Későn ébredt a Valencia

Manzano csapata végül legyőzte a Valenciát egy izgalmas, a lefújásig teljesen nyitott mérkőzésen. Későn eszméltek a vendégek, a Mallorca már 2–0-ra vezetett, amikor visszajöttek a meccsbe, és bár csak szépítő találatokkal, de izgalmasabbá tették a találkozót. Unai Emery eléggé megkeverte a kártyákat – és most, hogy jól tette-e vagy sem, azt döntse el mindenki maga – azzal, hogy kispadra ültette legjobbjait, David Villát, David Silvát és a jó formában lévő Joaquínt is. A kezdőcsapatot eddig szokatlan módon állította össze, Zsigics és Chori Domínguez játszott támadót, a középpályán Juan Mata mellett Manuel Fernándes, Ever Banega és Pablo Hernández kapott helyet. A Valencia tíz emberrel fejezte be a meccset Manuel Fernándes kiállításának köszönhetően, aki csúnyán megtámadta-meglökte hátulról Aritz Adurizt. Ez már csak hab volt a tortán, ugyanis a játékos ezt megelőzően saját kapujába talált, amellyel végtére is bebiztosította a Mallorcának a három pontot. A valenciaiak két meghatározó játékosuk nélkül szinte észrevehetetlenek voltak a pályán, leszámítva Juan Mata lövését, amely nem sokkal ment csak kapu fölé. Maduro megsérült és nem tudta folytatni a játékot, ez egy újabb szerkezeti változtatást igényelt a csapatban. Csak hogy szegény embert (csapatot) az ág is húzza alapon Emerynek nem volt sok választása a helyettesítését illetően (sérült Miguel, Dealbert, Bruno, Marchena), egyedül David Albelda tűnt megfelelő megoldásnak a pótlására. Húsz perc elteltével már két góllal vezetett a Mallorca, az elsőt Castro szerezte, aki kihasználta, hogy Alexis nem támadta meg a tizenhatoson kívül sem, és Cesar sem tudta már védeni lövését. A 21. percben Webónak sikerült növelni az előnyt, a Valencia még csak akkor kezdett ébredezni.
Rögtön a második játékrész elején Jordi Alba lepte meg a mallorcaiakat egy gyors szépítő találattal, ami után a csapat nagyon közel volt az egyenlítéshez, de David Villát csak nem állította be a tréner. Dinamikusabb és helyzetekkel teli félidő következett, a hazaiak legalább hat gólt is rúghattak volna, de a rutinos César Sánchezt nem tudták megverni. Ez után jött a hideg zuhany, ugyanis Manuel Fernandes saját kapujába talált, és a Mallorca újra kezdett elhúzni. Amikor már eldőlni látszott a találkozó, Pablo Hernández betalált, és ezzel visszahozta a valenciai reményeket, habár már csak öt perc volt a rendes játékidőből. Silva mindössze csak húsz percet kapott (hosszabbítással együtt), de így is volt lehetősége, a Valencia utolsó nagy helyzete az ő nevéhez fűződik.
A Mallorca nagy erőket mozgatva megtorpedózta a BL-helyezést érő negyedik helyet a tabellán, amely a Sevillával szembeni jobb gólkülönbsége miatt biztosan az övé is marad a következő fordulóig. 3 – Mallorca: Aouate; Mattioni, Rubén, Nunes, Ayoze; Varela (Josemi, 86.), Borja Valero, Martí, Castro; Webó (Mario Suárez, 78.) és Aduriz (Víctor Casadesús, 91.). 2 – Valencia CF: César; Alexis, Maduro (Albelda, 23.), David Navarro, Alba; Hernández, Banega (Silva, 75.), Fernándes, Mata; Domínguez (Vicente, 57.) és Zsigics. Gólok: Castro (6.) Webó (21.) ill. Alba (46.), Fernándes (61., öngól), Pablo Hernández (85.) Játékvezető: Rubinos Pérez (madridi). Piros lap: Manuel Fernándes (86.) Sárga lap: Maduro, Pablo Hernández, Alexis ill. Varela és Ayoze. eurosport.es (fordította: Várhelyi Dominica)