokaknak – egyáltalán nem hiányzik az erőszak és a balhé a futballstadionok nézőteréről, ugyanakkor a mai európai stadionok egyre sterilebb légköre is taszít, mert minden erőltetett párhuzam ellenére a futballstadion mégsem színház.
A korszerű európai stadionokban már nincsenek görögtüzek, pályára berepülő pénztárgépszalagok, petárdák, hanggránátok, egyes helyeken még lobogó zászlók sem, csak a helyükön üldögélő, hamburgert eszegető fogyasztók.
Noha ez utóbbiakból akad bőven az amerikai major sportok stadionjaiban is, mégis az amerikai profi ligákhoz kell nyúlnom, ha jó megoldást akarok erre a skizofrén helyzetre: a nézők helyett a klubokra kell bízni a hangulatteremtést, a szórakoztatást, a show-t!
Amerikában sincsenekgörögtüzek, pályára berepülő pénztárgépszalagok, petárdák, hanggránátok, mégis úgy mennek haza a nézők, hogy fantasztikusan érezték magukat – mert maga a klub/franchise érzi úgy, hogy kutya kötelessége minden pillanatban szórakoztatni azt, aki jegyet vesz és kimegy a stadionba.
Nincsenek ultracsoportok, nincs vendégszektor, nincs leátói erőszak, lobogó zászlók sincsenek a szurkolók kezében – de van zászló a touchdown után a pályára hófehér paripáján belovagoló szőke szépség kezében a "Denveri Vadlovak" stadionjában, van sztárok által elénekelt, extázist adó Himnusz minden meccs előtt, van elrepülő F-16-os vadászgép a stadion fölött, van égig érő lángcsóva, füst, fújtató bölény, ha gólt üt a Buffalo Sabres, hátborzongató párducüvöltés, ha pontot szerez a Panthers, kalózhajó alakú stadionrész a Tampa Bay-i Kalózoknál, és gyönyörű pom-pom lányok mindenhol.
A kiváló hangulat ugyanúgy megvan, ám nincsenek felszaggatott székek, felgyújtott szektorok – a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.
