Íme Mesut!

---

Amikor sikerült néhány másodpercre összefutni Özillel, mondjuk azért, hogy autogrammot kérjünk tőle, rögtön feltűnik, hogy sok mindent másképp képzeltünk róla. Azt hallottuk, a pályán kívül finom a beszéde, és szégyenlős, szinte már félénk. Pedig nem az. (…) Azt is tartják róla, hogy játékosként Özil könnyed, szinte légies, aki úgy libben át a védelmeken, hogy közben elegánsan védi ki a csonttörő becsúszásokat, amik egyébként simán kettétörnék őt. És ismét azt kell mondanunk: nem így van, nem ilyen ilyen törékeny. Sokkal magasabb, mint ahogy az a tévén átjön.
A teljes cikket elovashatod a FourFourTwo magazin januári számában, ami még néhány napig kapható az újságárusoknál!