Szabics Imre a Puskás Akadémia éttermében beszélgetett Szöllősi Györggyel (fotó: pfla.hu/Takács József)
Szabics Imrét csinos felesége, négyéves gyermekének édesanyja is elkísérte Felcsútra, ahol kedden este Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója, egyben a FourFourTwo magazin főszerkesztője beszélgetett vele a hallgatóság előtt. A Sturm Graz csatára lenyűgözve beszélt a Puskás Akadémiáról, ahol először járt. "Ez a világ minden táján megállná a helyét, ilyen létesítményről álmodnak azok, akik profi futballisták szeretnének lenni, mindenki érezze magát nagyon szerencsésnek és áldja a sorsot, aki bekerülhetett ide, mert ebben a környezetben minden adott ahhoz, hogy csak a futballra kelljen koncentrálni" – mondta. Habár Felcsúton korábban még nem járt Szabics, az akadémia egyik tehetséges növendékét, az U17-es válogatott alapemberét, az immár a Videoton NB I-es keretével készülő Zsótér Donátot viszont igencsak ismeri: mindketten Csongrád megyeiek (Szabics szegedi, Zsótér kisteleki) és régen a válogatott játékos gyakran lábteniszezett Donát édesapjával és emlékszik a körülöttük sürgő-forgó Donátra is. "Mindig azt vártam, mikor nő már meg – hát nem nőtt meg" – viccelődött Szabics a fiatal játékossal, mire Szöllősi György replikája aratott tetszést a közönség soraiban, amikor hozzátette: "Remélhetőleg előbb-utóbb futballozni is megtanítjuk itt…"
Nem nőtt meg, de még lehet belőle óriás: Szabics jobbján az ifjú Zsótér Donát (fotó: pfla.hu/Takács József)
Szabics Szegedről nagyon fiatalon, 15 évesen került fel a Ferencvároshoz, 17 évesen NB I-es meccset játszott, 18 évesen pedig már a Sturm Grazban légióskodott. "Akkor, az 1995-ös BL-szereplés után az ország Fradi-lázban égett, és amikor hallottam róla, hogy hív a Fradi, olyan boldog voltam, hogy akár gyalog is felmentem volna a Fradiért Pestre. De aztán nem bántam meg, hogy külföldre szerződtem, és immár tizennégy éve vagyok idegenlégiós."
A Graz után a német Stuttgart következett a pályafutásában és a legnagyobb sikerek: két gól az első Bundesliga-meccsen, gól és gólpassz a Manchester United ellen a Bajnokok Ligájában. Egyébként is mindig jól ment neki bemutatkozó mérkőzésein. "A Fradiban első, kezdőként játszott meccsemen is betaláltam, ugyanígy történt a Bundesligában és a válogatottban is. Soha nem az első meccsekkel volt gondom, sokkal nehezebb volt mindig megtartani ezt a formát később" – mondta. Szabics azt is elárulta: noha általában mindig nagy tehetségnek könyvelték el és Albert Flórián javaslatára korosztályokat ugrált felfelé pillanatok alatt a szamárlétrán, mire egy másik legenda, Nyilasi Tibor először tette be a felnőtt csapatba, ő sohasem számított a legjobbnak korosztályában. "A tehetség önmagában kevés, voltak nálam jóval tehetségesebb srácok, akik aztán semmit nem értek el a futballban. Én viszont szorgalmas voltam és ez gyakran sokkal fontosabb. A tehetség nem minden, úgyhogy, aki úgy érzi közületek, hogy nem ő a legjobb, ne adja fel, mert küzdelemmel és akaraterővel mindent el lehet érni, az viszont ne dőljön hátra, aki most jónak számít, mert nagyon hamar lehet nagyot zuhanni" – adott jótanácsot az akadémistáknak. Persze az ő pályafutásában is voltak mélypontok: alig néhány évvel azután, hogy a BL-ben a Manchester Unitednek lőtt gólt, az Augsburg kispadján ücsörgött. sérülések is hátráltatták. És immár tudja jól, a profi karrier nagyon törékeny, ezért mindig nagy hangsúlyt fektetett a tanulásra is (jogász szülei el is várták, nem is akarták eleinte, hogy komolyan foglalkozzon a futballal, első edzésére valósággal elszökött…), most is több fronton áll helyt: miközben a Sturm játékosa, A-licences edzőképzésre jár és Düsseldorfban távoktatás keretében labdarúgás-menedzsmentet is tanul. Szabics Imre 34-szeres válogatottként, az egyik legtöbbszörös magyar BL-szereplőként, a Sturm Graz már-már legendájaként 32 évesen megelégedett, révbe ért labdarúgó, akitől sokat lehet tanulni. Csak azt az egyet nem tudtuk meg tőle nagy bánatunkra – pedig Szöllősi György kétszer is szóba hozta -, hogy mikor láthatjuk Felcsúton, a leendő NB I-es csapatban futballozni…
(pfla.hu)
