Fowler: Eldobtam a golfütőt, és azonnal az Anfieldre siettem. El sem olvastam a szerződést, aláírtam

---

Robbie Fowler behív minket, és kacsint egyet. Ez még nekünk is új. Az elmúlt csaknem húsz évben még sohasem kaptunk ajánlatot futballistától. Na jó, de olyan sem volt még, hogy Robbie Fowlerrel ücsörögtünk volna egy lakókocsiban. Pacekot viszont angol anyalapunk már készített vele. Akkor most mégis miért vagyunk itt ebben a félig üzemelő malomban, Manchester külvárosában a szélfútta délutánon, miért tesszük fel kérdéseinket másodszor is a Liverpool FC egykori legendás csatárának? Egyszerű. 2002-ben Fowler mindössze 26 éves volt. Épp félúton járt két súlyosabb, Leedsnél elszenvedett sérülése közül a második kiheveréséhez. Ekkor a Manchester City, a visszatérés Liverpoolba, a walesi kiküldetés, Ausztrália és Thaiföld még a láthatáron sem volt. Nem vitattuk meg neveltetését, élete néhány nagy ellentmondását, és a híres 1999-es „csíkfelszívós” gólöröme, illetve Graeme Le Saux-val történt incidense is alig kapott néhány mondatot. Mostanra idősebb és sokkal bölcsebb lett, haja is őszül. Az olvasók kérdéseire üdítő őszinteséggel válaszol liverpooli tájszólásában. Magával ragadó, ahogy a futballra jár az agya, előbb vagy utóbb – inkább előbb – ezt az edzői pályán is kamatoztatná. Kíváncsi vagy arra, vajon elfogadta Le Saux a bocsánatkérését? Vagy direkt hagyott ki egy büntetőt? Esetleg lehetett volna többször is válogatott? Na és hogy milyen volt a világ másik oldalán?
Minderre, és még sok másra választ kapsz a FourFourTwo legújabb számában. Keresd az újságárusoknál!