Storck kapitány felforgat mindent a sorsdöntő pótselejtezők előtt (fotó: mlsz.hu)
Vágóhíd és betyárbútor
Próbálom kitalálni, mi történhet most a magyar labdarúgó-válogatottnál alig három héttel a tényleg sorsdöntő Norvégia elleni Eb-pótselejtező előtt. Persze, sokkal egyszerűbb lenne a dolgom, ha úgy felhívhatnám az MLSZ elnökét, mint azt tehettem a Laczkó Mihály- ("az elnök nem rúghat gólokat"), vagy a Bozóky Imre-féle időszakban. Laczkó doktor a "Gabikám neked bármikor, itt a titkos mobilszámom" mondattal adott szabad utat az információknak, Bozóky Imre pedig olykor csak annyit mondott: tárgyalásom van, de visszahívlak. És vissza is hívott azonnal.
De nem merengek a múlton, próbálom megérteni az új idők új szavát. Abban biztos vagyok, hogy ha most tárcsáznám az OTP központját, aligha jutnék el az MLSZ elnökéhez. Egy titkárnő, vagy egy titkár lepattintana, legfeljebb azt mondaná, az elnök úr tárgyal. Meg ott a kommunikációs iroda (amely éppen most veszi át az eddigi sajtófőnök, Sztancsik Tamás feladatait), tegyem fel nekik a kérdéseimet. Lássuk be, kissé nehézkesebb az ügy, mint az antivilágban.
Szóval, azt történik, hogy a szövetségi kapitány, Bernd Storck mellé érkezik a német futball egykori világsztárja, a világ -és Európa-bajnok Andreas Möller. Egyik kollégám hitetlenkedve nézte, amit a Wikipédia tett közzé, nevezetesen azt, hogy Möller 2007-2008 között az Aschaffenburg (negyedosztály) csapatának vezetőedzője volt. Egy másik kolléga aztán pontosított: Möller edzőként a következő pályát futotta be: 2007.07.01-2008.06.30: Aschaffenburg (4. liga – vezetőedző), 2008.07.01-2011.04.30: Kickers Offenbach (3. liga – másodedző.)
Na most, ennek alapján muszáj vagyok azt hinni, hogy valaki megint megsúgta a tutit az MLSZ-nek és a súgás olyannyira jól sikerült, hogy Herr Möller máris bekapcsolódhat a magyar válogatott munkájába. Ha szigorúan veszem a dolgokat, ebben a selejtezősorozatban ő lesz a negyedik (!) szakember, aki a válogatott felkészítéséért felel. Volt Pintér, volt Dárdai, volt-van (lesz?) Storck és lesz Möller. Példátlan dolog. Ráadásul Möller érkezése számomra azzal az üzenettel ér fel, hogy íme egy újabb kezdő edző, aki majd a magyar labdarúgó-válogatotton keresztül próbálja meg felépíteni magát. Eddigi szakmai munkássága alapján Bernd Storck is ugyanez a kategória, s az ő építkezése is meglehetősen döcögősre sikerült – eddig. Most majd ketten rakják a téglát – akarom mondani a figurákat a sakktáblán, csak nehogy nagy rosálás legyen a dolog vége.
Mindeközben Sallói István, Andrusch József és Szabics Imre is vehette a betyárbútort. Képzeljük magunkat egy pillanatra az ő helyükbe. A Pintér-féle bukás után Dárdai Pállal az élen ezek a magyar szakemberek tényleg szívvel-lélekkel láttak munkához. Hosszú idő után valamiféle egység kezdett kibontakozni a válogatott szakmai munkájában. A most történtek alapján muszáj lenne feltennem a kérdést: ez a három szakember miben hibázott? Csak nem az a "bűnük", hogy őket nem Storck úr találta ki? (Emlékezzünk csak a német nagy belépőjére, amikor a szinte teljes magyar utánpótlás edzői kart leváltotta. Hogy azóta az ő kiszemeltjei mire mentek a különféle utánpótlás válogatottakkal, az egy másik dolgozat témája lehetne.)
Képzeljük el, hogy ha a magyar válogatott sikerrel veszi az utolsó akadályt és kijut a jövő évi franciaországi Eb-re, mit érezhetnek majd ezek az emberek? Jó, tudom, a profi futball nem a tündérmesék és az érzelmek birodalma, ma jó voltál, holnap már nem kellesz, de lehet, hogy holnapután égni fog a ház és akkor majd újra hívnak. Szóval, így készülünk mi az utóbbi 18 (30, 44) év legfontosabb kettős tétmeccsére. Távozó és érkező szakemberek, módosuló kommunikáció, új metódusok, vadonatúj koncepciók. Nem irigylem azokat, akiknek a fejük felett zajlik mindez. A játékosokat, akik november 12-én és 15-én az egész sportág bőrét viszik a vásárra.
Remélem, csak oda. És nem a vágóhídra…
